2025. 02. 20.

Nyitott száj némán is sikolt – vers az abortuszról

Az abortusz témája van, hogy megjelenik a művészetekben is. Kertész László verse a magzat szemszögéből tárja elénk a terhességmegszakítás borzalmát. A költő élete sem volt zökkenőmentes, állami gondozásba került, harcolt 1956-ban és 36 évesen elhunyt. De élt, ajándék volt a nevelőcsaládjának, diákjainak, az irodalomnak, a hazának. Hogy milyen lehet a legbiztonságosabb, legotthonosabb és elemien természetes közegében – az édesanyja méhében – az embernek a halállal farkaszemet nézni – a vers érzékletesen mutatja meg nekünk. Naponta 120 ezer, évente több mint 40 millió kisbaba lesz abortusz áldozata világszerte, nekik állít méltó emléket ez a megrázó vers.

Nyitott száj némán is sikolt

A magzatvíz körülölel,

hüvelykujjam szopom,

Csak tizenhét hetes vagyok,

hirdetés

s már fénylik homlokom…

Burokban, anyám méhében

már érzem mi a jó,

fölöttem dobbanó szíve

álomba ringató,

Az én szívem még kisharang,

parányi piros hús,

de valami áldott érzés

anyám szívéhez húz,

– Honnan tudnám, hogy

rámtörnek

érzéketlen kezek,

hogy vannak magzatgyilkoló

iszonyú műszerek?

De most, jaj, hogy sikoltanék,

szivattyú jön felém

és áttör a burkolaton,

már nagyon félek én,

Torkom tikkadtan elszorul,

jön a hang sziszegve,

mintha kalapács zúdulna

vergődő szívemre!

Kitérnék, de elér a cső,

– mi ez a fájdalom?

Miért ver úgy ütőerem?

Tűz szopós ujjamon,

vért hányva csak tátogok már,

feléd jajdul a szám,

legalább te szánj meg engem,

ments meg édesanyám!

Már darabolnak, jaj, segíts…!

– Késő, már nem élek,

szám nyitva, homlokom véres,

de még lát a lélek:

látja, hogy fejem beszorult,

és fogó töri szét,

hogy nyomot ne hagyjak sehol,

hogy ne mondhassák: élt.

– De én tudom, élet volt az

a tizenhét hét is,

mert emberségem benne volt,

tanú rá az ég is,

ami nem derülhetett rám,

mert megöltek engem,

s nem találhattam irgalmat

az emberszívekben.

Kertész László – forradalmár, költő, tanár – 1935-ben született Nyíregyházán, majd Hajdúböszörményben állami gondozásba került és egy sokgyerekes, szegény parasztcsalád nevelte fel. Nevelőszülei lelkiismeretesen taníttatták, egyetemet végzett. 1956 forradalmi eseményeiben tevékenyen részt vett, végül gimnáziumi állást kapott, jó pedagógus volt. Költőként is termékenynek mondható, bár csak egy kötete jelent meg életében. Egyik legszebb versének a Szerelmünk ez a föld címűt tartják. 1971-ben, 36 éves korában autóbalesetben hunyt el.

Forrás: szepi.hu, www.digitalport.hu, hajduboszormeny.hu

Borítókép - Fotó: Freemanhan2011 | Dreamstime.com
Vers
hirdetés