Nem pusztán egy kötelező egyházkormányzati látogatásra készül a magyar püspöki kar 2026 novemberében: az ad limina találkozó egybeesik a magyar katolicizmus egyik legjelentősebb személyi átrendeződésével az elmúlt évtizedekben. Miközben a püspökök Rómában beszámolnak egyházmegyéik helyzetéről, a háttérben két nagy múltú főpapi szék utódlása és egy új püspöki nemzedék felemelkedése is zajlik.
Kilenc év után, 2026 novemberében tesznek újra „ad limina” látogatást az MKPK tagjai, a püspökök november 5-én találkoznak XIV. Leó pápával. Az időpont azért is érdekes, mert az egyházfő másnap már Dél-Amerikába indul apostoli látogatásra – Peruba, Argentínába és Uruguayba -, így az utazása előtti egyik utolsó hivatalos programja épp a magyar püspökökkel lesz a Vatikánban. A látogatás idejére talán kiderülhet, hogy ki lesz az új kalocsai érsek és a székesfehérvári püspök.
Az ad limina látogatás célja, hogy a püspökök beszámoljanak egyházmegyéjük lelkipásztori, szervezeti és társadalmi helyzetéről, valamint közösen áttekintsék az egyház előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. A zsúfolt programsorozat legfelemelőbb része, amikor a pápával találkoznak az MKPK tagjai, 2017-ben Ferenc pápa például megáldotta azt a missziós keresztet, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképévé vált:
A kilenc évvel ezelőtti névsor egészen biztosan más lesz idén, hiszen azóta több változás is történt: Márfi Gyula, Beer Miklós, Bíró László, Varga Lajos püspökök azóta nyugalmazva lettek, míg többek között Marton Zsolt, Fábry Kornél, Martos Levente Balázs püspökké lettek szentelve, így először vehetnek részt ilyen találkozón. Mohos Gábor azóta szintén püspökké lett szentelve, de ő akkor az MKPK titkáraként volt jelen az eseményen.
Mivel ezeken a találkozókon nem csak beszámolási kötelezettségük van a püspököknek, hanem a terveikről is részletesen szó esik, ezért teljesen logikus gondolat, hogy novemberig új vezetők lehetnek azokban az egyházmegyékben, ahol a mostani vezető már betöltötte 75. életévét. Ez jelenleg két egyházmegyét is érint: a kalocsai érsekséget, ahol Bábel Balázs érsek tavaly októberben ünnepelte jeles születésnapját, illetve a székesfehérvári egyházmegyét, hiszen Spányi Antal egy hónappal fiatalabb „kollégájánál”. Érdekesség, hogy mindketten idén ünnepelték aranymiséjüket.
Habár a magyar államiság és történelem szempontjából Székesfehérvárnak vitathatatlanul hatalmas szerepe van, a magyar egyháztörténelemben egyértelműen a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a rangosabb és hierarchiában feljebb való. Az egyházmegyét Szent István alapította, a magyar kereszténység legkorábbi érseki központjainak egyike, ez a rang pedig értelemszerűen magasabb mint a püspökségé. (A Székesfehérvári Egyházmegyét 1777-ben hozták létre Mária Terézia kezdeményezésére.)
A kalocsai érsek a magyar katolikus hierarchiában hagyományosan a második számú érsek az esztergomi-budapesti érsek után.
Ebből is érthető, miért kíséri az egyházi közvélemény kiemelt figyelemmel Bábel Balázs utódjának kérdését. Teóriák és nevek repkednek bőven, sokakat már az is meglepett, hogy még mindig nincsen meg az utód. Egyes egyházi körökben felmerült az a feltételezés is, hogy a döntés csúszásában szerepet játszhatott Erdő Péter bíboros állapotának alakulása, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. Azt viszont kár lenne bagatelizálni, hogy a Vatikán számára is kiemelten fontos, hogy az esztergomi érsek kicsoda és milyen állapotban van, ráadásul Erdő Péter a Vatikánban is igen nagy tekintélynek számít. Habár továbbra is teljes hírzárlat van az ő egészségügyi helyzetéről, az mindenképpen pozitív, hogy az elmúlt időszakban többször is megjelent már nyilvános eseményeken.
Nagy kérdés, hogy az új kalocsai érsek egy már korábban püspökké szentelt egyházi vezető lesz, vagy új püspököt köszönthet hamarosan a magyar katolikus egyház? Tekintettel a tisztség és pozíció rangjára a témára rálátó források inkább azt valószínűsítik, hogy egy már felszentelt püspök kerülhet a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye élére. Itt érdemes újra figyelembe venni, hogy az egyházi hierarchia második legfontosabb érseki helyére kerül hamarosan új vezető.
A kérdést ráadásul érdemes egy lépésről messzebb is megvizsgálni, hiszen valódi generációváltás történik ebben az időszakban a katolikus püspököknél, nyugodtan mondhatjuk hogy korszakváltás időszakát éljük: a már említett Bábel Balázson és Spányi Antalon kívül Erdő Péter jövőre, míg Ternyák Csaba egri érsek 2028-ban tölti be a 75. születésnapját.
Azaz az elkövetkező időszakban hozott vatikáni döntések a magyar katolikus püspökök személyeiről évtizedekre meghatározzák majd az egyház helyzetét.
A magyar egyház elmúlt huszonöt évének legfontosabb szereplői adják át a pásztorbotot egy új generációnak. Csakhogy érzékeltessük a változást: a mostani négy magyar érsekből két éven belül hárman is betöltik a korhatárt, egyedül Udvardy György veszprémi érseket nem érinti ez a közeljövőben. Ez jól mutatja, hogy nem egyszerű személycserékről, hanem a magyar katolikus egyház vezetői rétegének átalakulásáról van szó.
Ráadásul nem csak új püspökök – és esetleg egy új érsek – utaznak majd a Vatikánba, hanem új elnök is, hiszen Székely János 2025 szeptembere óta az MKPK elnöke. Érdekesség, hogy őt a legutóbbi látogatás előtt néhány hónappal, 2017 júliusában nevezték ki a Szombathelyi Egyházmegye élére, amelyet azóta is vezet. Anélkül, hogy felülnénk a „pletykavonatra”, szintén csak a logikus gondolkodás mondatja velünk: nem lepődnénk meg, ha az MKPK elnöke előbb vagy utóbb más egyházmegyét vezetne majd.
A novemberi római út tehát nem pusztán beszámolók és találkozók sorozata lesz, hanem egy korszakváltás egyik fontos állomása is. A magyar katolikus egyház elmúlt évtizedeinek meghatározó főpásztorai lassan átadják helyüket egy új püspöki nemzedéknek. Hogy ez az új generáció milyen irányt ad a következő évtizedekben a magyar egyháznak, azt nagymértékben a következő hónapok vatikáni döntései határozhatják meg.
A 777 olvasóit és követőit arra buzdítjuk, hogy imáinkban hordozzuk a püspököket és a döntéshozókat: ahogyan írásunkból is kiderülhet, ebben az időszakban dől el hosszú időszakra, hogy kik lesznek a hazai katolikusok vezetői, pásztorai.
hirdetés
