A Black Friday most már nem is egy nap: lassan egész novemberre kiterjed a vásárlási láz, amelyet követően még jobban durvul a helyzet, hiszen az adventet inkább a bevásárlóközpontokban töltjük, mint otthon.
Tényleg ez lenne a fontos? A „vegyél többet, jobbat, mutasd meg párodnak, gyermekednek hogy mekkora ajándékot tudsz venni”? Tabletet, Xboxot, digitális kütyüt, ami játszik vele helyetted és nem kell jelen lenned (megjegyzem, legalább addig is tudsz beszélgetni a messengeren és meg tudsz osztani szép karácsonyi tartalmakat)? Ez kell?
Ne érts félre kérlek! Én nem akarom megmondani a tutit. Csak a gondolataimat írom le. Egy olyan világról, ami most van. Amiben fontosabb az, hogy mit teszünk a fa alá, mint az, hogy kinek tesszük oda. Ahol fontosabb a „mekkora az ajándék”, mint az, hogy mekkora szeretettel adjuk. Ahol fontosabb a… minden fontosabb, csak az ember veszik el. Az ember, akinek neve van, szép szeme, mosolygós arca, akivel egy fedél alatt élsz, aki a gyermekeid édes(!)apja/anyja, akinek az életed köszönheted és távol laksz tőle, aki az életét köszönheti neked és minden nap rohansz vele óvodába, iskolába…
Kérlek! Állj meg! Hallgass el egy picit!
Advent jön. A várakozás ideje. Van huszonegynéhány napod karácsonyig. Kérlek, gondolj azokra az emberekre, akik körülötted élnek. Feleséged, férjed, szüleid és az ő szülei, legféltettebbjeid, a gyermekeid. Kollégáid, barátaid. Sok-sok nap, mind-mind tele lehetőséggel, hogy valakinek örömet szerezz (akár ez idő alatt többször is). Vedd észre más mosolyát és örülj vele, vagy más bánatát és hallgasd meg. Játssz, nevess, beszélgess…
Karácsonykor Isten jött a Földre, de ember született. Egy apró gyermek, miként te is annak idején, vagy a tieid is. Emlékszel rá? Mekkora örömet éltél át?! Szó nincs, ami leírja. Isten fia nem csinnadrattával, árengedményekkel, fényfüzérekkel, meg „hamarosan” érkezett, hanem csendben, szelíden, szeretettel.
Lehet más is ez a világ. Lehet jobb, szebb, csendesebb. Amiben odafigyelünk egymásra. Meghallgatunk, vigasztalunk, együtt nevetünk és játszunk. Odafigyelünk és mesélünk. Ajándékot készítünk és gondolunk közben a másikra. Segítünk annak, akinek szüksége van rá. Rajtunk múlik…
Kérlek, engedd, hogy benned is megszülethessen Jézus. Akár egy másik ember által, ki a párod, gyermeked, szülőd, szomszédod, barátod, munkatársad, vagy egy koldus az utcáról.
Jézus szeretne Benned is megszületni!
Áldott Adventet!
Tóth Róbert
A te írásodat is szeretettel várjuk: ha szívesen megosztanád gondolataidat az olvasókkal, akkor küldd el nekünk az info@777blog.hu címre! A publikálás jogát fenntartjuk!
Fotó: nepszava.hu
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás