A Coldplay egyik koncertjén a Kiss Cam (csókkamera) különös szerepet játszott abban, hogy egy szoftvercég vezérigazgatója és HR-vezetője nyilvánosan lebukott házasságtörésükkel, és ezzel hatalmas botrányt robbantottak ki világszerte. Az eset túlmutat a bulváron: felveti az igazságosság, a megbocsátás és a kegyelem kérdését is. Mi lehet a mi válaszunk egy ilyen esetre keresztényként?
Már jó pár napja beszél az egész internet a Coldplay koncertjén lebukott vezérigazgatóról, aki épp egy alkalmazottjával volt félreérthetetlen közelségben, amikor rájuk közelített a kamera. Az úgynevezett „Kiss Cam” (csókkamera) minden Coldplay-koncert eleme a mostani turnéjukon, én ott voltam az egyik budapesti koncerten, és ott is megvolt ez a rész. Véletlenszerűen választanak embereket a közönség soraiból, akikre ráközelít a kamera, és az esetek nagy részében ilyenkor örülnek, integetnek, táncolnak azok, akiket ilyen módon több tízezer ember láthat. Ennek az ellentétét élte meg az említett pár, akik láthatóan kétségbeesve reagáltak: a nő eltakarta az arcát, a férfi gyorsan lehajolt, hogy ne látszódjon. Addigra persze már késő volt… Néhány órán belül a jelenet bejárta a közösségi médiát, és gyorsan azonosították a szereplőket: Andy Byron, a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Astronomer cég vezérigazgatója, illetve Kristin Cabot, a vállalat HR-vezetője.
Mindketten házasok voltak másokkal, így egy nyilvános megcsalásnak lehettünk szemtanúi – több millióan világszerte.
Az esetet több szempontból érdemes megnézni, hiszen tanulságokkal szolgál. Egyrészt megmutatta azt, hogy az igazság szinte mindig kiderül – a legtöbbeknél persze nem ennyire nyilvános formában –, és az ilyen döntéseknek következményei vannak. Jelen esetben ez nemcsak magánéleti, hanem szakmai következményekkel is járt: Andy Byron lemondott vezérigazgatói pozíciójáról néhány napon belül, cégét ideiglenes vezető vette át, és hivatalos belső vizsgálat indult. Kristin Cabot – bár a közvélemény elvárta volna – nem vesztette el az állását egyelőre, de szabadságon van, és jogi, valamint HR-vizsgálat folyik az ügyében.
A Coldplay-koncerten történt „Kiss Cam-eset” nemcsak társadalmi, hanem keresztény szempontból is érdekes kérdéseket vet fel. A házastársi hűtlenség – nevezzük nevén: a megcsalás – Isten szerint bűn, mivel a házasság szövetsége nemcsak egymás előtt, hanem Őelőtte tett ígéret. Minden félrelépés megbontja a felek közötti bizalmat, sérti a házassági esküt, és mély fájdalmat okoz az érintetteknek. Gondoljunk csak bele, mit érezhetett a vezérigazgató felesége, amikor meglátta a felvételt! Mit érezhet azóta is nap mint nap, látva, hogy a közösségi oldalakat elárasztja a férje és egy másik nő képe, sőt már az abból készült mémek ezrei? Vagy hogy mennyire bánthatják a férfi gyerekeit a történtek – hiszen az érintett férj édesapa is.
hirdetésUgyanakkor, ahogy Pintér Béla ügyében, úgy most sem feledkezhetünk meg az irgalmasságról. Van egy ige, amelyet nem lehet elégszer idézni: „ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek” (Máté 7:1). Persze, hogy a hűtlenség elítélendő, súlyos bűn. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy bárkit kíméletlenül lejárasson vagy megszégyenítsen! Márpedig több százezer ember napok óta ezt teszi: csámcsognak a sztorin, elemzik minden részletét, fröcsögnek a kommentekben a hűtlen férjről és beosztottjáról.
Ez az, amit mi nem tehetünk meg, ha igazán követni akarjuk az Urat!
Egyrészt mert nagy bajban lennénk, ha a mi vétkeinket is ország-világ elé tárnák; higgyétek el, nekem is, nektek is hosszú a bűn-lista. Másrészt ez az egész jelenség arról is szól, hogy végre más bűnével, szégyenével, bukásával lehet foglalkozni, így addig sem kell magunkkal szembenézni és felelősséget vállalni a hibáinkért, elrontott kapcsolatainkért, Istennel szembeni lázadásainkért. „Végre mások bűnén lehet csámcsogni, én addig is elrejtőzhetek a sötétben, az ítélkezésem mögé” – valami ilyesmi történik, persze kimondatlanul, sok-sok emberben.
Az eset arra is emlékeztethet, hogy a nyilvános megszégyenítés, internetes „meghurcolás” ma már megdöbbentően elterjedt jelenség. Sajnos egyre több olyan esetről lehet hallani, amikor fiatalok azért lesznek öngyilkosok, mert az interneten olyan sokan és/vagy annyira durván zaklatják őket, hogy képtelenek az életüket tovább elviselni. És bár itt felnőtt emberekről beszélünk, a tömeges lejáratásnak soha nincs jó vége. Ébresztő!
Jézus az igazságkeresés mellett együttérzésre, irgalomra hív minket – és arra, hogy imádkozzunk a bűnösökért, beleértve saját magunkat is!
Mindannyian meghalnánk kegyelem nélkül, hiszen „a bűn zsoldja a halál” (Róm 6,23). Jézusban van valódi megtisztulás, valódi megváltás, valódi szabadság! Ő minden bűnünket lemosta rólunk a saját, szent vérével. Ő meghalt azért, hogy mi élhessünk és napról napra mellette döntsünk. A legjobb, amit tehetünk, hogy abbahagyjuk a törvénykező kommentelést, vagy épp szóbeli kritizálást, csendben maradunk kicsit, és imádkozunk ezért a férfiért, a nőért és mindkettejük családjáért.
„Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy a kegyelem gyarapodjék? Szó sincs róla! Ha egyszer már meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk tovább benne? Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk.” (Róm 6,1-4)
hirdetés
