Miért fontos a hitvallás?

Te véka alá rejted a hitedet, vagy szoktál beszélni róla másoknak? Baracs Róbert vendégírásában a keresztény hitvallás fontosságáról beszél.

Amióta kereszténység a kereszténység, az jellemzi Krisztus tanítványait, hogy megvallják hitüket. Nem rejtik véka alá. Ez a különböző történelmi korokban kifejezetten „extrém sportnak” számított. A Római Birodalomban ugyanis évszázadokon keresztül üldözték a Krisztus-követőket, ha lebuktak, az életükkel fizettek. Az üldözött keresztények titkos jele a hal volt, melyet találkozáskor diszkrét módon, egymás homokrajzát kiegészítve tudatták egymással, hogy nem kell félniük. A hal, görögül IKHTÜSZ ugyanis egy mozaikszó:

Jészúsz Khrisztosz Theú Hüiosz Szótér = Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. 

Az élő hit szerves része, afféle kötelező tartozéka a hitvallás. Igazán színes a paletta, ki hogyan vallja meg a hitét. Van, aki szívesen beszél róla kisebb-nagyobb közösségben, vannak, akik a jól bevált hal- vagy keresztszimbólummal az autójuk hátulján, mások énekmondással. Létezik, aki magára tetováltat egy keresztény szöveget vagy szimbólumot, akadnak, akik ruházatuk egy-egy darabjával fejezik ki meggyőződésüket. Az élet minden területén találkozhatunk ezzel a jelenséggel, sokan, akik nem ismerik ezeket a rövidke szövegeket, mozdulatokat vagy jelképeket, kapásból nem is tudják mire vélni. 

És mi a helyzet a sportolókkal? Hogyan lehet sportolóként kifejezni a keresztény hitet? Egyáltalán az úszómedencében nyakig elmerülve, a tenisz- vagy kézilabdapályán, baseballütővel a kézben, sisakkal a fejen, jégen, lóháton, netán maratont futva lehetséges ez? Lehetséges bizony, szép számmal találhatunk erre is példát. Az NBA kosárlabdázói körében például a W.W.J.D. karkötő igen elterjedt, amely a ’What Would Jesus Do?’ azaz ’Mit tenne Jézus?’ kérdést teszi fel. Focipályákon is megfigyelhető a jelenség: vannak, akik keresztet vetve lépnek pályára, mások a kezdő sípszó előtt kulcsolják össze kezüket és mormolnak el egy rövid fohászt. A rövidnadrág és póló is rálátást enged viselőjére, különösképp, ha például egy keresztet látunk vagy Jézus nevét olvassuk a tetoválásán. Talán nagy titkot nem árulok el azzal, ha leírom, hogy a sportolók a mezük alatt gyakran további pólót viselnek, amely egy ideig rejtett, majd adott pillanatban a nyilvánosságnak szánt üzenetet hivatott közölni. Gólöröm után, ha lekerül a mez, néha kiolvasható: Jesus lives vagy Thanks God. Az is sokatmondó, hogy a játékosok egy-egy gól vagy győztes mérkőzés, továbbjutás esetén felpillantanak-e az égre, hálát adnak-e a sikerért. 

A külsőségek világán túl pedig az interjúk, stúdióbeszélgetések során verbálisan is ki-kiderül néhány sportolóról, hogy kitől kéri vagy kérte aktív pályafutása során az áldást és megköszönte-e. A többezres, százezres, milliós követőket vonzó Facebook, Twitter, Insta, YouTube, újabban TikTok-csatornák is árulkodnak egy-egy hivatásos sportoló hitéről és Istennel való kapcsolatáról. Azok az atléták pedig, akik egyben a betűk jó barátai is, önéletrajzi könyveikben is színt szoktak vallani. 

És hogy miért is ilyen fontos dolog a hitvallás? 

„Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.”  

(Máté evangéliuma 10, 32-33) 

Ezért. 

Baracs Róbert

hirdetés