A Szűzanyáról már sokan írtak és bár én csak egy fiatal lány vagyok, de szeretném, ha Máriában mások is felismernék az emberiségnek ajándékozott Édesanyát, az engedelmes fiatal názáreti lányt, és a kitartó hittel élő asszonyt. Miközben Szűz Máriát jobban megismerjük, egyre közelebb kerülünk Jézushoz is. Mi mást szeretne egy édesanya mint azt, hogy szeressék a Fiát? Különösen, ha Ő Isten Egyszülött Fia!
Az életemben van három terület, ahol újra és újra ránézhetek Máriára és megláthatom, hogy hogyan lehetne még jobban élni. Ez a három pedig nem más, mint az emberi kapcsolataim, a munka, feladatok elvégzése – és a legfontosabb -, az Istenkapcsolatom.
Az emberi kapcsolatokban újra és újra jó, hogyha eszembe jut, hogy Mária hogyan sietett Erzsébet felé még áldott állapotban is. Nem a saját kényelmét helyezte előtérbe, hanem a szolgálatot. Ez emlékeztet engem is, hogy ne hanyagoljam el a többi embert, a barátnőimet, mert hatalmas ajándékok Istentől az életemben! Jézus Édesanyja tudott hallgatni – mikor a pásztorok beszédére, vagy épp Simeon szavaira figyelt a templomban – de tudott szólni is mások érdekében – például amikor Jézushoz fordult a kánai menyegzőről szóló evangéliumban. Odafigyelt másokra, és sosem akarta magára vonni a reflektorfényt, pedig, ha valaki, akkor ő igazán mondhatta volna, hogy na rám figyeljetek…
Az egész életének a középpontja Jézus volt,
ezért megértette és élte azt amire Jézus tanította a tanítványait: „Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.” (Mt 23, 10-12)
A Szűzanya nagyon szorgos volt, évtizedekig tartotta rendben a háztartást Jézus mellett. Alázatra int a példája, hogy nem vár elismerésre azért, mert bátran igent mondott az Úr tervére. Megbízható volt és felelősséggel végezte a rá bízott feladatokat. Anyaként is nagy figyelemmel kísérte Jézus útját és Istennek tetsző módon nevelte Őt és vigyázott Rá! Számomra mégis az alázata a leginkább kitűnő, mert én annyira sokszor vágyom mások elismerésére kimondva, kimondatlanul. Pedig csak az a fontos, hogy Istennek tetsző módon éljek! Mária nem nézte azt, hogy milyen következményekkel jár, ha vállalja, hogy megszüli a Megváltót – pedig abban az időben akár meg is kövezhették volna.

Fotó: Dreamstime
Az Istennel való úton jó tudni, hogy van egy szerető Égi Édesanyám is, aki fogja a két vállam és terelget. Nagyon szeretem a medjugorjei jelenésekből azt az idézetet Máriától, hogy:
„Ha tudnátok mennyire szeretlek benneteket, örömötökben sírnátok!”
Mária példát mutat hűségből, engedelmességből és szeretetből is. Szerette Jézust mindenekelőtt, a férjét, a tanítványokat, a szegényeket, sőt megbocsátott a Fia gyilkosainak is.
Minden este odaléphetek Máriával Isten elé hálát adni, miközben a Magnificatot imádkozom, hogy ,,Magasztalja lelkem az Urat és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.” Előttem jár az öröm szétosztásában is, hiszen Erzsébet a köszöntése után ezt mondja: „Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1, 43-45)
Támogat, hogy újra és újra hittel és alázattal lépjek Isten jelenlétébe, az imába. Megmutatja, hogy a fájdalomban is maradjak ott Jézus keresztjénél, mert nagy kegyelmek várnak. Példát ad a közösségben megélt hitre is, hiszen Jézus feltámadása után ő is imádkozik a többiekkel és várja a Szentlelket: „Mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az imádságban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és rokonaival együtt.” (ApCsel 1,14)
Kérjük a közbenjárását az életünk bármely területéért, hogy ő általa is közelebb kerüljünk Jézushoz, a mi Urunkhoz!










