Uram, Jézus Krisztus, életem harmincharmadik évében, a húsvéti misztérium kapujában állva, mély alázattal borulok le előtted, aki az én életem és a mindenség örök királya vagy. Te vagy az, akit illet minden dicséret, és akinek hatalma előtt térdet hajt az ég és a föld. Látva korunk szellemi és erkölcsi zűrzavarát, még inkább vágyom arra a rendre és biztonságra, amelyet csak a Te uralmad adhat meg.
Nem aranytrónuson, hanem a keresztről uralkodsz, megmutatva, hogy a valódi királyság az önátadó szeretetben és az Atya iránti tökéletes hűségben rejlik.
Szemlélem küzdelmedet a passió állomásain, és megrendülten látom a párhuzamokat a Te szenvedésed és a mi modern korunk kihívásai között. Az Olajfák hegyén a magányban és a bizonytalanságban hordoztad az emberiség minden félelmét; ma mi is gyakran érezzük ezt a szorongást a jövőnk, a megélhetésünk és a gyermekeink sorsa miatt kiszámíthatatlan világunkban. Amikor Pilátus előtt álltál, és a világ cinikusan kérdezte: „Mi az igazság?”, a mai kor relatív igazságait és értékvesztett közbeszédét láttam magam előtt.
Mi is nap mint nap ebben a szellemi keresztpályában élünk, ahol a hitvalló életet és a családfői felelősséget gyakran gúny tárgyává teszik, hasonlóan ahhoz, ahogy Téged megostoroztak és tövissel koronáztak.
Uram, ebben a zajos és gyakran ellenséges környezetben arra kérlek: rejts el engem a Te szent sebeidbe. Amikor a katonák lándzsája átszúrta az oldaladat, ott egy olyan menedéket nyitottál, ahová a világ kísértései és a saját gyengeségeim elől bármikor elmenekülhetek. Legyenek a Te sebeid számunkra a legbiztosabb várfalak, amelyek oltalmat adnak. Ahogy a római katonák sorsot vetettek köntösödre, úgy próbálja a mai világ is darabokra szedni a család egységét; de a Te sebeidből fakadó kegyelem legyen az a kötelék, amely minden támadás ellenére egyben tart minket. Légy velünk nehézségeinkben és bukdácsolásainkban. Segíts elfogadnom az igazságtalanságot, nyújtsd kérlek békítő kezed a fegyvert fogó és háborút irányító vezetők felé.
Segíts gyenge és gyarló pillanataimban az igazságot választani: Téged.
Király vagy, Jézus, és trónod előtt térdet hajtva kérem: uralkodj a szívemben, hogy indulataimat a Te szelídséged, döntéseimet pedig a Te bölcsességed vezesse. Taníts meg úgy hordozni a mindennapok keresztjeit – a fáradtságot, a türelmetlenséget és a felelősség súlyát –, hogy ne a teher nehézségét, hanem a Te áldozatod gyümölcsét lássam bennük.
Húsvéthoz közeledve, a nagypénteki csendben már várom a feltámadás hajnalát, amely minden földi nehézségen és a halál árnyékán is átsegít bennünket.
Köszönöm, Uram, hogy harminchárom évesen Te már megvívtad a harcot, és ezzel megnyitottad előttünk az üdvösség kapuját.
Rejts el kezed és lábad sebeibe, hogy minden tettem és minden lépésem a Te dicsőségedet hirdesse az otthonomban és a világban egyaránt. Legyen ez az ima a pecsét a hűségemen: királyom és Megváltóm vagy, a Te sebeid által nyertem gyógyulást és életet. Ámen.












