„Az Országos református imalánc elindítása a közelmúlt eseményeivel összefügg, de nem abban a direkt formában, hogy azért, mert ezek történtek, elkezdünk imádkozni, hanem mert alapvetően ez a válaszunk az életünk kihívásaira, hogy odafordulunk az Istenhez, összekapaszkodunk a hitben” – mondta el a 777-nek Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetője. Az Élő Ige évében kezdődő református imalánc célja, hogy a megújulásért könyörögjünk, hiszen az élő gyülekezetekben képes olyan módon jelen lenni a Krisztus-közösség, hogy az utána az egész szervezetre kihat.
Mi a célja az imaláncnak, miért jött létre?
Nagyon sokszor, amikor az egyház tevékenységéről beszélünk, akkor óhatatlanul is programokról, eseményekről, szervezetiségről beszélünk, vagy épületekről, beruházásokról, miközben az egyház működésének az alapja az a lelkiség, ami nélkül gyakorlatilag mindazok, amikről az előbb beszéltem, csak lógnak a levegőben. Valójában az egyház működése a lelki közösségek működésén alapszik. Ha ezek a lelki közösségek erősek, akkor beszélhetünk élő egyházról. És ennek az egyháznak, ennek a lelki közösségnek a megerősítése mindig ott kezdődik, hogy az egyén rádöbben arra, hogy neki erre személy szerint szüksége van. Azokat, akik ott vannak mellette, fölismeri mint lelki társakat, akikkel össze tud lélekben kapaszkodni – ez alkotja a gyülekezeteket, és az élő gyülekezetek alkotják az egyházat.
Ha jól értem, ez egy olyan imalánc, amelyhez akár egyénileg, akár közösségben lehet csatlakozni.
Így van. Az élő hit mindig az egyes embernek a megtapasztalt valósága, amit utána a közösségben is megél. Tehát egy ember is, amikor kedd este 20 órakor bekapcsolódik az otthonában az egyéni csendességében ebbe az imaláncba, akkor tudja azt, hogy egy olyan Lélek szerinti közösségnek a tagja abban a pillanatban, amelyik túlmutat a fizikai korlátokon. Nagyon fontos, hogy az Isten egyházát tudjuk úgy látni, mint lelki közösség.
Mind a két részre nagy hangsúly esik itt az imalánc kapcsán. Arra is, hogy egyéni imádkozókként legyenek, akik ebbe szívesen bekapcsolódnak, és arra is, hogy teljes közösségek bekapcsolódjanak.
A közösségi létet Isten adta számunkra.
Úgy is mondhatjuk, hogy a hívő ember egyénileg ismeri és tapasztalja meg a Krisztussal való élő közösséget, de mindig közösségben éli meg. Ezt tudja kifejezni az, hogy nem bárhol vagy bármikor, hanem kedd este 20 órakor imádkozunk a gyülekezeteink és egyházunk lelki megújulásáért.
Miért éppen 15 héten keresztül tart az imalánc?
Az imalánc indulásának és a zárópontjának is van szimbolikus jelentősége. Pünkösdhétfő utáni napon indult el. Ez azt jelenti, hogy a lélek kitöltetésének az ünnepe után a Lélek szerinti egyház cselekszik együtt a személyekben és a közösségekben egyaránt. Azt az időszakot választottuk, ami a gyülekezeti szempontból a programokkal kevésbé zsúfolt időszak szokott lenni, és egészen szeptember elejéig tart, ami az új gyülekezeti évad indulásának az időszaka. Olyankor a tanévvel együtt elindulnak az alkalmak, a hittanórák, a különböző gyülekezeti események.
Ez az egész szépen kibontakozik: elindulunk pünkösd után a Lélek által megtapasztalt megerősítéssel. Egy időszakon át folyamatosan jelen vagyunk, együtt vagyunk, egyénileg, közösségileg és az országos egyháznak ebben a hálózatában, és ez kifut oda, hogy a gyülekezetek a szeptemberi évadkezdésnél újult erővel lépnek bele az elhívásukba, a cselekvésükbe.
Ez egyfajta válasz a református egyházban történt eseményekre a közelmúltban, vagy attól független?
Teljesen összefüggésben van vele, de nem abban a direkt formában, hogy azért, mert ezek történtek, elkezdünk imádkozni, hanem mert alapvetően ez a válaszunk az életünk kihívásaira és kérdéseire, hogy odafordulunk az Istenhez, összekapaszkodunk a hitben, lélekben testvéreinkkel. Isten szüntelen megújulásra hív bennünket, és ezt megtapasztalhatjuk az egyéni életünkben, megtapasztalhatjuk a gyülekezeti közösségeinkben, és így a Krisztus Egyházában is.
Mondanál egy olyan élethelyzetet vagy szituációt, amikor akár egyénileg, akár közösségben megtapasztaltad az ima erejét?
Rengeteget tudnék. A saját gyülekezetemben néha meg is szoktuk egymás közt is fogalmazni, hogy ahány ember, annyi csoda és annyi imameghallgatás. Az orvosilag szinte reménytelennek ítélt helyzetekből való gyógyulás vagy a gyászból való Isten általi kiemelkedés egy teljesen összetört és reményvesztett depressziós helyzetből, vagy családoknak a helyreállása, házasságok megmaradása. Gyakorlatilag
ahol hívő közösség van, ott az imádságnak és az imameghallgatásnak a csodás láncolatán keresztül vezet minket Isten.
Böjttel is lehet támogatni az imaláncot. Mi az, amiben a böjtölés többet tud adni, mint az ima?
A böjt nem arról szól, hogy miről mondok le, hanem arról, hogy minek készítek helyet, adok helyet az életemben. Tehát ha valamire koncentrálva elengedek dolgokat, akkor arra a bizonyos helyre megérkezhet az, amit várok, amire vágyom.
Amikor az imádságot összekötjük a böjttel, az nem a mostani helyzetnek a kitalálmánya, hanem maga az Úr Jézus nagyon sokszor konkrét élethelyzetekkel kapcsolatban mondja, hogy böjttel és imádsággal tud megoldódni, gyógyulni vagy regenerálódni. Tehát
a böjtnek a szerepe az Isten számára megnyitott élet.
Amikor elengedek valamit, lemondok valamiről, félreteszek valamit, akár időlegesen is, hogy ezáltal is jobban tudjak megnyílni, fókuszálni az életet gyógyító, életet megújító valóság előtt.
Van bármilyen kapaszkodó, segítség ez alatt a böjtlánc alatt?
Mi egy nagyon rövid segédanyaggal készülünk hétről hétre, amelyben van egy legfeljebb háromsoros ige, egysornyi életszerű kérdés, és ez egy szintén rövid magyarázat. Ma is két olyan emberrel beszéltem, akik ezt az inspiráló anyagot felhasználva egészen sajátságosan bontották ki a gyülekezetükben és használták az imaközösségükben. Nagyon örülök neki, hogy ilyen kreatív tud lenni a Szentlélek egyesekkel és egyes közösségekkel. Újra és újra tapasztaljuk azt, hogy milyen hatással tud ez lenni a gyülekezetekre.
Az Élő Ige 2024 oldalon van egy térkép, ahol mindazokat a helyeket feltüntetjük, ahol a hívők vagy folyamatosan, vagy csak egy-egy alkalommal bekapcsolódtak ebbe az imaláncba, mert ez is hatalmas megerősítés. Már most, ha valaki rátekint, látja, hogy micsoda országos hálózat alakult ki, és nagyon jó tudni azt, hogy mennyi ember imádkozik együtt azért, hogy élő személyek és élő gyülekezetek, élő egyház legyünk, hogy az Isten Szentlelke megelevenítsen és megújítson bennünket.