Hogyan találhatok rá Istenre a hétköznapjaimban? Hogyan tudok odafordulni hozzá stresszhelyzetben? Mit tegyek, ha Isten nagyon távolinak tűnik? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Nagy Bálint jezsuita atya a Montserrat jezsuita vlog legújabb adásában.
Hogyan tudom felnyitni a szemem, hogy a hétköznapi dolgokban is meglássam Isten szerető jelenlétét?
Meg lehet találni az Ő jelenlétét a hétköznapokban. Azáltal, hogy kifejezzük, hogy szeretnénk meglátni, nyílik egy ajtó bennünk, hogy felismerjük. Mi az, amiért szívből hálát tudsz adni? Mikor érezted, hogy Isten megérint a nap folyamán? Ezt a szerető figyelem imájának is nevezzük, Szent Ignác nyomán.
A napi teendők és stressz közepette hogyan tudok őszintén odafordulni Istenhez?
Valóban sűrűek a napjaink, nem mindig tudunk leülni imádkozni, pedig szeretnénk. Az viszont lehetőség, hogy az események közben időt adjunk magunknak és engedjük közel azt, ami történt (erről beszélt Bellovics Gábor atya is a múltkori adásban). Az esték fontosak, az hogy hogyan fekszel le, meghatározhatja hogyan indul a másnap reggeled. Megéri kipróbálni, hogy megállítjuk magunkat a pörgésből és teret adunk Istennek. Ha valamire reggeli előtt tudsz időt szánni, az biztosan megvalósul, utána viszont már beindul a nap és sokkal nehezebb megállni.
hirdetésHogyan tudok a hétköznapokban együtt élni azzal a bizonytalansággal, amit az Istenre való ráhagyatkozás eredményez?
A hitünknek az egyik alapkérdése, hogy mennyire bízhatunk Istenben. Az ember legelső kísértése az volt, hogy ne bízzunk Benne – ezt olvashatjuk a Teremtés könyvében. Vajon mi történt volna, ha Ádám és Éva imádkozik ahelyett, hogy a sátánnal beszélget? Megkérdezték volna Istentől, „Figyelj, tényleg azért tetted ide ezt a fát, mert féltékeny vagy ránk?” Mi is sokszor azt hisszük, hogy Isten el akar venni tőlünk valamit, nem bízhatunk benne. Van, hogy azt mondjuk, nem félek, hanem bízom Benned, de belül ezt mégsem így éljük meg. Sokkal valóságosabb az az ima, amikor merünk találkozni azzal, ami igazán van bennünk. Ha kimondjuk Neki, hogy félünk, hogy nem merünk ráhagyatkozni, Ő válaszol.
Honnan tudom, hogy mikor kell csak engedni és mikor erőfeszítéseket tenni?
Tegyünk meg minden erőfeszítést, hogy az Ő jelenlétét megtaláljuk. És amint odataláltunk, engedjünk el mindent. Csak legyél ott Vele, egészen, mindeneddel.
Amikor Isten egészen távolinak tűnik, akkor hogyan tudok úgy tekinteni rá, mint egy közeli barátra?
Először is figyeljük meg, hogy ennek a távolságnak, amit most érzékelek, ki az oka. Ha észreveszem, hogy én vagyok az oka, akkor ott dolgom van. Vannak olyan helyzetek is, amikor valójában minden rendben van, csak valamiért, mondjuk a stressz miatt nem tudunk odatalálni Hozzá. Ilyenkor érdemes visszanéznünk arra, hogy hol éreztük magunkat utoljára az Ő jelenlétében. Ez segít abban, hogy lássuk, nem örökké tartó állapotba kerültünk, csak ideiglenesen érezzük magunkat egyedül. Jó út lehet még ilyenkor a hála és az, ha egyszerűen hívjuk Őt. „Kérlek jöjj, segíts!” Ha a vágy már megvan benned Őrá, az nyit egy ajtót. És ne felejtsd el, nemcsak te keresed az utat Felé, hanem Istennek is van egy útja feléd.
A teljes adást megnézheted itt:
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás