Az isteni irgalmasság vasárnapján Rónaszéki János atya és Ferenc pápa gondolatai hívnak meg bennünket arra, hogy újra felfedezzük Isten végtelen szeretetét és irgalmát. Az Egyház feladata, hogy az irgalmasság üzenetét hitelesen, élő módon közvetítse a világ felé, a gyónás szentségén keresztül is. Ferenc pápa arra buzdított, hogy engedjük átformálni életünket Krisztus szeretetével, és mi magunk is váljunk az isteni irgalom eszközeivé.
Felemelő átélni a szívből jövő öröm és hála érzését. Ilyenkor az ember legszívesebben az egész világgal megosztaná azt a felhőtlen boldogságot, ami szíve mélyéből előtör. És milyen jó ezekben a pillanatokban, ha van valaki, aki át tudja érezni örömünket.
Isten irgalmassága is hasonló ehhez. Húsvét és az egész megváltás nem más, mint Isten végtelen irgalmának kinyilatkoztatása. Azt is mondhatnánk, hogy Isten maga az Irgalom. A latin misericordia szó eredetileg azt jelenti: a szívet (cor) a szegények (miseri) mellett bírni; szívvel rendelkezni a szegényekért.
Isten szíve annyira mélyen megdobban a bűnös ember felé, hogy képes leszállni az ember lelkének legmélyebb sötétségébe is, és belahalni az emberért való szeretetbe,
csak hogy rendeződhessen az a szeretetkapcsolat, amit az ember elrontott.
hirdetésWalter Kasper bíboros, Ferenc pápa teológiai tanácsadója így fogalmaz:
,,Istenre vonatkoztatva az irgalmasság olyan váratlan és megszolgálhatatlan isteni kegyelemajándékot jelent, amely meghalad minden kölcsönös hűségi viszonyt, s felülmúl minden emberi várakozást és kategóriát. Ugyanis az, hogy a mindenható és szent Isten vállalja az ember önmagát eladósító, szükségekkel terhes helyzetét, meglátja a szegény és nyomorult ember nyomorát, meghallja kiáltását, lehajol és leereszkedik, alászáll az emberhez szükségében, és minden emberi hűtlenség ellenére mindannyiszor újra elfogadja, s bár az ember rászolgált volna a jogos büntetésre, megbocsát neki, s új lehetőséggel ajándékozza meg – mindez meghaladja az átlagos emberi tapasztalatot és várakozást.” (Walter Kasper)
Az Egyház igehirdetésének fel kell ismernie az idők jeleit, és Isten irgalmasságának üzenetét maivá kell alakítania az új evangelizáció jegyében, hogy a modern/posztmodern ember számára egyre jobban befogadhatóvá válhasson az evangélium mindig friss és aktuális üzenete. Ferenc pápa írja:,, az irgalmasság témáját új lelkesedéssel és megújított lelkipásztori tevékenységgel kell hirdetnünk. A hitelesség szempontjából döntő, hogy az Egyház és igehirdetése az irgalmasságot elsőként élje és tanúsítsa. Nyelvezetének és gesztusainak közvetítenie kell az irgalmasságot, hogy behatolhasson az emberi szívekbe, és arra indítsa őket, hogy megtalálják az Atyához visszavezető utat” (Ferenc pápa)
Az irgalmasság hirdetése közben újra fel kell fedeznie a gyónás szentségének fontosságát és kegyelmi erőforrását, mely nem más, mint az irgalmasság szentsége. Korunk Egyházában a gyónás válságos időszakot él meg, hiszen sok plébánián sajnos már kiveszett a gyakorlatból.
A bűnbánat szentségének időszerűsége napjainkban is megvan, hiszen csupán ez képes válaszolni az irgalmasság utáni vágyunk legmélyebb szükségletére.
A gyónás nem más, mint az irgalmasság cselekedete mind az egyes ember iránt, mind pedig az egész egyházi közösség iránt, így az Egyház belső megújulásának egyik legfontosabb eszköze, mely megszabadíthatja az Egyházat a belső megosztottságaitól és a pártoskodástól, és segít abban, hogy új esélyt adjunk a keresztény alázatnak, s ráleljünk egy irgalmasabb bánásmódra az Egyházon belül, hogy ezáltal irgalmasabb Egyházzá legyünk.
Ferenc pápa írta a lelkipásztoroknak:
„Nem fáradok bele, hogy arra buzdítsam a gyóntatókat: legyenek az Atya irgalmasságának valódi jelei. Készületlenül nem leszünk gyóntatóvá. Elsősorban úgy válunk azzá, ha elsőként leszünk bocsánatot kereső bűnbánókká. Ne feledjük: gyóntatónak lenni azt jelenti, hogy Jézus küldetésében részesedünk, és a megbocsátó és üdvözítő isteni szeretet állandóságának konkrét jelei vagyunk. Megkaptuk a Szentlélek ajándékát a bűnök megbocsátására, és ezért felelősséggel tartozunk.”
Legyen tehát ez az idei Húsvét a megváltó Jézusban feltáruló isteni irgalmasság ünnepe az életünkben, és Ferenc pápa meghívását elfogadva váljuk mi is ennek az irgalomnak közvetítőjévé:
,,Íme tehát a meghívás, amellyel mindannyiótokhoz fordulok: fogadjuk be Krisztus feltámadásának a kegyelmét!
Engedjük, hogy Isten irgalmassága megújítson minket,
engedjük, hogy Jézus szeressen minket, engedjük, hogy szeretetének ereje átalakítsa a mi életünket is; és váljunk eszközeivé ennek az irgalomnak, legyünk olyan csatornákká, amelyeken keresztül Isten megöntözheti a földet, megőrizheti a teremtett világot és kivirágoztathatja az igazságosságot és a békét. Kérjük hát a feltámadt Jézustól, hogy alakítsa át a halált életté, változtassa a gyűlöletet szeretetté, a bosszúállást megbocsátássá, a háborút békévé. Igen, Krisztus a mi békénk, és általa könyörögjünk békéért az egész világ számára.’’ (Ferenc pápa)
Rónaszéki János atya
