Egy kisebb szünet után folytatódik a 777 népszerű sorozata, az Életed kérdései. A vasárnap esténként megjelenő írásokban a Ti kérdéseitekből válogatunk – amelyeket emailen vagy a közösségi oldalainkon üzenetben várunk -, a válaszokat Szilágyi Szabolcs és Gájer László római katolikus papok írják. A mostani részben egy különösen érzékeny és fájdalmas kérdést kaptunk, hiszen Noémit gyermekkorában szexuálisan bántalmazták. Rozália kérdése az istenképünkre vonatkozik, az erre írt válaszokat is mindenképp érdemes elolvasnotok.
Noémi: 9 és 12 éves korom között folyamatosan szexuális bántalmazás ért. Ez az egész életemre kihatott. Felnőttként nem tudtam értékelni magam. Természetesnek éreztem, hogy a testemet kihasználják. Több férfival volt dolgom nem azért, mert erre vágytam, hanem mert ezt tanultam meg normálisnak. A kérdésem nem az, hogy hibáztam-e. Hanem az, hogy hogyan lehet ebből gyógyulni úgy, hogy közben megmaradjon a hitem? És hogy: Isten így is szeret-e engem?
Szilágyi Szabolcs atya:
Kedves Noémi!
Fáj, hogy ez történt Veled! Ritkán van, hogy papként egy beszélgetés közben lefagyok a döbbenettől, de amikor valaki ilyen durva visszaélést oszt meg velem, akkor egy ideig nem tudok megszólalni… De ahogy kérted, írok pár sort, ami remélhetőleg segít.
hirdetésJézus korában a gyermekeket nem tartották teljes értékű embereknek, és a nőket sem tartották egyenrangúnak a férfiakkal. Jézus viszont mind a gyermekeket, mind a nőket ugyanúgy emberszámba vette. Sőt, a gyermekekről azt mondta: „Hagyjátok – mondta – hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa.” (Mk 10,14). Ezért Jézus a legszigorúbban nyilatkozik a gyerekbántalmazás megítélésénél: „Ha viszont valaki megbotránkoztat egyet is e kicsik közül, akik hisznek, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe vetnék.” (Mk 9,42). Az Egyház valódi arca a pedofilbotrányok előtt is eltökélt volt a kicsinyek védelmében, ám még ez is kevésnek bizonyult, ezért a botrányokat követően zéró toleranciát vezettek be az Egyházban.
Összességében ez a helyzet jézusi és egyházi megítélése. De tudom, hogy ez önmagában nem segít annak, akivel visszaéltek.
Sajnos sok visszaélést hallgattam már végig, valamint a lelkigondozói képzésen is kiemelten foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Mindezek mentén a következőt tudom neked írni. Az a tapasztalat, hogy minél korábban, minél durvábban és minél hosszabban tartott a bántalmazás, annál hosszabb a gyógyulás is. Viszont itt lép be a történetbe a hitünk, mint segítség. Azt is szokták mondani, hogy ami kapcsolatban sérült, az kapcsolatban gyógyulhat. Hármas kapcsolódásban létezünk: kapcsolódunk Istenhez, a másik emberhez és önmagunkhoz. Ezek alapján ebben a hármas relációban tudunk gyógyulni. Most az istenkapcsolatra fókuszálok, de idehozom annak a tapasztalatát is, hogy a korábbi traumák gyógyulásában nagyon is segít hogyha vannak olyan emberi kapcsolataink és közösségünk, ahol becsülnek és szeretnek; valamint az is segít, ha megfelelően éljük meg az önmagunkkal való kapcsolatot.
Isten szabadságot adott nekünk, és ezáltal hatalmat is. Ezzel lehet élni a másik javára, vagy visszaélni a másik kárára. De Isten nem akarja a rosszat, sosem akarta. Ennek ellenére ami történt, az sajnos megtörtént.
A bántalmazó beállt Isten és Teközéd, ezért a rossz érkezett meg hozzád, és nem a jó, amit Isten adni akart.
Hiszem, hogy lehetséges, hogy a múltbeli rossz elkezd felülíródni, a jelenben pedig csökken a hatása, mert Jézus a földi életében gyógyított, és itt és most is akar gyógyítani. Vannak sebek, amik begyógyulnak, és vannak, amelyekkel pedig megtanulhatunk együtt élni. Van, amikor a gyógyulás elvágólagos, és van, amikor fokozatos. Amit biztosan tudsz tenni, hogy imában kéred Jézus gyógyító kegyelmét, de azt is nagyon jó, ha másokat is megkérsz, hogy imádkozzanak érted. Ennek van olyan formája, amikor fölötted imádkoznak, vagyis közbenjáró imáznak. Több nehéz helyzetben én is éltem ezzel, és volt amikor kegyelmeket, volt amikor üzenetet is kaptam.
És mi segíthet még? Az egyik (és talán a legnehezebb): a megbocsájtás annak, aki bántalmazott. Ez azért is segít, mert ha megbocsájtottam, akkor nem kötöm magam tovább érzelmileg a bántalmazóhoz, és könnyebben szabadulok az áldozatszerepemből. A másik: értelmet adni a szenvedésednek és fölajánlani valamilyen szándékra. Ez segít, hogy a fájdalom ne legyen parttalan, hanem, ha már sajnos egyszer létezik, akkor kapjon célt. A harmadik: a napi és szívből jövő, mély imában ismételten kérni, hogy a Jóisten szemével tudjál magadra tekinteni, aki egyedinek, értékesnek, és szépnek teremtett Téged. Ez felülírja a bántalmazó tekintetét, aki kihasznált, és megadja az Úr tekintetét, aki szeret és örömét leli Benned, ezért szeretheted magadat és örülhetsz annak, hogy vagy.
Gájer László atya:
Kedves Noémi! Jó, hogy ezt így, őszintén le merted írni. Nem könnyű egyáltalán kimondani ezeket, nem könnyű egyáltalán beszélni a bántalmazásról. Akiket bántalmazás ért, sokszor eddig sem tudnak eljutni. Sajnos nem vagyok ennek a témának a szakértője, jóllehet, gyermekvédelmi felelősként – ahol az én feladatom kizárólag az előzetes vizsgálatok elvégzése egyes esetekben a büntető eljárást előkészítve – találkoztam a bántalmazás kérdésével és bántalmazott személyekkel is.
Bár keménynek tűnik, de mindenképpen javaslom, hogy a bántalmazó személyt, amennyiben szexulis bántalmazás, esetleg erőszak ért, ha teheted, jelentsd fel.
Tudom, hogy ez nehéz, de az ilyen esetek felszámolására akkor van reális esélyünk, ha a zéró tolerancia elvét követve lépünk fel ezek ellen. Semmiképpen nem akarok terhet tenni a válladra, de ezt a választ nem tudtam volna úgy elkészíteni, hogy ezt bele nem írom.
A bántalmazás mély nyomokat hagy az ember szívében és önbecsülésében. Óvatosan fogalmazok ezzel kapcsolatban, mert, szakértelem híján nem akarok a véleményemmel még több kárt okozni. Ha komoly elakadásaid vannak, mindenképpen kérj segítséget szakembertől vagy valakitől, aki segítő szakmában dolgozik, vállal lelki vagy segítő beszélgetéseket. Ezt a terhet egyáltalán nem kell egyedül elhordoznod, nem kell egyedül harcolnod önmagaddal vagy az emlékeiddel.
Ez a segítség az imából is érkezhet. Ha időt töltesz Istennel, ő hatni fog az életedre, az emlékeidre is. Újra és újra tudd és tudatosítsd magadban, hogy Isten nem akarta, hogy ez történjen veled. Ő szépnek és teljesnek lát téged, és az is vagy. Az életünk története azonban annak minden bántó vagy káros eseményével együtt egészében a miénk, és ez a bántalmazás-élmény is a tiéd marad egész életedben. Ezzel együtt fogsz tudni úgy tovább lépni, hogy őszinte reménnyel nézz a jövőbe, és nyitottan fogadj másokat. Keresd tehát a lelki és mentális segítség különböző lehetőségeit, illetve az ima különböző formáit, addig, amíg nem érzed, hogy valami megváltozott, és az élete egy gyógyult, élhető pályára állt. Jézus a szabadító, az egyetlen, aki az életedet teljesen helyre tudja állítani, és ő most is kimondja feletted a gyógyító szavakat.
Rozália: Milyen a helyes vagy jó Istenkép? Hogyan tekintsek rá a mindennapokba?
Gájer László atya:
Kedves Rozália! Isten leginkább egy szerető atyához hasonlít. Isten irgalmas, mindig hazavár, nem akar rosszat neked, nem akarja a pusztulásodat. Isten személy, aki minden pillanatban gyógyító tekintettel szemlél téged. Irgalmas atya, aki mindig megbocsát, és minden bajodban, betegségedben helyreállít, aki minden sérülésedet bekötözi. A gyengédség és az irgalom talán az ő legfontosabb attribútumai. Már messziről vár téged, ő a kezdeményező, és nem tudsz annyira bűnös lenni, hogy ne fogadna hatalmas és kirobbanó szeretettel téged. Isten tekintete olyan, amelyben sosem kell szégyenkezned. Előtte mindig önmagad lehetsz, és ő soha nem vet el. Az ő neve a Bibliában Abba, amely arámi szó atyát, édesapát, sőt apukát jelent.
Olyan apukát, akihez oda lehet bújni, akiben teljesen meg lehet bízni, és aki miközben végtelenül gyöngéd, képes megvédeni téged.
Isten nemcsak gyengéden szeret, de egészen addig ment el, hogy az egyszülöttet, a kedves fiát, Jézust adta érted. “Úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen” (János evangélium 3,16). Ez azt jelenti, hogy mivel a saját mihaszna életünk miatt a boldogtalanság és az örök kárhozat lett volna az osztályrészünk, Isten saját maga vállalta fel ezt boldogtalanságot a kereszten. Ő halt meg helyettünk, hogy nekünk ne kelljen örökre meghalnunk. (Ezt hosszabban kellene magyaráznom, de ebben a blogban nem bontom ki jobban. Ha azonban kéred, bármikor.) Ha tudni akarod, hogy Isten mennyire szeret, és mit jelentesz neki, nézz egyszerűen a keresztre. Isten ennyire szeretett. Téged, és személyesen téged. A tízezer közül az egyetlen vagy számára. A vérével fizetett érted. Ez a te értéked. Felfoghatatlanul nagy. A mindenható Isten ment el érted az alvilág mélyére.
Ez a szeretet kell hogy meghatározza az istenképedet.
Előfordulhat az, hogy Istent nem tudod így látni, nem tudod közel engedni magadhoz. Előfordulhat, hogy nehezedre esik elfogadni őt, mint irgalmas atyát. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az istenképed megsérült, és nem tudsz rá bizalommal tekinteni. Ha soha nem jön közel hozzád, az nem azért van, mert ő elhanyagol téged. Ő minden percben, minden pillanatban egy felfoghatatlan mértékű szeretettel szeretne veled és melletted állni. Amennyiben ez teljesen elkerül téged, legalábbis így érzed, akkor valami benned tört meg, benned roppant össze. Imádkozz, és kérj imát, imaszolgálatot másoktól is, hogy az Atya szeretetét a maga egészében, magával ragadó teljességében be tudd fogadni. Ő nem fog elrejtőzni előled. Aki keresi őt, az megtalálja. Az atyai szeretet fel fog tárulni előtted, és az az emberi életünkben felfoghatatlan mélységet jelent.
Isten egészen közvetlenül szól hozzánk a Bibliában. Itt azt olvassuk róla, hogy “Isten a szeretet” (1.János levél 4,8). Egy másik helyen pedig azt mondja: “Örök szeretettel szerettelek” (Jeremiás 31,3). És talán még egy bibliai részt a szívedre teszek. Isten így szól: “Megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe magzatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! Íme, a tenyerembe rajzoltalak” (Izajás 49,15-16). Ezek a szövegek tárják fel előttünk igazán Isten szívét. Ő maga a szeretet, aki utánad megy a világ végére is, felkutat, ha elvesztél és megmenti az életedet. Isten maga a gyengédség és maga a szeretet. Isten gyengéd, ami a világ szemében oktalanságnak tűnik. De ez a gyengédség a szeretet valódi ereje. Ő elég erős ahhoz, hogy mindig megbocsásson neked, mindig hazavárjon, és soha ne mondjon le rólad.
Szilágyi Szabolcs atya:
Kedves Rozália! A kérdés összetett, és sok múlik azon, hogy hogyan válaszoljuk meg. Kutatás tárgya, hogy pontosan hogyan alakul ki az istenképünk, de az elmondható, hogy a főbb kontúrjait a korai gyerekkorban alkottuk meg annak alapján, ahogy az emberek (főleg a szülők) hozzánk viszonyultak. Ez gyakran nem is egy tudatos folyamat. Ahogyan viszont növekszünk és egyre inkább tudjuk tudatosítani és kezelni a többiek hatását ránk, úgy kerül egyre inkább hatalmunkba az is, hogy formáljuk az istenképünket.
A másik, amit érdemes előzetesen leírnom, hogy mindig egy róla alkotott kép által vagyok kapcsolatban a másik személlyel (legyen szó Istenről, a másikról, vagy önmagamról). Minél inkább megfelel ez a kép a másik igazi valójának, annál nagyobb az esélye annak, hogy valóban a másik személyhez fogok kapcsolódni és nem egy hamis alteregóhoz.
Ez így van Istennel is: minél igazabb az istenképünk, annál jobban tudunk vele kapcsolatba lépni, és annál teljesebben át tudjuk adni neki az életünket.
Milyen is a jó istenkép? Ha torzult, hogyan tud mindinkább a helyére kerülni? A Szentírás Isten szava, igaz szó. A Bibliában Isten önmagáról beszél, és Isten ténylegesen olyan, amilyennek magát mondja. A leghitelesebb leírást pedig Isten adja Istenről, azaz amikor a Fiú beszél az Atyáról. Ez legjobban összefoglalva a Miatyánkban található meg: Isten olyan, amilyennek a legteljesebb imánkban megmutatkozik, és az a Miatyánk. De mi van, ha Isten számomra nem olyan, mint amit ott olvasok? És itt nagyon fontos, hogy ne arra figyeljek, amit a szüleim, a hittantanár, vagy a pap mondott, hanem arra, hogy ténylegesen mit érzek a zsigereimben: milyen is az Isten?
Ajánlok itt is egy módszert: megtehetem, hogy amikor imádkozom a Miatyánkot, akkor szívem mélyéből figyelek a szövegre.
Ahol ellenállást érzek, ott és azzal dolgom van, ott torz az istenképem. Ezeket a részeket kiírom, majd leírom a hozzájuk kapcsolódó érzéseimet, és megpróbálom felfejteni a múltamban, hogy melyik kapcsolatomban, mikor és mi miatt torzult az istenképem. Majd élhetek azzal az imamódszerrel, amit úgy hívunk, hogy ignáci szemlélődő ima. Ezt arra találták ki, hogy a szentírási történetbe belehelyezkedve és azt újból elképzelve találkozhassunk Jézussal. Ugyanez a módszer alkalmazható a múltunkkal kapcsolatban is, és akkor a következő fog történni: a múltbeli helyzetben az ember fölismeri az ott lévő Jóistent, felé fordul, és az Ő szeretetét engedi be, a rossz kapcsolódásra pedig nemet mond.
Az ima vagy imák hatására a múltbéli rossz elkezd felülíródni, a jelenben csökken a hatása, a pozitív istenkép pedig erősödik.
Összességében sokat segíthet ebben a témában Karl Frielingsdorf: Istenképek, ahogy beteggé tesznek – és ahogy gyógyítanak című könyve. A könyv tematizálja a kérdést, és megállapítja, hogy minden torz istenkép csoportosítható a négy fő torz istenkép valamelyikébe (vagy többe). Ezután leírja a torz istenképek szentírási, pozitív megfelelőit. Álljon itt a négy negatív és megbetegítő, valamint a vele szemben lévő négy pozitív és gyógyító istenkép: a démoni halál-isten és az élet Istene; a könyvelő teljesítmény-isten és az irgalom Istene, a néma és távoli isten és a velünk szenvedő Isten, a kényúr-diktátor-isten és a szabaddá tevő Isten. Célszerű ezeket felismerni, és felülírni a szentírási ige igazsága, valamint a szívből jövő imádság által. Ezen felül sokat segítenek mindebben a kiegyensúlyozott, tisztelet- és szeretetteli emberi kapcsolatok, és a megfelelő kapcsolat önmagunkkal.
Ez a rovat a ti kérdéseitekből áll össze. Várjuk kérdéseiteket a kerdes@777blog.hu címre, vagy a Facebook / Instagram oldalunkra privát üzenetben!
hirdetés
