2025. 01. 30.

„Szeretnénk, ha minél több fiatal megismerné Isten szeretetét és megtérne” – interjú Oláh Lucával

Mire van szüksége valójában a fiataloknak? Milyen választ lehet adni a körükben is egyre nagyobb méreteket öltő szorongásra? Mi kell ahhoz, hogy egy-egy gyülekezetben ifik induljanak? És mi a szerepe mindebben az imádságnak? 2025 az Ifjúság szolgálatának éve a református egyházban, így ezen kérdések mentén beszélgettünk Oláh Luca vallástanárral, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának munkatársával.

Téged mi vonzott ebbe a misszióba, hogy a fiatalokkal foglalkozz?

Én tanár vagyok, úgyhogy volt egy vonzódásom alapvetően is a fiatalok felé történő szolgálat iránt, főleg a kamaszok irányába, ezelőtt tanítottam is, és szeretek is fiatalok között lenni. Azt éreztem, hogy Isten más helyen becsukja az ajtókat, itt, az Ifjúsági Osztálynál pedig nyitogatja. Így kerültem erre az állásra.

Látsz visszaigazolást arra, hogy itt helyed van?

Abszolút azt érzem, hogy ez jó döntés volt, igen. Egyszerűen itt helyem van. Szeretek itt dolgozni, szeretem ezt csinálni, és az embereket is, akikkel együtt dolgozhatok. De nem örökre hagytam ott az oktatást.

hirdetés

Az ifjúság éve 2025. Kiket szeretnétek megszólítani?

A tematikus év teljes neve az, hogy az ifjúság szolgálatának éve, ami komplex, több értelmezése is lehet. Nyilván az egyik célcsoportja a fiatalok, azzal foglalkozunk, hogy ők hogyan tudnak fejlődni, gyülekezetben maradni, mi az, amire szükségük van. De egyébként nem titkoltan az év célja az, hogy több generációt is elérjünk ezzel. Szülőket is, akik meghatározók abban, hogy a fiatalokkal mi történik, hiszen velük töltik a legtöbb időt. Illetve fontos teológiai gondolata lehet az évnek az is, hogy a hitünk megújuljon, megfiatalodjon. Ez az értelmezés az év igéjében is megjelenik: „megújul ifjúságod, mint a sasé”(103. zsoltár). 

Tehát egyrészt a fiatalok felé szolgálunk, másrészt a fiatalokat buzdítjuk a szolgálatra, harmadrészt pedig

a hitünk megfiatalodhat, amire mindig szükségünk van.

Szerinted mi az, ami 2025-ben képes az egyházba vonzani azokat a fiatalokat, akik egyébként távolabb vannak tőle? Ez régóta téma az egyházakban, gondolom, most is felvetődött a szervezés kapcsán.

Krisztus az, aki elhívja őket. De ebben minket is használhat. Fontos kérdés, mert ha csak a magunk között meglévő fiatalokkal foglalkozunk, akkor nem bővül az egyház. Tehát cél az is, hogy nyissunk. Erre van több törekvés is. Az egyik az, hogy idén lesz a Csillagpont, aminek nagyon erős missziós vonzata van, célzottan az egyházon kívüli fiatalokat is el akarja érni.

A másik pedig, hogy van egy olyan projektünk, hogy kidolgozott óravázlatokat küldünk heti rendszerességgel az ifiknek, legyenek akár indulóak, akár régebb óta meglévők. Ebben lesz egy olyan blokk, aminek kifejezetten az lesz a célja, hogy az ifik olyan, a környezetükben élő fiatalok felé nyissanak, akik nem jöttek még el a gyülekezetbe.

Fotó: Katona Flóra

Hogy tudjátok segíteni még emellett a református gyülekezetekben már meglévő ifjúsági szolgálatokat?

Készítettek egy felmérést arra vonatkozóan, hogy mire lenne a legnagyobb szükség az ifjúsági munkában, és visszatérő válasz, hogy jól használható segédanyagokra van a legnagyobb szükség. Vagyis olyan kész anyagok, amiket tudnak használni, és megkönnyítik az ifivezetők alkalomra készülését. Ezért hétről hétre sok ember összefogásával kidolgozunk egy óravázlatot. Ez egy komplett csomag, van benne ének, játék, igei gondolatok, kérdések, témafeldolgozás, és ezekből válogathatnak.

Milyen témák, kihívások foglalkoztatják most különösen a fiatalokat? Úgy olvastam, hogy végeztetek is e kapcsán előzetes kutatásokat.

Igen, az Ifjúsági Osztályról Tóth Zsófia foglalkozik krízispont-kutatással. Ez alapján

a legfontosabb témák, amik foglalkoztatják ma a fiatalokat: a pályaválasztás kérdése, a párválasztás nehézségei, az online jelenlét hatásai és a szorongás okozta kihívások.

Persze még hosszan lehetne folytatni a sort.

Kik dolgoztok ezen a tematikus éven?

Az ifjúsági osztály vezetője Ablonczy Áron, a kreatív részével Fekete Emese foglalkozik, illetve minden egyházkerületből egy-egy képviselő. Név szerint Czikó Györgyi (Dunamellék), Farkas Balázs (Duntántúl), Püski Gábor (Tiszántúl), Fiser-Nagy Ágnes (Tiszáninnen) Farkas Paula (Erdély) és Ádám Zsolt (Királyhágómellék). De igyekszünk arra is figyelni, hogy együttműködjünk a szervezetekkel, akik ifjúsági munkával foglalkoznak, vagy azokkal a gyülekezetekkel, ahol aktív ifjúsági munka van. És ezen kívül természetesen még sok gyülekezeti lelkész, hitoktató és ifimunkás dolgozik azért, hogy eljusson a fiatalokhoz az evangélium.

Ifjúsági munka volt a tematikus év előtt, és lesz utána is, tehát egy folyamat részesei vagyunk, csak most nagyobb fókusz került az ifjúsági munka folyamataira, illetve lehetőség nyílt bővíteni azokat.

Fotó: Katona Flóra

Hogyan látjátok a fiatalok szerepét a református egyházban? Miért fontos a jelenlétük?

Ugye a klasszikus válasz erre az, hogy ők az egyház jövője. De azért én azt gondolom, hogy az ifjúsági munkának emellett igazából az a célja, hogy tényleg megérezzék a fiatalok Istennek a szeretetét, és megtérjenek. És majd ennek a következménye lesz az, hogy az egyházba kerülnek, munkálkodnak.

Tehát a megtérésből indul ki minden. A gyakorlatban mikből fog állni a tematikus egyházi év? Milyen programok várhatók?

Az egyik a már említett heti óravázlatok, amikre egyébként eddig már ezer ember feliratkozott, tehát látszik, hogy tényleg van igény rá. Emellett indul egy videocast-sorozat, Rálátás címmel, amely a szülőket szólítja meg elsősorban a fiatalokkal kapcsolatos témákban.  Ez kéthetente fog megjelenni februártól. Lesz még egy videós sorozat, ami pedig kifejezetten a fiataloknak szól:

5-10 perces videókban fog mindig egy-egy fiatal mesélni a saját hitmegéléséről, bizonyságáról.

Nem feltétlen a megtéréséről, hanem hogy Isten hogyan munkálkodik az életében, hogyan tapasztalja Őt.

Ezek a rendszeresen megjelenő projektek, valamint emellett lesznek természetesen egyházi rendezvények, ifjúsági napok, táborok, illetve olyan rendezvények amik eddig is voltak, de most meg fog jelenni a témájukban a tematikus év üzenete. Ilyen például a Református egység napja, vagy az Imaéjjel.

2025. szeptember 21-én lesz az ifjúság szolgálatának vasárnapja, aminek az a célja, hogy gyülekezeti szinten ez a vasárnap deklaráltan az ifjúságé legyen, és magában az istentiszteleti liturgiában is megjelenjen a fiatalság.

Illetve még most februárban lesz a GEKIB (Generális Ifjúsági Konvent Bizottsági Találkozója), ahol az összes nagyobb magyarországi és határon túli ifjúsági szervezet vezetői találkoznak, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, közösen gondolkodjanak. Különösen nagy kincs az egyházban, amikor azonos területen dolgozó emberek nem riválisai egymásnak, hanem összefognak.

A szülőknek készülő videósorozatban milyen témák várhatók?

Lesz szó például arról, hogy a digitális eszközök hogyan befolyásolják a gyerekeket, lesz szó a felnőtté válásról, és arról, hogy hogyan alakulnak át a kapcsolataik a fiataloknak a mai világban, és ezzel mit lehet kezdeni. Arról is szó lesz az egyik adásban, hogy mit tudnak kezdeni a szülők a kamaszok lázadásával, mennyire érdemes beleszólniuk vagy inkább hagyni őket.

Milyen eredményekkel lennétek elégedettek az év végére?

Nagyon jó eredmény lenne, ha olyan gyülekezetekben, ahol nincsenek ifik, elindulnának. Én egyébként már azt is eredménynek gondolom, ha fókuszba kerül az, hogy kell foglalkozni a fiatalokkal, kell foglalkozni azzal, hogy ők vannak, őket az egyházba be kell fogadjuk, alkalmakat kell nekik csinálni, amire tényleg eljönnek.

Nagyon jónak élem meg, hogy nem az van, hogy most elkezdődik az ifjúsági munka, és egy évig kell valamit csinálni, hanem hogy

van már most nagyon sok folyamat, sok ember, aki régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és ez az egy év bekapcsolódik ezekbe a folyamatokba.

Szóval az ifjúsági munkának van előtörténete, és 2025 után is folytatódik tovább.

Fotó: Katona Flóra

Hogyan lehet bátorítani a fiatalokat arra, hogy megosszák saját hitbeli tapasztalataikat? Lehet valahogy motiválni őket arra, hogy merjenek beszélni a saját személyes istenkapcsolatukról, akár a nem hívő barátaiknak, osztálytársaiknak is?

Lehet szerintem. Persze ehhez az kell, hogy belülről jöjjön, hogy valaki beszélni szeretne a hitéről. De például ezek a bizonyságtétel-videók pont elősegíthetik ezt. Ha látják, hogy más is beszél róla, másnak is vannak nehézségei, örömei, kihívásai, ez buzdíthatja őket.

Az, hogy a szolgálatba igyekszünk minél jobban bevonni őket, szintén elősegíti, hogy merjenek beszélni a hitükről. Ebben például jók a segédanyagok, vagy az ifivezető képző (IVK) most februárban, aminek kifejezetten az a célja, hogy segítse a fiatalokat, hogy beszéljenek a hitükről. Itt kapnak inspirációt egymástól is.

Hogyan lehet bekapcsolódni az ifjúság szolgálatának évébe?

Fel lehet iratkozni az óravázlatokra, be lehet követni a tematikus év tartalmait és részt lehet venni az aktuális országos és regionális rendezvényeken. Emellett én tényleg hiszek abban, hogy

az imádság egy nagyon fontos kulcsa ennek az egész folyamatnak.

Lehet az ország összes fiataljáért imádkozni, de az is fontos, hogy mindenki hordozza imában a saját gyülekezetének fiataljait is. Tervezzük azt is, hogy időközönként meghirdetünk imatémákat, például hogy most felvételiznek a fiatalok, vizsgaidőszak van az egyetemistáknak, vagy éppen most jönnek ki az érettségi eredmények, és akkor lehet célzottan ezeken az aktualitásokon keresztül imádkozni értük. És ennek ereje van!

Borítókép - Fotó: Katona Flóra
Interjú Szilágyi Anna
hirdetés