A Szűzanyáról már sokan írtak és bár én csak egy fiatal lány vagyok, de szeretném, ha Máriában mások is felismernék az emberiségnek ajándékozott Édesanyát, az engedelmes fiatal názáreti lányt, és a kitartó hittel élő asszonyt. Miközben Szűz Máriát jobban megismerjük, egyre közelebb kerülünk Jézushoz is. Mi mást szeretne egy édesanya mint azt, hogy szeressék a Fiát? Különösen, ha Ő Isten Egyszülött Fia!
Egy este, amely csak Róla szól, amelyben az Oltáriszentség ragyog, amelyen sokan találkoznak Jézussal az imában is… Egy este, amelyben helyet kap a csend és a dicsőítés, megjelenik a bátorság és a bizalom, jelen van az őszinteség és a szeretet. Tehát jelen van Isten!
Jó dolog néha visszatekinteni a megtett útra és felnézni az égre, hogy hálát adjunk. Nemcsak arra, ami szép és örömteli élmény volt, hanem a sziklásabb terepre is. Ezek erősítették a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat, ha kitartottunk az Úr mellett, aki mindig beváltja az ígéreteit. Néhány sorban én is visszatekintettem az idei adventre és nagyon jól esett elmondani Istennek, hogy mennyi mindenért lehetek hálás.
Advent elején szerintem jó lehet tisztázni, hogy milyen lelkülettel szeretnék várakozni a kis Jézusra. Miért vállalok eseteg lemondást, felajánlást? Jó, ha átgondolom, hogy a szeretet ünnepére készülve én hogyan is állok jelenleg a szeretettel. Néhány adventi ráhangoló gondolatot olvashattok ebben a blogban.
,,Drága Mennyei Atyám, itt állok előtted, hogy hálát adjak az egész nyárért. Biztos sokunknak voltak nagyon vidám és esetleg nehezebb pillanatai is, de mindenen átsegít a Te kegyelmed! Köszönöm, hogy nem hagytál el egy pillanatra sem!”
Így szeptember elsején tekintsünk egy picit vissza a nyárra, hogy aztán újult erővel folytassuk az utunkat!
Pintér Béla visszavonul – olvasom a közleményt és összeteszem a képet, ismerem az okokat – már amennyit egy átlagos hírfogyasztó tudhat, vagyis nem sokat. Mindenesetre nem igazán üti át az ingerküszöbömet. Immunis lettem.
Nagyszombat, a csöndesség és a szent várakozás napja, amikor már megtörtént a keresztrefeszítés, kínhalált szenvedett és kilehelte lelkét az Isten Fia, majd a tömeg mellét verve szétszéledt.Ezután pedig Jézus testét -titokban- elkérik és sírba helyezik. De mi merre és kivel tartunk nagypéntek tragédiája után?
Lelkigyakorlaton jártam! Még sosem voltam, de izgatottan vártam, mit takar ez a fogalom, mire számíthatok, képes leszek-e gyarapodni a hitben, egyáltalán meg tudom-e teremteni magamban azt a csendet, amit a hétköznapok rohanásában egyáltalán nem sikerül, a lelki formálódáshoz viszont elengedhetetlen. Most friss, zsongó élményekkel a szívemben, szeretnélek bíztatni, vegyél részt egy lelkigyakorlaton, csatlakozz egy kis közösséghez, vagy akár szervezz magad egyet. Hogy miért? Mert nagyszerű élmény! De szívesen kifejtem Neked.
