Kérdéses lehet, Jézus azon a bizonyos napon, Virágvasárnapon, miért pont egy szamár hátán ülve érkezett Jeruzsálembe, mit jelképez ez, vagy egyáltalán szándékos volt-e ez a cselekedete?
Mivel ma van Virágvasárnap, a mai napon felmerülhet egy gyakori kérdés: miért döntött úgy Jézus, hogy szamárháton lovagol Jeruzsálembe? Amikor a Bibliát olvassuk, azt látjuk, hogy Jézus élete során többször utazott Jeruzsálembe, mégsem hallottunk arról, hogy szamáron vagy más állaton lovagolt volna. Ahogy azokban az időkben szokás volt, Jézus gyalogolt.
Miért ült hát Jézus ezúttal szamáron? Mint minden, amit Jézus tett, ez is szándékos volt. A múltban Jézus észrevétlenül látogatott Jeruzsálembe, ezúttal azonban ez nem így történt.
Elterjedt a hír, hogy Jézus Jeruzsálem felé tart, és tömegesen jöttek ki az emberek. Hatalmas tömeg letette előtte az útra köpenyét. Mások pálmaágakat vágtak, és a köpenyekkel együtt az útra tették azokat is. Voltak olyanok, akik követték Jézust és a szamarat, amelyen ült. Sokan azt kiabálták: ,,Hozsánna Dávid fiának!” és „Áldott, aki jön az Úr nevében!”, „Hozsánna a magasságban!”
Amikor Jézus a szamárral végre bejutott Jeruzsálembe, a város tagjai nagyon lelkesek voltak, azt kérdezgették, ki ez az ember. A Jézust kísérő embertömeg így válaszolt: „Ez Jézus, a próféta a galileai Názáretből.” (Máté 21:8-11)
Miért döntött úgy Jézus, hogy szamáron lovagol Jeruzsálembe?
Nem volt kétséges, hogy Jézus megérkezett Jeruzsálembe, és hogy egy meghatározott céllal jött. De mi volt ez a cél? És miért lovagolt Jézus szamáron, és nem valami más állaton, mint például a ló? A ,,Why Did Jesus Ride a Donkey for His Triumphant Entry?” című cikkében Stephen Baker három észrevételt tesz Jézus választásával kapcsolatban. Baker azt írja, hogy Jézus közlekedési választása azt mutatta, hogy:
- Jézus a király
- Jézus a béke királyaként jött
- Jézus nem az a király volt, akire az emberek vágytak.
Azzal, hogy szamáron, különösen csikón lovagolt, Jézus kinyilvánította királyi szerepét.
„Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” (Zakariás 9:9)
De milyen jelentősége van egy szamárnak? Doug Bookman azt mondja nekünk: „A szamár királyi ló volt az Ószövetségben. A király szamárháton ült, ez nagyon-nagyon fontos. Nem ló, mert akkor hódítónak kell lennie – hanem mert Ő volt itt a főnök, szamáron ült.”
Melissa Henderson tovább magyarázza: „A szamarakat a Szentírás a szolgálat, az alázat, a szenvedés és a béke szimbólumaként ábrázolja. Ezért a szamárlovaglás a béke eljövetelét jelképezte.”
A lovon való bevonulás a háborút jelképezte volna, de Jézus békét hirdetett. A csikós lovaglás során Jézus lényegében azt mondta: „Igen, én vagyok a királyod. Elérkezett az idő, amire vártál. De a dolgok nem úgy fognak történni, ahogyan azt gondolnád.” A Virágvasárnap Jézust Jeruzsálembe fogadó emberek azt várták tőle, hogy a rómaiak felett aratott katonai győzelem révén békét teremtsen körülményeikben. Jézus azért jött, hogy békét hozzon az emberek és Isten közé. Nehéz körülmények között is békét ad nekünk itt a Földön.
Miért ült Jézus szamáron? Mert Ő a Béke Királya egy olyan világban, amelynek égetően szüksége van Rá.
Hogyan hozott nekünk Jézus békét?
Jézus békét hozott nekünk figyelmeztetésekkel, ígéretekkel és életének végső áldozatával. Vessünk egy pillantást arra, hogy mit mond a Szentírás a földi életünkről, és arról, hogyan hoz Jézus békét nekünk.
JÉZUS FIGYELMEZTETÉSEI ÉS ÍGÉRETEI
„Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Gondoljatok a tőlem kapott tanításra: nem nagyobb a szolga uránál. Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják.” (János 15:18-20)
„Bizony, bizony, mondom nektek: ti sírtok majd és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Szomorkodtok, de szomorúságotok örömre változik.” (János 16:20)
„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.” (János 14:27)
„Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” (János 16:33)
JÉZUS ÁLDOZATI ÉS BÉKEÜZENETE
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvösséget szerezzen a világnak.” (János 3:16-17)
„Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nemcsak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért.” (Róma 5:1-6)
„Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.” (Efézus 5:1-2)
A Szentírás nagyon világosan leszögezi, hogy megpróbáltatásokat, nehézségeket és szenvedést fogunk tapasztalni itt a Földön. De van remény, mert Jézus szamárháton ülve érkezett Jeruzsálembe, szenvedett és meghalt a mi bűneinkért, és feltámadt a halálból, legyőzve a bűnt és a halált egyszer s mindenkorra. Ő a Béke Királya, és amikor Vele járunk itt a Földön, Ő békét ad nekünk az élet által kínált megpróbáltatások közepette. Ha hitünket Belé helyezzük, örökkévalóságunk biztonságban van, és akkor is örömmel élhetünk és békét érezhetünk, amikor a világ összeomlik körülöttünk.
Forrás: iBelieve
Ujhelyi Dóra
Még nem érkezett hozzászólás