Egy elhalasztott papírmunka miatt látogattam meg egy idős, beteg asszonyt, akivel váratlanul a halálról és az élet értelméről kezdtünk beszélgetni. A találkozás során kiderült, hogy a halál közelsége letisztítja a felesleges dolgokat, és előtérbe hozza az igazán fontos kérdéseket. Szóba került a hit, a remény és az emberi kapcsolatok jelentősége is. A beszélgetés légkörét meglepő könnyedség és bizalom jellemezte, amely túlmutatott a hétköznapi ügyintézésen. Ez az élmény emlékeztetett arra, hogy a halálról való őszinte párbeszéd ritka, mégis alapvető fontosságú.