A napokban Chiara Luce Badano, egy boldoggá avatott olasz lány lelki naplóját és az ahhoz fűzött elmélkedést olvasgattam, melynek témája az adás volt. Persze, tudom, „adjatok, és akkor ti is kaptok”, meg „amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is”; fontos és szép gondolatok ezek, de, hogy is mondjam, nem jöttem lázba az elmélkedés címétől. Keresztény körökben sokat beszélünk az adásról, az adakozásról, és azt gondoltam, ebben a szövegben már nem fogok új elképzelésekkel találkozni. Majdnem lapoztam is tovább, aztán valami (Valaki) mégis olvasásra bírt. És olyan gondolatokkal gazdagodtam, amelyek új fénybe helyezték az adás mibenlétét.
