XIV. Leó pápa pénteken videóbeszélgetésen keresztül vett részt az Indianapolisban összegyűlt amerikai fiatalok ifjúsági találkozóján. A pápa válaszolt pár kérdésre, például tanácsot adott a mesterséges intelligencia használata, a telefongörgetés és a hit személyes megélésének témájában, ami a fiatalokat jelentősen foglalkoztató kérdés volt.
November 21-én mintegy 15 ezer amerikai fiatal gyűlt össze Indianapolisban egy ifjúsági találkozóra (National Catholic Youth Conference, NCYC). A találkozó során a pápa élő videókapcsolatban válaszolt több fiatal kérdésére. Egyikük a képernyő előtt töltött idő kapcsán kérdezte a pápát.
„Chris Pantilakisnak hívnak, a Las Vegas-i Főegyházmegyéből jöttem, Nevadából. Gyakran veszem észre, hogy ülök, és csak a telefonomat pörgetem megállás nélkül.
Azt is észrevettem, hogy körülöttem mindenki ugyanezzel vagy hasonló problémával rendelkezik.
Sok felnőtt elmondta, hogy a technológia nagyszerű, ha mértékkel használjuk. Ez lenne az én kérdésem Önhöz: hogyan találjunk egyensúlyt ezekkel a nagyszerű eszközökkel (a közösségi médiával, az okostelefonokkal, tabletekkel, és minden ilyen eszközzel), miközben hitbeli kapcsolatokat is építünk a képernyőn kívül?” – tette fel a kérdést a fiatal fiú.
Így hangzott XIV. Leó pápa válasza:
„Köszönöm, Chris, a kérdésedet, ez egy igazán fontos kérdés. A technológia sokféleképpen segíthet nekünk, ideértve, hogy segít megélni a keresztény hitünket. Kapcsolódhatunk olyan emberekkel, akik igen messze élnek tőlünk. Ahogy ma is láthatjuk és hallhatjuk egymást, még ha több ezer kilométer is választ el minket.
Emellett nagyszerű eszközöket is kapunk az imádsághoz, a Biblia olvasásához, ahhoz, hogy többet tudjunk meg hitünkről.
Lehetővé teszi számunkra, hogy megosszuk az evangéliumot olyan emberekkel, akikkel talán soha nem találkozunk személyesen.
Mindezek ellenére a technológia soha nem helyettesítheti a valódi személyes kapcsolatokat. Olyan egyszerű dolgokat, mint egy ölelés, egy kézfogás, egy mosoly, mindezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy embernek érezzük magunkat, és hogy ezeket valódi módon éljük meg, nem pedig egy képernyőn keresztül, ahogy ma reggel beszélgetünk.

Fotó: Vatican Media
Katolikusként gyakran imádkozunk együtt, emlékezve Jézus ígéretére – ha ketten vagy többen összegyűlnek az Ő nevében, Ő velük van. A korai Egyház erőteljes megtapasztalták Jézus jelenlétét, amikor együtt imádkoztak. A szentmise internetes közvetítése hasznos lehet, különösen akkor, ha valaki beteg vagy idős, vagy nem tud személyesen részt venni rajta.
De a tényleges jelenlét, az eucharisztiában való részesedés különösen fontos imádságunk és közösségtudatunk szempontjából, elengedhetetlen az Istennel és egymással való kapcsolatunkhoz.
Semmi sem helyettesítheti az tényleges emberi jelenlétet, azt, hogy együtt vagyunk egymással. Tehát, bár a technológia bizonyosan összeköt minket, ez nem ugyanolyan, mint a tényleges jelenlét.
Bölcsen kell használnunk, anélkül, hogy árnyékot vetne kapcsolatainkra.
Van egy szent, akit nemrég avattunk szentté, akiről biztosan mindannyian hallottatok már, Szent Carlo Acutis. Ő egy nagyszerű példa.
Carlo jól értett a számítógépekhez, és ezt a tehetségét fel is használta.
Arra használta, hogy segítse az embereket hitükben növekedni. Emellett időt szentelt a szentségimádásra is. Tanított másokat, és ami nagyon fontos, a szegényeket is szolgálta.
Ő időkorlátot szabott magának, és csak bizonyos időt engedélyezett magának hetente szabadidejéből az elektronikus eszközeivel.
Ezzel a fegyelemmel egy egészséges egyensúlyt talált meg, és világosan szem előtt tartotta prioritásait. Barátaim, arra bíztatlak benneteket, hogy kövessétek Carlo Acutis példáját. Legyetek tudatosak a képernyő előtt töltött időtökkel! Ügyeljetek arra, hogy a technológia az életeteket szolgálja, és ne fordítva!”











