Te is érezted már, milyen, amikor túlcsordul benned az Istentől kapott szeretet? Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan lehet viszonozni? Erről szól Rákovics Nóra vendégszerzőnk írása.
Isten jóságos. Isten maga a szeretet. És ez jólesik. Nagyon jól. Mégis gyakran felmerül bennem a kérdés, hogy itt ez a sok szeretet és hála, amit Isten fele érzek, de mit tegyek vele? Mert nem tudok odarohanni hozzá és fizikai valójában megölelni, meghálálni neki mindent. Pedig igen sokszor érzem ezt. Ahogy imádkozom, és a karom sajog az iránta való sóvárgástól. Azt érzem, túlcsordul bennem a szeretet. Egyszerűen elhatalmasodik rajtam a vágy, hogy a világba ordítsam: Istenem, imádlak! Keresem a módot, miképp tudnám kifejezni mindezt. Hogy egy kicsit tompuljon a feszítő érzés.
De rájöttem, miért van ez.
Isten olyan szinten szereti az embereket, hogy még ettől is megfosztja magát annak érdekében, hogy mi ezt odaadhassuk embertársainknak.
Hogy nem Felé kell kifejezni ezt a szeretet áradatot. Így hozza össze még jobban az embereket.
Mert ha egymás felé irányítjuk ezt az érzést, még jobban összekovácsol minket. Valószínűleg az illetőnek nagyobb szüksége van erre. És Isten így adja meg neki. Általunk. Szeretni, és szeretve lenni. Még belegondolni is hátborzongató, mily csodás egy ilyen nagy dolog résztvevőjének lenni. És mekkora szerencse, hogy itt van a hitem. Van egy Istenem. Támaszom, aki segít és mindig önzetlen. Látom a világban, milyen hatalmas ereje van. Maga a megtestesült jóság és szeretet. És őszintén szólva igazán felemelő érzés egy ilyen személy szeretetében és bizalmában élni. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a sok felgyülemlett szeretetet osszuk meg a körülöttünk lévő világgal. Legyünk mi Isten külön bejáratú szeretet csomagjai!
Rákovics Nóra
hirdetés
