Neked van kedvenc egyházi éneked? Amelyet mindig vársz az adott ünnepen, és amelynek a sorai mélyen a lelkedbe égtek és minden egyes alkalommal ugyanazt éled át, amikor meghallod? Én három ilyen dalról szeretnék most megemlékezni.
A Kaláka munkásságának hála sokaknak ismerősek lehetnek a most következő evangélikus énekek. Számomra egy dicsőítő dal – merthogy a templomban énekelt dalok is Istent dicsőítik, így méltán nevezhetjük őket annak – több a megfogó dallamnál, a szöveg is nagyon fontos számomra. Ha jobban odafigyelünk, akkor megláthatjuk, hogy milyen fantasztikus tanúságtételek, kisebb prédikációk rejtőznek ezekben az énekekben.
1) Hadd zengjen énekszó
ITT lehet meghallgatni.
1. Hadd zengjen énekszó, Fel, égig ujjongó, Jászolágyon szunnyad Az édes Megváltó, Ott fénylik ő, az új nap, Kit várva vártunk rég. Kezdet ő és vég, Kezdet ő és vég.
2. Mint gyenge gyermek ő E bűnös földre jő. Várva várlak téged, Te mennyből érkező. Hozz vigaszt, békességet! Kis Jézus, itt e szív! Térj be – egyre hív, Térj be – egyre hív.
3. Ó, lelkem, áldva áldd Megváltód irgalmát! Vádolt bűnöd átka, A poklok mélye várt, De Jézus, ím, kitárta A mennynek ajtaját, S üdvösséget ád, Üdvösséget ád.
4. Új ének merre cseng? Az égi fényben fent. Kél a halleluja, És ujjong minden szent, És szól a hárfa húrja, Az angyalének zeng. Bár ott lennénk már, Bár ott lennénk már!
Engem mindig az utolsó versszak fog meg különösen. A mennybeli örvendezésről szóló leírás után szinte felkiáltunk: „Bár ott lennénk már, Bár ott lennénk már!”
Vajon én is ennyire vágyom erre? – gondolkozom el mindig. Tényleg tudok ekkora hittel és bizalommal ujjongani és vágyakozni Isten mennyei királysága után?
2) Egy zsenge rózsatőről
ITT lehet meghallgatni.
1. Egy zsenge rózsatőről Vessző sarjadt, nemes. Ének zeng rég időből: Jesszének* ága ez! S ím, bimbó nyílt hegyén Dermesztő hideg télben, Éj kellős közepén.
2. Azt értem, azt a bimbót, Mit Ézsajás ígért*. Mária karján ringott, Hogy mennyből földet ért. Ámulj Isten kezén: Szűz szülte őt minékünk, Éj kellős közepén.
3. Amily kicsiny e rózsa, Oly édes illata. Amerre fényét szórja, Tűnik az éjszaka. Isten és ember ő, Megment bűntől, haláltól, Igaz Üdvözítő!
* 1. vsz.: Dávid apjának, Isainak névváltozata, 2. vsz.: Ézs 11,1
Olyan csodálatos ennek a törékeny rózsának a képe! Képzeljük el, hogy ülünk a hideg és sötét templomban szenteste. Fázunk, de a fények melegen világítanak és ez a szomorkás dallam felcsendül. Szinte azonnal értjük a kisded Jézus törékenységét és szépségét. Apró kis reménység ez most még, de csodálatosan ki fog bontakozni, csak türelemre van szükségünk. Bájos, megható és gyönyörködtető ez az ének.
3) Ím, jászlad mellett
ITT lehet meghallgatni.
1. Ím, jászlad mellett térdelek, Ó, Jézus, üdvösségem. Elhoztam minden kincsemet, Mit ingyen adtál nékem: A szívem, lelkem, életem, Ó, fogadd tőlem kedvesen, Ne szolgáljon, csak téged.
2. Te megszülettél énnekem, Még akkor nem is éltem. Kiválasztottál engemet, És földre jöttél értem. Még meg sem alkotott kezed, És Lelked már elvégezett Az én üdvömre mindent.
3. A halál éje rám borult, De virradt a te fényed, És messze űzött éjt, borút A béke, üdv és élet. Most ragyog, éltet már a hit. Ó, áldom szép sugáraid, Én lelkem napja, Jézus!
4. De jászolágy a fekhelyed, Te fényes égi Csillag? Hisz más királyi gyermeket Oly drága bölcső ringat! Nem, széna hozzád nem való, De bíbor, bársony volna jó, Ha az ölelne lágyan!
5. Ám föld gyönyörűségei Nem hívogatnak téged. Eljöttél értem vérzeni, Hogy vállalj terhet, vétket. Te szenvedsz, Jézus, szívesen, Hogy üdvöt adhass énnekem. Nem tilthatom meg néked!
6. Csak egyet, egyet kérhetek. Egy égi jóra várok: Hogy a szívemben végy helyet, Ó, Jézus, bárhol járok. Tedd jászladdá a szívemet! Jer, térj be, és betér veled Az öröm égi fénye!
Ó, az a fránya első versszak! Sosem tudom végigénekelni, mert mindig elcsuklik a hangom… Ott vagyunk Szenteste a tömött templomban, majd hirtelen csak ketten leszünk. A jászolban a kisded és én, aki ott térdel mellette. Annyira személyes lesz minden. Itt vagyok én, és a Megváltó, akinek nem tudok adni semmit. Teljesen üres kézzel jöttem, amit tudnék is nyújtani, az sem az enyém, hanem ingyen kaptam. Méghozzá Tőle. Gyönyörűen ér véget az ének , hiszen ebbe az ürességbe hívjuk be Jézust.
Kívánom mindenkinek, hogy ezen az ünnepen be tudjuk hívni Istent a mi üres szívünkbe, hogy mennyei fényével világosságot gyújtson bennünk!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás