Szerelmi Kalandtúra

A szerelem és a házasság témája a mai napon fokozottan előtérbe kerül. Éppen ezért nagyon aktuális az a személyes élménybeszámoló, mely a szerkesztőségünkbe érkezett. Egy izgalmas kapcsolatépítő programsorozatról szól házasoknak, pároknak, kapcsolatuk bármely szakaszában.

Házasság Hete… Egy hét, amikor előtérbe kerül az elkötelezett kapcsolat. Sok egyházi vagy civil szervezet, hírportál csatlakozott a kezdeményezéshez. Csendes szemlélőként szomorúan láttam, hogy időnként, akik nem ismerik a programosorozatot, élből negatív kritikát fogalmaznak meg vele kapcsolatban. Ezért szeretném leírni, nekem mit ad a házasság hete, én mit látok benne.

Szeretnék minden olvasót egy kis képzeletbeli utazásra hívni Kecskemétre, ahol a házasság hetére egy hat hetes rendezvénysorozat épült. Ez a Szerelmi Kalandtúra. Én is egyike voltam a sok száz jelentkezőnek, de sokat beszélgettem a szervezőkkel is, így született meg ez a beszámoló és egyben meghívó számodra is, ha a pároddal belevágnál ebbe a kalandba. Kecskeméten március 20-ig nyitott a lehetőség.

A saját élményeim

Gyerekkorom óta figyeltem, ahogy a várost februárban ellepik a Szerelmi Kalandtúra színes plakátjai. Tényleg mindenhol ott voltak: a könyvtárban, a kedvenc könyvesboltomban, a kávézóban, ahova beültünk barátokkal beszélgetni… Azt hirdették, hogy az adott helyszín pontszerző hely a kalandtúrán. Majdnem a kezdetektől fogva tudtam, miről van szó. Az első élményem a program kapcsán az volt, amikor a hittantanárom meglepően boldogan fogadott minket a plébánián. Amikor elkezdtünk puhatolózni a jókedve okáról, elmesélte, hogy randizni volt. Megdöbbentünk. Sok éve házas ember, miért megy randizni? Ő mesélt akkor arról, hogy beneveztek a Szerelmi Kalandtúrára a feleségével, ahol egy kis füzetbe pontokat lehet gyűjteni különböző programokon, előadásokon, játékokon való részvétellel.

Hatalmas megújító hatással volt a feleségével való kapcsolatára az esemény.

Sok évvel ezek után végre én is be tudtam nevezni a programra. Engem maga a Kalandtúra érdekelt. A Házasság Hetével különben nem is foglalkoztam volna, hiszen nem vagyok házas (bár városunkban a Házasság Hete az elkötelezett szerelem ünnepe alcímmel fut, ami miatt éreztem némi kapcsolódást hozzá). A Kalandtúrához azért volt kedvem, mert szerettem volna valami izgalmat, újdonságot hozni a barátommal való kapcsolatunkba. Mivel sok pont szerezhető a Túrán a Házasság Hete alatt, mi is belevetettük magunkat a programokba. bármiféle gyűrű vagy házassági anyakönyvi kivonat nélkül.

Az első nap játékos könnyedséggel telt: táncos villámcsődület, társismereti játékok a könyvtárban, könyvjelzők gyűjtése a könyvesboltban, és a rajtuk lévő párkapcsolatokkal kapcsolatos idézetek párosítása… A nap végén feldobódottan sétáltunk szálláshelyünk felé és elhatároztunk, meghosszabbítjuk a kalandozásunkat a városban, hogy a másnapi előadást is meg tudjuk nézni.

Megérte. A baptista imaházban volt egy előadás, ahol rajtunk kívül csak házaspárok ültek a teremben. Sok pár már több évtizede együtt volt, de eljöttek egy ilyen előadásra, ami engem nagyon megindított. Tetszett, hogy nem veszik magától értetődőnek azt, amiben már bőven volt idejük elkényelmesedni. Az előadás nagyon jó hangulatú volt. A 4 alapízhez kötötte a házasság egyes szakaszait. Egyik partner mestercukrászda el is készített minden ízhez egy-egy bonbont. Az utolsó az öröm bonbonja volt, ami a korábbi 4 bonbon alapanyagait tartalmazta. Üzenve, hogy

akkor juthatunk el az örömhöz, ha nem félünk megélni a házasság egyetlen szakaszát sem.

Számomra világkép formáló volt az előadás. Egészen addig az élt bennem, hogy egy jó kapcsolatban nem lesz krízis (keserű), az mutatja a kapcsolat jóságát, ha a boldog állapotot (édes) meg tudjuk őrizni kellő energia befektetéssel (sós). Most viszont, a tapasztalt házasok elmondásai alapján kiderült számomra, hogy szinte minden kapcsolatban fordul elő krízishelyzet, és az mutatja igazából a kapcsolat erejét, hogy ezen túl tudnak-e lépni együtt. Nagyrészt egy párkapcsolati tréner házaspár mesélt a szakaszokról a saját tapasztalataik alapján, majd szót kért egy másik pár, akik elmondták, hogy egy félrelépés után, hosszú évek munkájával, hogy lett ismét boldog a házasságuk. Nem tudom, hogy nekem lenne-e erőm egy hasonló törés után folytatni egy kapcsolatot, vagy egyáltalán szeretnék-e ilyet tenni. Viszont az elmeséléseik alapján sok dolog tisztázódott bennem a kapcsolatok és az elköteleződés kapcsán.

Másnap sajnos vissza kellett utaznunk Budapestre, így a többi előadáson nem tudtunk részt venni, de hétvégén sietünk vissza, szaunázással, vacsora esttel és kerámiázással további pontokat begyűjteni.

Elvégre a párkapcsolat a legérzékenyebb „szobanövény”, nem árt rá egy kis időt fordítani a hétköznapok rohanásában.

A szervezőkkel beszélgetve

A nyitó hétvégén megkerestem Némáné Ellát, aki a Szerelmi Kalandtúra főszervezője. Sok év szakmai tapasztalatát sűríti a túrába, hiszen dúla, nőknek vezet tréningeket, férjével pedig párkapcsolati műhelyeket és jegyesoktatásokat tartanak. Csak ehhez a bloghoz szerettem volna a beleegyezését kérni, ő viszont lelkesen elkezdett mesélni. Elmondása szerint megpróbálom elmesélni, hogy a szervezőknek mi a célja a Kalandtúrával.

Elsődleges, hogy felhívják a figyelmet, hogy a párkapcsolatokban a hosszú távú örömök érdekében fontos a tudatosság. Ella szerint ebben pozitív tendenciák mutatkoznak, a korábbi “a házasság vagy működik magától, vagy váljunk el” hozzáállás kezd változni, és a párok egyre tudatosabban gondoskodnak a kapcsolatukról.

A túra, bár katolikus szervezésben kerül megrendezésre, de felekezeti hovatartozástól függetlenül, sőt akár nem hívőként is részt vehetnek a párok az eseményeken. 15-105 éves korig szól az együtt járóknak, jegyeseknek, házasoknak, élettársaknak. Próbálja az örök értékeket könnyen befogadhatóan, ízlésesen tálalni. Ez egy különleges zamatot ad a túrának. Tavaly például a SZÍV Vacsoraesten fiatal papok szolgálták fel a vacsorát. Nem próbáltak senkit megtéríteni, vagy szentbeszédeket mondani. Így is sokaknak átütő élmény volt a velük való találkozás. Egyik résztvevő arról számolt be a szervezőknek, hogy életeben először látott élőben papot.

Ella szerint a vegyes célközönség nem nehezíti a szervezést, hiszen a párok szabadon válogathatnak, melyik programokon vesznek részt, ráadásul sokon szabadon választott időpontban. Az ön- és társismereti feladatokat pedig mindenki a kapcsolata aktuális szintjén oldhatja meg. Azt hiszen, ennek a programnak a szépségét éppen az adja, hogy hidat épít a különböző felekezetek között épp úgy, mint az hívők és a világiak között, illetve a különböző korú párok között. Na, meg persze egy adott párnak a két tagja között.

Aki nem hiszi, az látogasson el Kecskemétre a kalandtúra során egy hosszúhétvégére… Vagy keresse meg a saját egyházmegyéje hasonló rendezvényét. (Párommal mi még a soproni programsort néztük, jó barátaink pedig Pécsett szálltak versenybe és az is ígéretesnek tűnt.)

Végezetül szeretném kérni, hogy imádkozzatok értünk, hogy meglegyen a tomboláig a kellő pontunk, és megnyerjük valamelyik főnyereményt… 😉 Komolyra fordítva a szót, azért kérem az imáitokat, hogy a párommal a fejlődésünkre tudjuk fordítani a Túra programjait. Jó ideje tervezgetjük az eljegyzést és a Túrát szánjuk egy fajta utolsó, döntő bizonyságnak a döntés meghozatalában.

G. Cs.

hirdetés