Michael Duffy, ír származású atya 1996 óta él Magyarországon, és nagyon jól érzi magát itt. A Krisztus Légiója kongregáció tagja és a Szent II. János Pál Iskolaközpont lelkésze elmondta, hogyan látja a magyarokat és miért fontos neki az országunk. Duffy atya a nagyböjt kapcsán kiemelte, hogy a böjtön túl a cselekedetek fontosak Jézus feltámadására való felkészülésben. Az Apotsol TV interjúját szemlézzük.
Hogyan kerültél Magyarországra?
Írországban éltem, utána kerültem Magyarországra. Fontos Szűz Mária az életemben, azt gondolom, hogy ő vezetett ide is. Magyarország szerintem Máriaország is, mindig ez az érzésem.
Mi a családunkban kilencen vagyunk testvérek, 7 fiú és 2 lány, és nagyon jó a kapcsolat közöttünk, majdnem mindennap beszélünk. Tizennyolc évesen léptem be a Krisztus Légiója kongregációba Dublinban. Sosem gondoltam korábban, hogy Magyarországra fogok jönni, mert fiatalkoromban itt még kommunizmus volt, nem lehetett tudni, hogy lesz-e szabadság valamikor.
Már gyerekként is gondoltam rá, hogy pap legyek, de aztán megpróbáltam menekülni ez elől. Végül az Úr nyert, és papnak mentem. Még a teológiai éveim alatt II. János Pál mellett tudtam szolgálni, ministrálni neki – ez fontos pillanat volt nekem. Olyan mélyen átélte azt a misét! Minden szempontból ő volt a példa előttem, ilyen pappá akartam válni. Ő szentelt később pappá is.
hirdetésMit kell tudni a Krisztus Légiója közösségről?
Több mint ezren vagyunk benne papok, Európában a leghíresebb központok Írországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban és itt, Magyarországon vannak. Minden közösség nemzetközi – nem mindig könnyű a közös szolgálat a különböző kultúrák között, de nagyon gazdagító. Missziós munkát végzünk, Magyarországon például faluról falura járunk, megnézzük hol mire van szükség, és igyekszünk segíteni.
A Szent II. János Pál Iskolaközpontba hozott gyerekek közül nem mindegyik jön jó családi helyzetből vagy katolikus háttérből. Ha mondjuk tíz gyerek van egy osztályban nagyon jó családból, és néhány pedig nehéz családi körülmények között, akkor őket a többiek fel tudják emelni.
Fontos nekünk, hogy ne csak az „elit” tanuljon itt, hanem azok is, akik még soha nem hallottak Jézusról.
Hogyan látod a magyarokat, illetve az országunkat?
A nyelv megtanulása először szenvedés volt, de aztán inkább szenvedély lett. Szoktam is egy viccet mondani, hogy a Mennyország nyelve biztosan magyar lesz, mert egy örökkévalóság kell, hogy jól megtanuljuk.
Azóta magyar állampolgár is lettem, és büszke vagyok rá. Nagyon szeretem itt az egyenes beszédet és az egyenes életet, hogy az igen igen, a nem pedig nem. Tudom mondjuk pontosan az emberekről, hogy ki van mellettem és ki ellenem, nem fognak a hátam mögött beszélni.
Én úgy látom, hogy magyarok megtisztítják Európát, akár egy csepp tisztítószer a vizet.
Egy kis csepp vagytok, ami csendben esik a vízbe, és mégis az egészet megtisztítjátok.
Érzem és látom, hogy van egy ilyen fontos missziója az országnak, hogy átadjátok a hitet. Ráadásul ez egy szorgalmas nép, ami jól jöhet ebben a misszióban is.
Hogyan éled meg a hivatásodat?
A legfontosabb a hivatásomban a szentgyónás. Az emberek bejönnek és sokat gyógyulnak, a szívükben-lelkükben békességgel mennek ki a gyóntatófülkéből. Ez nagyon nagy öröm nekem. Az emberek vágynak találkozni Jézussal ilyen módon is.
Miért fontos a 40 napos felkészülésünk Krisztus kereszthalálára és feltámadására?
Midig az az érzésem, hogy a 40 nap túl rövid. Fontos, hogy ezalatt észrevegyük, Jézus mennyire szeret minket, mennyire irgalmas velünk, hiszen a mi bűneinket hordozta el. Fontos nemcsak böjtölni, hanem odamenni, ahol a legnagyobb szükség van az Ő szeretetére: betegekhez, szegényekhez, árvákhoz.
A teljes beszélgetést itt megnézheted:
