Csatlakozz te is a Szóköz Könyvklub online alkalmaihoz! Ha egy keresztény, építő, izgalmas közösséget keresel, szeretsz olvasni és Isten dolgaival foglalkozni, itt a helyed! A Könyvklub két kezdeményezőjével beszélgettünk: megismerhetitek az ötlet eredetét, céljait, és azt is, kik vehetnek részt és milyen könyvekkel találkozhattok a beszélgetések során.
2026-ban országos könyvklubot indított a Magyarországi Református Egyház, a kezdeményezéshez te is csatlakozhatsz! Az MRE Missziói Szolgálattól Mikola Bori Missziói igazgató és Varga Emese, az Egyházstratégia munkacsoport-vezetője ötlete nyomán szökkent szárba a kezdeményezés, melynek célja nem a továbbképzés, hanem egy közösségi élmény megteremtése, a szakmai fejlődés nem izolált folyamatként, hanem inspiráló párbeszéd formájában történő életrehívása.
Honnan indult a könyvklub ötlete?
Mikola Bori: Elkezdtünk beszélgetni, hogy mivel tudnánk elősegíteni a lelkipásztorok szakmai fejlődését és mi az, ami segíthetne abban, hogy jó teológiai irodalommal, olyan gondolatokkal találkozzanak, amelyeket ismerve könnyebben és jobban tudják végezni a helyi lelkészi szolgálatukat. Arra gondoltunk, ha közösen olvasunk egy könyvet, és utána beszélgetünk róla, az esetleg egy olyan műfaj, amelyben a strukturáltság segítheti a részvételt.
hirdetésHa maguktól nem is olvasnák el ezeket a könyveket, közösségben lehet, hogy kedvet kapnak.
Varga Emese: Mozgott bennünk a tervezgetés során is, hogy kinyissuk mások előtt is a lehetőséget. Azt láttuk az irodalom alapján, amit összeválogattunk az első évre, hogy ez egy gyülekezeti szolgálónak is segíthet; kötetlenül, mégis egy könyv által meghatározott mederben beszélgethet olyan témákról, amelyek őt is ugyanúgy körülveszik. Ezek a kultúra, keresztény értékek, misszió… Ezért bátorkodtunk felajánlani azt, hogy ehhez ne csak református lelkészek csatlakozhassanak.
Fotó: Varga Emese
A könyvklub esetleg ökumenikus?
Varga Emese: Igen, nem csak lelkészek, nem csak reformátusok is szerettek volna csatlakozni, mi pedig ennek nem szabtunk gátat, így más felekezetből való jelentkezés is volt, ami még színesebbé teszi ezeket a beszélgetéseket.
Mikola Bori: Ráadásul a jelentkezők között van olyan, aki nem is történelmi egyházból érkezik.
Honnan ered a Szóköz elnevezés?
Varga Emese: Szerintem nem muszáj megteologizálnunk a Szóköz elnevezést, mi inkább azt szeretnénk, ha a tartalom, és nem az elnevezés vonzaná be az embereket. Nekem a Szóköz kettő között egy szünetet jelent. Most a Református Egyházban az Imádság éve van, ami egy szünetre, megállásra hív minket – a sok munka, szolgálat között ez a könyvklub is lehet egy üdítő szünet.
Mikola Bori: Olyan nevet szerettünk volna választani, amely friss, megragadja az ember fantáziáját. A név tükrözi azt, ahogy gondolkodunk: szeretnénk frissen hozzányúlni a témákhoz. Az egész keresztény szolgálattal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy olyan szemlélettel szeretnénk végezni, amiből Isten ránk vonatkozó elgondolásai tükröződnek.
Ennek olyan 21. századi válaszait próbáljuk meg megadni, ami élhető kereszténységet ad.
A névválasztásban is az vezetett minket, hogy ne valami anakronisztikus, múzeumhatású legyen, és őszintén a Chat GPT-t is segítségül hívtuk, de nem tetszett a javaslata, mert nem érezte, hogy az egyház nem poros. Így 3-szor, 4-szer biztatni kellett, hogy kicsit modernebb legyen az ötlete.
Fotó: Mikola Bori
Varga Emese: A név másik része, a Könyvklub szó adja meg a fogalmi kört, miközben számunkra ez egy műhely is. Aki volt irodalmi könyvklubban, az ismeri a műfaját, nekünk viszont fontos, hogy nemcsak a szubjektív meglátásainkat hozzuk be, hanem szeretnénk a témával is foglalkozni. Ez nem egy magas teológiai nívót megkövetelő beszélgetés, teljesen hétköznapi módon zajlik. A Könyvklub tehát egy hívószó, benne van, hogy nekünk a könyvek adják a tematikát és fontos, hogy ezek a könyvek átmenjenek rajtunk és mi magunk is bevonódjunk, de közben maga a beszélgetés műhellyé kovácsoljon minket.
Így, hogy elindult a könyvklub, látjátok, hogy nők-férfiak, illetve lelkészek és civilek milyen arányban vesznek részt az alkalmakon?
Emese: A Református Egyházban többségében férfiak a lelkészek, és mivel ők az egyik célcsoportunk, nem meglepő, hogy több a férfi, mint a női résztvevő. Az első alkalmon fele-fele volt a megjelentek aránya. A lelkész-nem lelkész jelentkezőknél pedig azt látjuk, hogy nagyon széles a skála országos szinten is. Kistelepüléstől nagyvárosig, intézményben szolgálótól a falusi gyülekezetben szolgálóig, új gyülekezetet kezdő és tradicionális gyülekezetben lévők, kis egyházban és történelmi egyházban lévők vesznek részt. A nem lelkészi hivatásúak is sokan vannak.
Bori: Azt nem láttuk előre, hogy milyen színes lesz az érdeklődők köre, de az mindenképpen elmondható, hogy örömteli dolog a keresztény dolgokról egyenrangú felekként beszélgetniük lelkészeknek és híveknek.
Erre ritkán van lehetőség, de már többen megjegyezték a reflexiókor, hogy nem gondolták volna, hogy a lelkészek így élnek, ilyen a szolgálatuk.
Szóval a könyvklub szépen segíti az egymás felé nyitást és szerencsére bátorkodnak azok is megszólalni, akik nem lelkészek – meggazdagító, amikor valaki hozzá mer tenni a beszélgetéshez, izgalmas nézőpontokkal találkozunk.
A kezdeményezés országos, de cél-e a határon túliak bevonása, megszólítása?
Emese: Részt vesznek határon túlról is, de inkább azt tudnám mondani, hogy ez olyan, mint a horgászat. Mi bedobtuk a kezdeményezést, és nem tőlünk függ, ki akad rá a horogra. Persze a csali befolyásolja, hogy kik lesznek nyitottak, tehát az az 5 könyv, amit megneveztünk, megszűri, hogy kik csatlakoznak. Számomra gyönyörködtető, hogy ez az 5 téma ugyanúgy érdekli a határon túl lévő, a vidéken élő és a budapesti magyarokat is.
Hogy választottátok ki a könyveket?
Bori: Úgy, hogy érdemesek legyenek arra, hogy bárki elolvassa őket, mindenkinek jó szívvel ajánljuk mindet, sőt kár lenne nem elolvasni őket. Annyira nagy és váratlan volt az érdeklődés, hogy minket is meglepett. A célunk, hogy értékes és hasznos beszélgetést tudjunk folytatni.
Mivel idén az Imádság éve van a Református Egyházban, az imádságról mindenképpen szerettünk volna olvasni.
Ezenkívül olyan területeket szabtunk meg, amelyek szeretnénk, hogy erősödjenek a hívő emberek, lelkipásztorok szemléletében.
Olyan könyveket választottunk, melyek informatív jellegűek és nagyon értékesek.
Mi a menete egy alkalomnak, hogy néz ki a gyakorlatban a Könyvklub?
Emese: Az alkalmak tudatosan online térben kerülnek megtartásra, nem azért, mert ez a legjobb formátum egy könyvklub-beszélgetés lebonyolításához, hanem éppen azért, hogy bárki, bárhonnan be tudjon csatlakozni. Egy alkalom időintervalluma 1,5 és 2 óra között mozog. Lehetőség van személyes reflexióra, hogy kinek mik indították el a gondolatait a könyvvel kapcsolatban, akár átültettek-e valamit a gyakorlatba. Bizonyos részeket, fejezeteket kiemelünk a könyvből, azokat kicsit bemutatjuk, ismertetjük, hogy ha esetleg valaki pont addig a fejezetig nem jutott volna el, akkor is lássa, hogy miről szólt az adott rész, mivel utána ezekről beszélgetünk a személyes tapasztalataink, meglátásaink alapján.
Lehet még csatlakozni a kezdeményezéshez? Az jelentkezési űrlapon úgy láttam, konkrétan kiválaszthat az érdeklődő egy-egy könyvet is, amely érdekli, és akkor társul hozzátok.
Emese: Lehet csatlakozni, és volt is olyan, aki kimondottan az egyik könyv kapcsán akart jönni, erre is van mód, és lehet, hogy a következő alkalomkor is velünk tart.
A júniusi olvasmánytól becsatlakozhattok a Szóköz Könyvklub pezsgő szellemi vérkeringésébe, a kiválasztott könyveket, a jelentkezés részleteit és további információkat ide kattintva érhetitek el.
Jelentkezési lap: Szóköz Könyvklub 2026
hirdetés
