2026.11.17.

Mise egy gyilkosért – szentmisét mutattak be a krakkói ámokfutóért, sokan értetlenkednek

Szentmisét mutattak be Krakkóban a kilenc ember életét kioltó merénylőért, a szándék pedig heves vitát váltott ki az interneten. Vajon a legkegyetlenebb bűnök elkövetője megérdemli Isten irgalmát? A lengyel misyjne.pl oldalán Anton Jezierski osztotta meg az ezzel kapcsolatos gondolatait, írását Marik Viktória fordította le magyarra.

Tegnap Krakkóban szentmisét mutattak be „a néhai Michał Oksińskiért és a család elhunyt tagjaiért. A mise szándékáról szóló információ rendkívül erőseltérő véleményeket váltott ki az interneten. Vajon túl messzire ment az a pap, aki kezdeményezte, hogy az elkövetőért mutasson be szentmisét? 

Szentmise, a legszentebb áldozat bemutatása egy olyan emberért, aki a legsúlyosabb bűnt követte el – ez a kontraszt megütköztető. 

Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a legrosszabb bűnözőért bemutatott eucharisztia sem a bűnösségének enyhítésére, sem a tetteinek enyhítésére tett kísérlet. Ezeket elítélhetjük. Magát az embert azonban sosem ítélhetjük el, mivel nincs ilyen hatalmunk. Nem tagadhatjuk meg tőle Isten irgalmát.

Nem ítélkezhetünk felette mi magunk, ezzel mintegy átvéve Isten szerepét.

Krisztus szeretete paradoxon: az ember szemszögéből nézve logikátlan, abszurd. Hogyan értsük a következő szavakat: „Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Mt 5,43-44)?

Valaki azt mondhatná, arra következtethetne ebből az egészből, hogy Isten ezzel „hallgatólagos beleegyezését” adja a rosszhoz. Hiszen Ő a legrosszabb bűnöst szereti! Ez viszont nem igaz, ez az irgalmasság eltorzítása. Jézus azt is mondja: „Ne ölj!” Az Ő szeretete az, amely a kereszten megállítja a bosszú láncát és magára veszi az egész világ bűnét.

Amikor a rózsafüzér imádsága közben befejezünk egy tized imádkozását, ezeket a szavakat mondjuk: „különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra”. Nehéz elképzelni valakit, akinek nagyobb szüksége lenne az irgalomra, mint a krakkói támadás merénylőjének. Mégis nagyon nehéz imádkozni valakiért, aki sok rosszat tett, aki kilenc ember életét oltotta ki, aki sok embert tett árvává és özveggyé és aki annyi könnyet okozott.

Nem mindenki fog imádkozni a merénylőért, de nem is kell mindenkinek. Ha megkérdeznénk, mi különbözteti meg leginkább a keresztényt a nem kereszténytől, a válasz az ellenség szeretete lehetne. Ezt nem lehet megjátszani. Ez nem azt jelenti, hogy valaki balek. A keresztény remény azonban arról szól, hogy „ahol elhatalmasodott a bűn, ott túláradt a kegyelem”.

Tapasztaljuk a másik ember bűne által okozott szenvedést. Néha a másik ember sok rosszat tesz velünk. Ez az a helyzet, amelyben a gyűlölet és a szeretet között választunk. Ha szeretjük ellenségeinket ahelyett, hogy gyűlölnénk őket, valódi békét tapasztalhatunk meg a szívünkben, olyat, amelyhez semmi más nem hasonlítható ezen a földön. 

 

Anton Jezierski

Fordította: Marik Viktória

Forrás: Misyne

Borítókép: (Photo by Klaudia Radecka/NurPhoto) (Photo by Klaudia Radecka / NurPhoto via AFP) Fotó: (Photo by Klaudia Radecka/NurPhoto) (Photo by Klaudia Radecka / NurPhoto via AFP)
Egyéb
hirdetés