2019. 06. 12.

Több időt és energiát kell a lányok nevelésére fordítani! – interjú Gyulay Saroltával

Mit keres egy 23 éves, mérnök-informatikus végzettségű lány egy nemzetközi katolikus szervezet elnökségében? Milyen problémákkal küzdenek a hívő nők a világ különböző részein, és mitől olyan különleges egy afrikai mise? Gyulay Saroltával beszélgettünk hitről, elhívásról, és a keresztény nők küldetéséről.

Kérlek meséld el, hogy mi az a KALÁSZ, és hogy lettél te is a tagja.

A KALÁSZ  a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége. Édesanyámat keresték meg a martonvásári szervezettől, hogy szeretnék jelölni nemzetközi kapcsolattartónak. Ez a feladat azt jelenti, hogy képviselni kell a KALÁSZ-t a WUCWO (World Union of Catholic Women’s Organisations) gyűlésein, ami a különböző katolikus női egyesületeket összefogó nemzetközi szervezet. Édesanyám ezt a felkérést viszont továbbította a gyermekei felé, bennem pedig már nagyon régóta megfogalmazódott, hogy szívesen részt vennék valamilyen módon a KALÁSZ munkájában.

Hihetetlen nagy értéknek tartom, hogy van egy ilyen szervezet, amiben a katolikus nők és lányok nevelése megjelenik. Hatalmas lehetőségek rejlenek ebben.

Ez a felkérés egy jó lehetőség volt arra, hogy bekapcsolódjak én is a munkába, az első utamon pedig Szenegálban kellett képviselnem a hazai szervezetet, a WUCWO közgyűlésén. Nagyjából ötven ország katolikus női szervezete képviselte ott magát.

hirdetés

Mi volt a te feladatod ezen a közgyűlésen?

Ilyenkor a KALÁSZ, vagyis a magyar nők érdekeit képviselem, az ő helyzetükről számolok be, szavazunk, döntéseket hozunk. Az idei gyűlés fő témája az volt, hogy új elnökséget választottunk, mivel lejárt az előző négyéves ciklus, valamint célkitűzéseket fogalmaztunk meg a következő négy évre. Szenegálban engem is beválogattak a 28-30 fős elnökségbe. Bár tudtam, hogy a KALÁSZ jelölt engem, de számomra csak ott, Dakarban vált teljesen világossá, hogy mit is jelent ez pontosan. Nemrég Rómában voltam, ahol az elnökségi gyűlést tartottuk.

Miről volt szó ezen a gyűlésen?

Döntöttünk azokról a fő témákról, amikkel a következő négy évben kiemelten fogunk foglalkozni. Ezek a környezetvédelem; a nőkkel szembeni diszkrimináció elleni küzdelem; a nők, a család és a legvédtelenebbeknek a védelme; és a szentségre való törekvés. Szerintem ezek a témák nagyon jól összefoglalják a bennünket érő problémákat. Érdekes volt látni azt is, hogy milyen eltérések vannak a világ különböző részein ezekben a témákban.

A magyarországi katolikus lányok életét ez hogyan befolyásolja?

Rómában feltették kérdésként nekünk, hogy szerintünk miért érdemes a WUCWO-hoz tartozni. Én azt válaszoltam, hogy együtt sokkal erősebbek vagyunk, és talán egyeseknek már van megoldása olyan problémákra, amivel a másik küzd. Nagyobb ereje van annak, ha több ember, a világ különböző pontján élő keresztény erősít meg valamiben. Az is fantasztikus, hogy mindenki odateszi magát és harcol a rossz ellen a világban. Van például két elnökségi tag, akik Venezuelából és Kubából jöttek, és beszámoltak arról, hogy milyen rossz a helyzetük, milyen kevés a pénzük. Dakarban pedig az afrikai régiókból érkező fiatal lányok meséltek döbbenetes dolgokat.

Tényleg összehasonlíthatatlan, hogy nekünk mennyivel könnyebb életünk van! A mi problémáink eltörpülnek ezekhez képest.

Panaszkodhatunk a magas adók, a korrupció vagy bármi más miatt, de Afrika egyes országaiban a választások előtt még mindig rituális gyermek áldozatokat mutatnak be…

Mi volt számodra a legmeghatározóbb élmény Afrikában?

Talán az, hogy tényleg a világ minden részéről érkeztek oda emberek, és nagyon mások voltunk, de amint elkezdődött egy közös mise, ima, éneklés, akkor ez szinte megszűnt.

Mindenki ugyanúgy Istenre támaszkodott, mindenkinek ugyanúgy fontos volt a hite. Ez fogott meg a legjobban, hogy nagyon különbözőek vagyunk, de a hitben mégis egyek.

A római út lelkileg milyen hatást gyakorolt rád?

Kicsit tömény volt. Ahogyan sétáltam azokon az utcákon, aminek minden sarka történelem, azon gondolkoztam, hogy ez a város már Jézus idejében is létezett. Akkor is élték itt emberek a hétköznapjaikat, és ez a felismerés szinte hihetetlen volt. Fantasztikus lelki délutánt tartottak nekünk, amikor Luis Antonio Tagle filippínó bíboros beszélt, szinte mindenki sírt. Hatalmas megtiszteltetés volt az is, hogy részt vehettünk egy pápai audiencián. Egészen közel ültünk ahhoz az emelvényhez, melyről Ferenc pápa beszélt, majd minket is külön köszöntött, és minden elnökségi tag kapott tőle egy nagyon szép  rózsafüzért.

Nagy élmény volt az is, amikor meglátogattuk II. János Pál pápa síremlékét. Számomra különösen fontos volt, hiszen mindenki úgy tekintett kint rám, mint aki a fiatalokat képviseli, ami ha azt nézzük, hogy a legfiatalabb elnökségi tag vagyok, igaz is. II. János Pál pápa pedig különösen a szívén viselte a fiatalok ügyét, ezt át is tudtam ott érezni.

Szerinted mi a fiatalok, a fiatal lányok ügye?

Most az fogalmazódott meg bennem, hogy a fiatal lányok ügye, érdeke az, hogy több időt és energiát szánjunk a nevelésükre, mert aztán ők azok, akik a jövő generációját fel fogják nevelni. Gondolom abban mindenki egyetért, hogy a nevelés milyen hihetetlen fontos, és mekkora hatással van az embernek az Isten kapcsolatára és a világhoz való hozzáállására. Ha mi nem fektetünk időt és energiát a lányok nevelésébe, akkor hogy várhatjuk el tőlük, hogy rendes, kedves, keresztény lányok legyenek a világban?

Te miben látod a korosztályod feladatát?

Szerintem mindenkinek meg kell találnia a saját útját, keresztjét, küldetését, és abba beleadni a maximumot, legyen az az életvédelem, a fiatalok nevelése, a szegények és elesettek segítése, vagy bármely más magasztos cél.

Mi vagyunk a fiatalság. Nekünk kell teljes erőbedobással küzdenünk az elemekkel, a világ szörnyűségeivel, hogy minél több embert tudjunk megmenteni és minél jobb világot tudjunk teremteni, mert nekünk még sok erőnk és több időnk van, mint az idősebb generációknak.

Ugyanakkor szerintem nagyon fontos, hogy csak mert mi fiatalok vagyunk és szeretünk a saját fejünk után menni, ne felejtsünk el figyelni az idősebbekre. Meg kell tanulnunk tisztelni őket és tanulni tőlük, mert sok mindenben lehetnek segítségünkre. A KALÁSZ például egy fantasztikus lehetőség arra, hogy a tenni vágyó fiatalok kibontakozzanak, és ehhez bárki csatlakozhat! 

 

 

Ha csatlakoznál a KALÁSZ szolgálatához, írj a kalasz@kalasz.t-online.hu címre, Segíteni akarok tárggyal.

Interjú
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás