2020. 03. 28.

Egy székely gondolatai a koronavírusról

Vendégírás érkezett a 777 virtuális pénztárcájába – egyenesen Székelyföldről, avagy így látja a koronavírus körüli helyzetet egy székely ember.

Valami sántít nekem ebben a koronavírus ügyben. A miérten rágódom. Nem vagyok egy összeesküvés mániás. Még akkor sem, ha a vírus megjelenésének igazi okait egyesek sejtelmesen – mint igaztudó bajnokok – terjesztik, ahol csak lehet. Már elolvastam a vírus kifejlesztésének a hiteles történetét, majd ennek a teljesen ellentmondó verzióját is – szintén hiteles forrásból. Legalábbis erre esküsznek fel azok, akinek a világ csak fehér és fekete.  Mert az oroszok így, az amerikaiak úgy, a kínaiak amúgy, az olaszok meg amúgy is, az irániak sőt, az izraeliek meg aztán……

Amit én gondolok erről, azt a megmondó emberek nem igazán hangoztatják. Talán csak azok, akik nemcsak ezt az anyagi és gyarló világot tartják fontosnak, hanem azt is, amelyben egykor mindannyian megkapjuk a hazahívót.

Meggyőződésem, hogy a pánikolás, a félelem, az ijesztgetés helyet sokkal hasznosabb lesz, ha elgondolkodunk azon, hogy vajon meddig tartható fenn az a világ, amelyben az ember azt hiszi magáról, hogy fontosabb az Istennél. Sok az az egyén, aki az Istent, a mennyet, az ördögöt lassan Grimm mesefigurának és helynek gondolja. Vagy maximum olyannak nézi (az Istent), akinek – ha tényleg létezik – az a dolga, hogy szeresse a világot s benne az embert – feltétel nélkül. Hm. Persze tisztelet a kivételnek. Mi székelyek, magyar testvéreinkkel együtt részben a kivétel kategóriába tartozunk.

A keresztény tudat és magatartás sokat segít abban, hogy könnyebben el tudjuk fogadni a megpróbáltatások idején az utasítások, tanácsok, parancsok betartását saját magunk, családunk, közösségünk, nemzetünk és az országot alkotó nemzetek egészségének az érdekében. Mint minden, ez a nehéz időszak is egyszer véget ér.

Úgy gondolom, hogy a világot fenyegető koronavírusnak köszönhetően nagyon sokat tudunk tanulni. Most, amikor a körülmények átrázzák a mai embert, lehetőséget kapunk arra is, hogy tudatosítsuk magunkba mi az, ami fontos számunkra. Az Isten nélküliség, a rohanás, a gyűjtés, a kapzsiság, a csak én és csak én mentalitás, a pletykálás, a rosszindulat, a gyűlölet helyett meg tudjuk egy pár hét alatt tanulni az ennek ellenkezőjét.

S ha ez megtörténik, akkor egyszerűen győztünk.

Megdől a gazdaságunk, de rendesen. Valahogy újraépítjük. Az elején, olyan dolgoknak fogunk őrülni, amire két hete csak a vállunkat vontuk volna.

S ha majd az “égi menedzsment” mentőövet dob, milyen boldogok leszünk, ha elmehetünk egymást meglátogatni, nagy számba részt vehetünk a szentmiséken, látogathatjuk a színházakat, mozikat, kiállításokat. Milyen fontos lesz, ha kezet foghatunk ismét egymással, megölelhetjük a számunkra kedves embereket. Milyen jó lesz, ha biztonságosan elmehetünk munkába. Milyen szép lesz, ha szüleinkért, gyerekeinkért, egymásért nem kell folyamatosan aggódnunk.

Milyen gyönyörű lesz, ha ismét oda utazhatunk, ahová szeretnénk. Milyen építő lesz, ha rokonainkkal, barátainkkal közösen megihatunk egy-egy pohár valamit a saját magunk valamint a számunkra fontosak egészségére.

És milyen komoly belső értékkel fogunk gazdagodni, ha felismerjük, hogy mindezt az égi menedzsmentnek köszönhetjük. Istennek, Jézusnak, Szentléleknek. Valamint azoknak a szenteknek, akiknek a közbenjárását kérjük.

Mi székelyek protekcióval rendelkezünk, hiszen itt van nekünk a Csíksomlyói Szűzanya. De jó lenne, ha mindannyian – függetlenül nyelvtől, vallástól – a közbenjárását kérnénk. A szívből elmondott Most segíts meg Máriát, az Oltalmad alá futunk Istennek szent anyját az égiek komolyan könyvelik. A sok imádkozó ember sokat segíthet. Idő van rá, mivel öntudatos állampolgárként a járványügyi szakemberek, orvosok és a hatóság tanácsát megfogadva lehetőség szerint az otthon maradást választjuk.

A Jóisten óvja meg mindannyiunk családját.

Bajkó Tibor

Fotó: Pixabay, hirado.hu

Blog
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás