Vannak hívők, akik csak keresztény üzenetű tartalmakat keresnek és fogyasztanak – legyen szó zenéről, filmről, könyvről vagy más egyébről – és vannak olyanok is, akik „világi” műveket is megnéznek, meghallgatnak. Én az utóbbiak közé tartozom.
Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit beengedek: van egy szűrőm, és ami – megítélésem szerint – rombolna vagy rossz irányba vinné a gondolkodásmódom, azt elkerülöm (például nem nézek horrorfilmeket vagy épp nem olvasok ezoterikus könyveket). De sokszor tapasztaltam meg, hogy egy nem direkten keresztény alkotáson keresztül is megérinthet Isten vagy épp rámutathat dolgokra. Ezt éreztem az HBO egyik legújabb, rendkívül népszerű Eufória című sorozata közben is.
A történet főszereplője a 17 éves Rue, aki szorongással, bipoláris zavarral, depresszióval küzd – és drogfüggő. Hogy miért vált azzá, a nyolcrészes sorozatnak már az első epizódjából kiderül, amikor megismerjük Rue gyerekkorát. Ugyanez a struktúra él a sorozat többi részében is: minden epizódban más-más szereplő múltját mutatják be, így válik érthetővé, hogyan vált az adott tinédzser azzá, aki. Van itt kiskorú drogdíler; sztárolt, ám agresszív sportoló; eltitkolt életű „mintaapa”; megfelelési kényszerből rendszeresen rosszul döntő lány és még sorolhatnám.
Egyik karakter sem példaértékű, sokkal inkább felkavaró.
Ahogy jó néhány jelenet is az. Főleg azért, mert nem is annyira elrugaszkodott a valóságtól: a mai Z generáció (a 2000-es évek környékén születettek) tényleg hasonló problémákkal küzd. De akár az ennél idősebbek is. Miközben néztem, egyre csak azt„kiabáltam” magamban: ezeknek a fiataloknak Istenre van szükségük, csak Ő menthetné meg őket! Tele van bűnnel az életük, sodródnak, sebződnek és sebeznek, elvesznek a fájdalmukban, elvesznek a mámorban.
És mindezek közepette – elsősorban – kétségbeesetten keresik a szeretetet.
Csak épp rossz helyen. Egymásból próbálják kipréselni, miközben mindegyikük sérült érzelmileg. Marad a menekülés: szexbe, kábítószerbe, nyugtatókba, bulikba. „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” – mondta Jézus a samáriai asszonynak. Azt hiszem, a sorozatban lévő fiataloknak is ezt mondaná, miközben átölelné őket. Ő a szeretet valódi forrása. A valódi szabadságé.
Nem ezeket keresi mindenki?
Lehet, hogy van, aki azt mondja, Krisztus követőiként nem szabad ilyeneket nézni, csak tiszta dolgokat. Nem akarom meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Én viszont azért nem bánom egy percét sem, mert segített kinézni a keresztény burokból és meglátni azt, amit talán a hétköznapok során nem látunk, hiszen hozzánk hasonló emberekkel vagyunk körülvéve. Legyen az értékrend, gazdasági vagy társadalmi helyzet, életkor, érdeklődési kör. Közben viszont nagyon is valóságos helyzeteket, sorsokat mutat be az Eufória, még ha sűrítve is. Elveszett fiatalokat, akik Isten nélkül csak igyekeznek túlélni a napjukat. Talán az egész életüket.
Kép: HBO GO
hirdetés
3 hozzászólás
Igen, tényleg szükségük van Istenre. És nagyon-nagyon sok fiatalban csak az a kép él Istenről, hogy Ő elítél vagy hogy az egész egy ódivatú kitaláció.
Menjünk oda ezekhez a fiatalokhoz, mutassuk meg nekik Isten szeretetét. 🙂
“Vannak hívők, akik csak keresztény üzenetű tartalmakat keresnek és fogyasztanak…”
“Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit beengedek: van egy szűrőm, és ami – megítélésem szerint – rombolna vagy rossz irányba vinné a gondolkodásmódom, azt elkerülöm…”
“Lehet, hogy van, aki azt mondja, Krisztus követőiként nem szabad ilyeneket nézni, csak tiszta dolgokat.”
Kedves Anna, nem feléd szóló kritika, hanem általános észrevétel.
A fenti idézetek egy viszonylagos bezárkozásról árulkodnak. Nem hinném, hogy előbbre viszi bármely ember személyiségét az “egyoldalúság”. Bátorítok mindenkit, hogy bármely tartalmat “fogyasszon”, ismerje meg, élje át. Ha valakinek kellően erős a hite, és a kritikai érzéke, akkor pozitív irányba változik a személyisége, nyíltabban élhet, és ítélhet meg cselekményeket, mint azok akik elzárják maguk elől a másfajtának gondolt utakat.
Ahogy Te megtaláltad ebben a sorozatban Istent (pontosabban az ő hiányát), úgy máshol is fellelhetjük azt, ahol nem is hinnénk.
Belenéztem az első évadba. Nagyon dúrva szexjelenet volt benne. Szerintem ez nagyon veszélyes. Ilyet keresztényként tényleg nem kéne nézni, ha már pornót sem nézünk, mert bűn. A pornó az a film keretein belül is pornó marad.