Egy héttel az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után Mindszenty József bíboros papírra vetett egy imát. Emlékezzünk együtt az október 23-ai eseményekre!
Mindszenty Józsefet, – miután 1948-ban többek között kémkedés és a köztársaság ellen irányuló bűncselekmény gyanúján őrizetbe vették, majd letartóztatták és a rettegett Andrássy út 60-ban megkezdték kihallgatását és kínzását – végül 1949-ben koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. A Conti utcai fegyházból egészségi állapota és a külpolitikai nyomás végett 1955. júliusától házi őrizetbe helyezték át, amit Püspökszentlászlón, később pedig a felsőpetényi Almássy kastélyban töltött. Innen az ’56-os forradalom és szabadságharc kitörését követően 1956. október 30-án szabadult a rétsági honvédek segítségével. Azon az ominózus éjszakán vetette papírra alábbi hálaimáját.
A fogságából szabadult főpásztor hálaimája
„Az Úr leoldotta az én daróc-ruhámat, kivezet a tág mezőre. Ő volt oltalmam nyolc éven át a rabságban: csendüljön ajkamon a zsoltár!
Milyen jóságos vagy Uram és Istenem! Nagy a Te gondviselésed!
Mennyi sanyargatást és bajt mutattál nekem, és hozzám fordulva életre keltettél:
és a földi élet örvényeiből visszavezettél és megvigasztaltál engem. (Zsolt. 70,22-23)
Igaz, hogy a fővárosi szabadságharcosok véráldozata és a bátor rétsági honvéd-páncélos egység tárta fel előttem a kaput, amely a kriptából az élet felé vezetett. De Isten kezének voltak eszközei.
Isten keze játszik – emberi cselekvéseken és műveken keresztül – a világtörténelem végtelen orgonáján.
Ő az, aki leoldja a rabbilincseket is. (Zsolt. 145,7) Ő az, aki az emberek fiai közt csodálatosakat cselekszik.
Az Úr küldötte eszközeit és kiragadott, mint az apostolt Heródes kezéből, életfogytiglani rabságomból. És ellenségeim várakozása semmivé vált.
Az Úr leoldotta az én daróc-ruhámat, kivezet a tág mezőre.
Ő volt oltalmam nyolc éven át a rabságban: csendüljön ajkamon a hála-zsoltár!”
Gloria Victis! Dicsőség a hősöknek!
Forrás: mindszentyalapitvany.hu, mindszentyhaz.hu