Hetek óta tart a nagyböjt, már elhagytuk virágvasárnapot is, pörögnek a hétköznapok, rohan az idő. Egy hét múlva hirtelen azon kaphatjuk majd magunkat, hogy elmúlt húsvét is – és megszeppenve vagy megszokásból ünnepeljük majd Jézus feltámadását, anélkül, hogy átéreztük volna halálának fájdalmát.
Takács Annamária 22 évesen egy évet Ausztráliában töltött, ahol kilenc másik fiatallal egy kisbuszban körbeutazta az országot és középiskolásokat evangelizált. Az elhívásáról, a kalandjairól és a tapasztalatairól mesélt a 777-nek.
Van 10 olyan alapvető szabály, amelyekre ha tudatosan figyelsz, sokat javíthatnak az emberi kapcsolataidon.
Voltál már úgy, hogy egy kirándulás végén megálltál a csúcson, körbenéztél a környező hegyekre, és csak csöndben álltál ott, és gyönyörködtél abban, amit látsz? Üldögéltél már a sziklás tengerparton, miközben azon gondolkodtál, hogy sose láttál még ilyen szépet? Szeretem az ilyen pillanatokat. Ilyenkor nem csak a hegyekben, nem csak a tengerben, a felhőkben, a sziklákban vagy a naplementében gyönyörködöm, hanem Istenben is.
Egy 75 éve tartó pszichológiai kutatás a boldog élet titkával foglalkozik. Az elmúlt 75 év tapasztalatai teljesen egyértelműek: nem a pénztől, nem is a sikereinktől, hanem az emberi kapcsolataink minőségétől függ leginkább az, hogy boldog és egészséges életet élünk-e. És mégis: ahogy körbenézünk, mennyi szétesett családot, tönkrement barátságot és csalódásokkal teli párkapcsolatot látunk! Meggyőződésem, hogy minden emberi kapcsolatunkon lehet és kell is javítani. Viszont mielőtt ez a javulás elkezdődhetne, van egy olyan dolog, amelyet nem lehet megkerülni: ez pedig a megbocsátás.
Új sorozatot indítunk a 777-en: a #csakegygondolat-blogsorozat egészen rövid, valóban „csak egy gondolatot” tartalmazó miniblogokból fog állni. Lesznek részek, amelyek egy-egy friss benyomást, megható, vagy épp tanulságos történetet mesélnek el; lesznek kicsit filozofikusabb és természetesen lesznek teologikusabb részek is. Az első résznek meglehetősen különös az eredete: H.A. körülbelül öt és fél éve kezdett engem lelkivezetni, az elmúlt évek során sok emailt is váltottunk a hitről, a keresztény életről. A következőkben az ő sorait olvashatjátok, amellyel annak idején nekem mutatott utat. Fogadjátok szeretettel. :- )
Eljött egy új reformáció ideje. Egy olyan reformációé, amely nem eltávolít, hanem újra összehoz bennünket. Amelynek Krisztus az alapja, és amely imádságból és hitből nő ki. Amelyet tisztelettel és alázattal viszünk véghez, szeretetteljesen, de az igazsághoz ragaszkodva. Itt az ideje, hogy összeszedjük végre magunkat, mert eleget bántottuk már egymást.
Egyszer nagy árvíz volt egy faluban, mindenkinek sikerült elmenekülnie, csak a papnak nem. Felmászott a templomtorony tetejére, és ott így imádkozott:
– Kérlek Istenem, ments meg a vízbe fulladástól!
Majd nagy hittel várta a választ. Nemsokára arra jött egy csónak, odament hozzá, és mondták neki, hogy szálljon be. Azt válaszolta, hogy nem megy, mert őt Isten fogja megmenteni. Hiába győzködték, hogy nemsokára elmerül a templomtorony is, nem volt hajlandó beszállni.
Hodász András atya blogja az önkielégítésről eléggé megmozgatta a kommentelőink billentyűzeteit, érkeztek hozzászólások, melyek értetlenül állnak a cikk mondanivalója előtt, mások azért aggódnak, hogy az egyház elítéli a szexet, a testet vagy éppen orgazmust. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Voltál már úgy, hogy egy barátodnak szerettél volna Istenről beszélni, de nem voltál elég bátor hozzá? Vagy épp ötleted sem volt, hogy hogyan kezdj hozzá? Van olyan ismerősöd, aki tényként kezeli, hogy Isten márpedig nincsen, és még gúnyolódik is a keresztényeken? Akkor ez a blog Neked szól.