Aki látta a „Legyetek jók, ha tudtok” című filmet, annak nem kell bemutatni Néri Szent Fülöpöt, de talán másnak sem. Mégis, ha valaki kevésbé ismerné a fiatalok és reumás betegek védőszentjeként számon tartott katolikus papot, annak összegyűjtöttünk egy csokor rövid történetet róla mai emléknapja alkalmából.
Néri Szent Fülöp alighogy megtelepedett Rómában, napjait az utca-apostolkodásnak szentelte. Dorgáló beszédek helyett, jobban szeretett vidám beszélgetést kezdeményezni az utcán csavargó ifjakkal, a firenzei kereskedőkkel, az apró üzletek tulajdonosaival és a szegény művészekkel. Szellemesen és népies szókimondással kezdte, hogy azután — megnyílt szívük láttán — hirtelen megkérdezze: „Mikor szedjük össze végre bátorságunkat, hogy elkezdjünk valami jót tenni? Nem késlekedhetünk vele, mert a halál sem késlekedik!”
Egyszer egy divatos dáma, aki magas sarkú cipőt viselt, megkérdezte tőle, hogy nem bűn-e ilyen magas sarkon jönni-menni. Csak ennyit szólt: „Óvd magad a megbicsaklástól, nehogy eless!”
Az alábbi rövid történetek is jól mutatják, hogy mennyire értett a szeretetteljes dorgáláshoz. Amikor egy piperkőc ifjúnak nagy volt a fodros gallérja, Fülöp szelíden megsimogatta a nyakát ezekkel a szavakkal: „Többször is megsimogatnálak, ha ez a gallér nem bökné az ujjamat.”
Nagyon szeretett az utcán vagy kinn a szabadban lenni a pajkos fiatalokkal. Gyakran egész csapat töltötte meg a szobáját. Mivel játék közben hangoskodtak, ennyit mondott nevetve:
„Ha nem követnek el bűnt, tőlem akár fát is hasogathatnak a hátamon!”
Egyszer egy leányt különleges viselkedése miatt megszállottnak tartottak. Fülöp csak ennyit mondott ennek kapcsán: „Adjátok férjhez, akkor majd meggyógyul!”
A szentéletű katolikus papot 1595. május 26-án érte a halál, ezért tekintünk erre a napra az ő emléknapjaként.
Ha esetleg nehéz napjaink vannak, amikor nem találjuk a jókedvünket, akkor kérjük Istent, hogy Néri Szent Fülöp vidámsága töltsön el minket is embertársaink felé!
Forrás: archiv.katolikus.hu
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás