Ki a Szent Jobb őre? Mi a feladata? Hogy szól a Szent Jobb története? Videóban kérdeztük Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt különleges tisztségéről.
Mohos Gábor püspök atya a Szent István-bazilika plébánosaként a Szent Jobbhoz is kapcsolódik. A Café Francesco keresztény missziós kávézó kedd esti podcast-beszélgetésének volt vendége a püspök úr, melynek végén lehetőségünk nyílt pár kérdést feltenni az atyának, aki egyben a Szent Jobb őre titulus birtokosa is.
Milyen a Szent Jobb őrének lenni?
Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés mindenek előtt, mert a Szent Jobb talán magyarságunk legfontosabb ereklyéje. Annak a Szent István királyak a jobbja, aki ezzel a jobbal vezette az egész magyar népet a kereszténység útjára és egy olyan jövő adott neki, ami a kereszténység nélkül sosem lehetett volna a sajátja. Ez a jobb kéz, azt gondolom, jogy mind a mai napig közbenjár értünk Istennél, az Isten áldását közvetíti számunkra, újból és újból emlékeztet a keresztény gyökereinkre, és hogy egyben hivatásunk is az az út, amit Szent István elkezdett, amelyre ráirányított bennünket, hogy azt ma, a mai korban a legjobb tudásunk szerint folytassuk, és erre segítsük a körülöttünk lévőket és ezt adjuk át a következő generációknak is.
Mi az Ön feladata a Szent Jobb őreként?
hirdetésA Szent Jobb őrének feladata nem is annyira gyakorlati -, vannak gyakorlati részei is persze -, hanem sokkal inkább egy lelki feladat, hogy a Szent Jobbnak az üzenetét, azt a kegyelmi forrást megfogalmazzuk, őrizzük, terjesszük amit ez számunkra jelent. A gyakorlatban pedig ez annyit jelent, hogy ugye a Szent Jobbot nem nagyon mozdítjuk: tehát van egy helye, ott a Bazilikában, ahova oda lehet járulni, lehet imádkozni, tiszteletet kifejezni. De ha elmozdítjuk, például a Szent Jobb-körmeneten évente egyszer, vagy ha olyan alkalom, ünnep van, akkor nyilván az én feladatom is az, hogy ez megfelelően történjen. Akár kivenni azt a belső ereklyetartót abból a külsőből, ami szintén egy ereklyetartó még, csak azt a legbelsőt kell kivenni. Vagy amikor itt járt Ferenc pápa, akkor én adhattam a kezébe, hogy a Szent Jobbért tiszteletét fejezze ki. Volt már arra példa, hogy nem lehetett megtartani időjárási okok miatt a Szent Jobb-körmenetet, akkor kivihettem a Szent István-bazilika bejáratához, hogy kint, a téren lévő hívőket a bíboros úr ezzel tudja megáldani. Tehát ezek ilyen gyakorlati részei a Szent Jobb őre feladatomnak.
Mit jelent Önnek Szent István személye?
Minden szent egy konkrét élő személy. Azért mondom, hogy élő, mert hitünk szerint élnek, csak már az örökkévalóságban és ilyen módon lehetünk velük kapcsolatban. Minden szentnek vannak sajtátos rá jellemző tulajdonságai, karizmái és nekem, amióta a Szent Jobb őre vagyok, azóta Szent Istvánnal mélyült a kapcsolatom. Gyakrabban hívom segítségül, kérem a közbenjárását, bízok rá egy-egy ügyet, hogy segítsen és azt tapasztalom, hogy tényleg segít is. Különösen olyan dolgokban, ami tágabb értelemben az egész magyarságnak az ügye, vagy a mi saját közösségünknek -, amelynek a védőszentje -, az ügyeit szoktam elé tárni.
A Szent Jobb története
István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.
A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteletére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. Ezután sorsa hányattatott: Székesfehérváron, Boszniában, Raguzában (Dalmácia, ma Dubrovnik) is őrizték, majd 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A háború viszontagságai elől nyugatra menekítették, ahonnan 1945. augusztus 19-én került vissza Magyarországra. 1950-ben a Szent István Bazilika plébániájának őrzésére bízták. 1987-től a Szent Jobb (mai Mária-kápolna) kápolnában volt látható, 2018 óta a templomtérben szemlélhető meg. Kettős ereklyetartó óvja: a külső kápolna alakú neogótikus ereklyeház 1862-ben készült Bécsben Lippert József tervei alapján. A belső üveghengerben helyezték el a Szent Király kézereklyéjét. Minden év augusztus 20-án Szent Jobb körmenettel ünnepeljük államalapító Szent Királyunkat. A Szent Jobb a Bazilikában a Nagyboldogasszony oltárnál található.
hirdetés
