Egy 14.000 emberre kiterjedő felmérés szerint a vallásos hit erősödött a világjárvány alatt az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Olaszországban, míg Dél-Koreában a járvány a hit elvesztéséhez vezetett.
„Nagy örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle megpróbáltatás ér. Hiszen tudjátok, hogy hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez.”
Jakab nem a világméretű járványra gondolt, amikor ezeket a sorokat írta a Bibliában található levelének az elejére; „üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek.” Míg a koronavírus világszerte zárt be templomokat, a több mint 14.000 személyre kiterjedő világméretű felmérés azt mutatja, hogy bár
néhányan elvesztették a hitüket, mások hite éppen ellenkezőleg, megerősödött.
A Pew Research Center napjainkban közzétett tanulmánya felteszi a kérdést: a COVID-19 hogyan befolyásolta a vallási hit szintjét az elmúlt nyáron 14 fejlett gazdaságú országban? Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, Dél-Korea, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok eredményeire alapozva.
hirdetés„A felmérésben részt vevő 14 országból 11 országban erősödött a hit, a vallási hovatartozás érzése” jegyezték meg a Pew kutatói. „De általában a fejlett országok lakói nem éreznek változást a hitükben a világjárvány miatt.”
- Összességében az egyes országok állampolgárait megkérdezve közel 5 főből 4 szerint a hitük többé-kevésbé változatlan.
- A hit leginkább az Egyesült Államokban erősödött.
- A hit gyengüléséről beszámoló csoport élén Dél-Korea áll.
Hogyan változtatta meg a COVID-19 a hitet? / “Az én vallásos hitem a járvány hatására_” / Globális medián: 10% erősödött, 3% gyengült, 85% nem változott / Forrás: Pew Research
A többi országhoz képest az amerikaiak közül közel háromszor többen vallották, hogy vallásos hitük megerősödött a pandémia következtében: 28 % vallott erősödésről a 10 %-os világátlaghoz képest. A spanyolok a következők (16%) és az olaszok (15%):
ezek azok az országok melyeket a legsúlyosabban érintett a koronavírus halálos kitörése tavasszal.
Tízből egy kanadai, francia, ausztrál, angol, koreai és belga nyilatkozta ugyancsak, hogy megerősödött a hite a járvány követleztében.
Közben a koreaiak vesztették el leginkább hitüket a pandémia miatt: 9% a 3%-os világátlaghoz képest. Utánuk a spanyolok következnek (5%), őket követve az amerikaiak, angolok, belgák és a dánok (4%).
Azok a válaszadók, akik úgy nyilatkoztak, hogy a vallás „nagyon fontos” az életükben, sokkal nagyobb arányban számoltak be a hitük megerősödéséről. A hithű spanyoloknak 49%-a, az amerikaiaknak 45%-a, olaszoknak 44%-a és a kanadaiaknak 40%-a. A világátlag 33%.
Tehát Dél-Korea az az ország, ahol a hit csökkenése a legjelentősebb a felmérések szerint. Azon koreaiak között, akiknek a vallás „nagyon fontos” az életükben, 14 % nyilatkozta azt, hogy hitük meggyengült—majdnem háromszorosa az 5 %-os világátlagnak. Őket a franciák követik (8%), az angolok (7%), majd egyenlő százalékban a spanyolok, dánok és svédek (5%).
A járvány során bekövetkező változások azoknak a felnőtteknek a hitében, akik számára “nagyon fontos” a hitük / bal oszlop: erősebb hit; jobb oszlop: gyengébb hit
Azok közül a válaszadók közül, akik azt nyilatkozták, hogy nem tartják fontosnak a vallást az életükben, 10 amerikaiból 1 a hite megerősödéséről számolt be (11%), őket a spanyolok és a koreaiak követik (6%).
(Az Egyesült Államok kimagasló a vallásosság tekintetében: az amerikaiak 49 százaléka nyilatkozta a Pew-nek, hogy a vallás nagyon fontos az életükben, míg a spanyolok 24 százaléka és a koreaiak 17 százaléka.)
A Pew nem talált jelentős eltérést általában a férfiak és a nők között, de „két kivételes eset” van, Olaszország és Dél-Korea. Olaszországban a nők 20 százaléka nyilatkozta, hogy a hitük megerősödött, míg a férfiaknál ez 10 százalék volt. Dél-Koreában a nők 13 százaléka mondta, hogy a hitük megerősödött, ám a férfiaknál ez 8 százalék.
A Pew Research arra is kérte a válaszadókat, hogy értékeljék a járvány nemzetük hitének egészére gyakorolt hatását. Ismét az amerikaiak álltak az első helyen, 10-ből hárman tanúskodtak a hitük megerősödéséről az USA-ban.
A legtöbb országban inkább vallották a válaszadók, hogy polgártársaik hite megerősödött (világátlag: 15%), minthogy ugyanezt mondják a saját hitükről is (világátlag: 10%). Feltűnő, hogy Hollandiában csak 7 százalék érzi hitének megerősödését, de 17 százalékuk gondolja a hollandokról, hogy hitük megerősödött. Ugyanezt a különbséget találjuk Svédországban is (3% kontra 15%) és Dániában (2% kontra 10%). Miközben Koreában úgy gondolják, hogy nemzetük hite meggyengült (17%), őket követik az amerikaiak (14%), majd az olaszok, belgák és a németek (10%). Mások a világátlag (8%) alatt vannak.
Az Egyesült Államokban a fehér evangelikálok vallottak legtöbben hitük megerősödéséről (49%), utánuk következnek a katolikusok (35%), nem evangelikál fehér protestánsok (21%) és a szabadkeresztények (5%). Ez az érték enyhe növekedést jelent áprilistól, amikor a Pew Research felmérése szerint a fehér evangelikálok 41%-a, a katolikusok 27%-a, a nem evangelikál protestánsok 19%-a és a szabadkeresztények 7%-a vallott hite megerősödéséről.
A Pew Research legújabb felméréséhez nem volt elég fekete protestáns válaszadó, ám az áprilisi felmérés során az összes amerikai hitcsoportot lekörözték, ugyanis 54 százalékuk számolt be hitük megerősödéséről.
Összességében az amerikaiak 24 százaléka állította áprilisban, hogy a hitük megerősödött, ez az érték nyáron már 28 százalék volt.
Az amerikaiak egyharmada hiszi, hogy Isten küldte a pandémiát az emberiség megbüntetésére (35%), a Pew Research felmérései szerint. Majd ugyanannyian gondolják (37%), hogy tanulnunk kell belőle, de nem Isten küldte.
A Pew Research felmérésében 14.276 felnőtt vett részt telefonon keresztül június 10-től augusztus 3-ig 14 országban, melyeket gazdasági fejlettségük miatt választottak.
A Pew Research megjegyezte: „minden megfigyelt országban voltak kijárási, szociális elkülönítési korlátozások vagy a teljes nemzetre kiterjedő zárlat a COVID-19 következtében,” mégis „nem minden ország tapasztalta meg azonos módon a betegséget” és a pandémiai „helyzet jelentősen megváltozott a felmérés óta.”
Az adatgyűjtés időszakában Ausztráliában, Japánban és az Egyesült Államokban egyre több fertőzés volt tapasztalható, míg Olaszországban és egyéb európai országokban növekedett a gyógyultak száma áprilisban és májusban. Majdnem mindegyik megfigyelt országban ősszel és télen kimagasló volt a fertőzések és a halálos áldozatok száma.
A Pew Research felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók egyharmada szerint családi kapcsolataik megerősödtek a világjárvány következtében (világátlag: 32%). Tízből négy spanyol, olasz, amerikai, angol és kanadai nyilatkozta ezt, és tízből három belga, francia, ausztrál és svéd.
A németek vezetik azon nemzetek sorát, ahol ezt épp ellenkezőleg értékelik, tehát szerintük a családi kapcsolatok gyengültek (13%), őket a belgák követik (11%) és a koreaiak (10%).
Yong J. Cho, a Korea-i World Missions Association leköszönő főtitkára azt nyilatkozta a CT-nek, hogy „két magyarázatot” lát a Pew Research felméréseire a koreaiak között.
Az első megmutatja, hogy Dél-Korea „erősen csoportorientált társadalom.”
„Az egész országot úgy érinti, mint egy csoportot. A média nagyon kritikusan nyilatkozott a keresztény egyház járványra adott válaszáról” – nyilatkozta Cho pásztor a CT-nek, aki nemrég a Global Hope igazgatója is lett. „A konzervatív egyházakban erős kormányellenes megmozdulások voltak a felmérési időszakban.
A jelenlegi kormány általánosan ellenzi az evangéliumi és konzervatív egyházak jelenlétét Koreában.
Ez az egyik oka, amiért a koreaiak szerint gyengült a hit az országukban.”
A második ok, hogy a koreai egyházak nagy jelentőséget tulajdonítanak a személyes jelenlétnek a közösségi imáknál. „A kereszténység és más koreai vallások hangsúlyozták a fizikai jelenlétet, mint az istentisztelet alapvető elemét” mondja. „A COVID-19 miatt erősen lecsökkent a fizikai jelenléttel járó találkozók száma, ami meggyengítette a hit felé fordulást.”
Az Olaszországban kapott eredmények meglepőek, nyilatkozta Leonardo de Chirico, az Olasz Evangéliumi Szövetség alelnöke. Bár a templomok három hónapig zárva voltak, a Római Katolikus Egyház, mely többségben van, támogatta a pozitív gondolkodást és a tradicionális vallásgyakorlatokat, mint az általános bűnbocsánat és a rózsafüzér, köztük egy, amit maga Ferenc pápa vezetett a nemzeti televízióban.
„Milyen hit ez? Egy vágyakozó gondolat? Egy önerős mantra? Vagy a remény, hogy minden jól alakul és hamarosan minden a régi lesz?” – mondta a Római Breccia di Roma templom lelkipásztora a CT-nek. „De hol van Isten, hol van az evangélium?”
Chirico szerint az evangéliumi egyházak is „előreláthatatlan kihívásokkal” néztek szembe a közösségi élet, az evangelizáció és az idős és betegek gondozása terén — mindezt a távolságtartás tiszteletben tartásával.
„A jelenlét [az egyházaké] az interneten robbanásszerűen megnőtt, de ez nem jelenti azt, hogy jól is kezeltük a helyzetet” – mondta. „A hosszú távú következményeket még mindig nem ismerjük. Visszatalálunk-e a valódi közösségi kapcsolatokhoz? A jelenlét és a részvétel vajon része az egyház jövőjének? (…) Lépésről lépésre haladunk, de nem tudjuk, merre tartunk az evangéliumi példát követve. Ez kijózanító és arra indít minket, hogy letérdeljünk és imádkozzunk.”
Fordította: Nagy Betti
Forrás: Christianity Today
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás