Véletlen lenne a veleméri templom ablakainak és festményeinek olyan elhelyezése, miszerint óramű pontossággal esik a napsugár mondjuk december 6-án épp a Szent Miklós freskóra? Derítsük ki!
A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom „fények templomának” való megnevezése nagyon találó. Az őrségben barangolók kiemelt célpontja szokott lenni a kis bensőséges templom, középkori freskóival és nyugalmas melegségével. A közel 800 éves templomnak (vagy elődjének) megépítését feltehetőleg Szent István király rendelte el. A 60 százalékban – csodával határosan – fennmaradt falfestmények Aquila János kezét dicsérik.
A templom nem csak az Európában legrégebbről fennmaradt önarckép megőrzéséről ismert – mely a festő sajátja – vagy a legismertebb Szent László ábrázolása végett érdekes, hanem inkább a fények játéka hordoz igazán mély jelentőséget. A ’70-es években, majd 2005-ben végeztek kutatásokat benne, melyek nagyon precízen megtervezett, tudatosan előidézett fényjátékokat fedtek fel, ami hihetetlen égi tájolási tájékozottságot, csillagászati ismereteket feltételez a festőnek tulajdonítva.
Felfedezték tehát, hogy az ablakok tájolása és a rajtuk behatoló fény célzottan esik jeles napokon a hozzájuk köthető festményekre!
1, A nyári napforduló, a fénybőség idején az első napsugár a Madonna köpenyében menedékre lelő bűnösökre vetül – a kegyelem jeleként.
hirdetés2, A téli napforduló hajnalán pedig a Mária ölében ülő kis Jézus fürdik fényben a három királyok érkeztekor.
3, Történészek legendáriumában még az is fennmaradt, a nyári és a téli napfordulókkor a gótikus templomban egy titokzatos fénnyaláb sétál körbe emberalakban.
4, Napéjegyenlőségkor az északi fal jelenetsorát több kép megvilágításával értelmezi a visszaverődő fény, a déli ablakon beeső utolsó sugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztrefeszített Krisztust.
5, A szentély ablakát és freskóit úgy helyezték el, hogy Szentháromság vasárnapján a nap első sugara a szentháromság-jelképre essen.
6, Január 6-án, vízkeresztkor a betlehemi csillag örvendhet „reflektorfénynek”.
7, December 6-án pedig Szent Miklós képére frekventálódik a világosság.
8, Ami viszont soha, az év egyik napján sem kap napsugarat, az ördögöket ábrázoló kép, a pokol.
Mindennek érdekében a templomot nem szokványos módon keletelték, az ablakokra rézsűket építettek, hogy a megfelelő időpontban essen a magadott helyre világosság, illetve valószínűsíthető, hogy a rézsűket és a padlót is fényvisszaverő anyaggal mázolhatták be.
Milyen kreatívak és leleményesek voltak a régiek, hogy igyekeztek templomukat méltón Isten házává tenni!
Borzongatóan szép a tudat, hogy betérhetünk néhány épen maradt templomba ma, a 21. században, ahol már a 13. század embere is imádkozott, dicsőített, könyörgött, ahol hálátadott és sírt, ahová bevitte megfáradt lelkét és elgyötört testét, ahol a imádta Teremtőjét.
Van, amiben nincs különbség az 1200-as évek és 2025 között, mert „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8)
Forrás: csodahelyek.hu, kozelestavol.hu, Töri suli
hirdetés
