Átadták a Zsindelyné Tüdős Klára-díjakat október 12-én, inspiráló nők áldozatkész munkáját ismerték el a Református Nőszövetségben. Ha példaképet keresel, jó helyen jársz! Íme pár asszony, akik „Isten munkatársaiként” tevékeny életükkel szolgálják a Református Egyházat.
Azt tapasztaltam, hogy a díjátadón résztvevők egy erős női egységet tapasztalhattak meg, a Kálvin téri termplom megtelt pezsgő női energiákkal, kedves beszédekkel, egekig szálló ének- és zeneszóval, dicsőítéssel és az összetartozás határokat átívelő érzetével. Ugyanis az alkalom számos ponton összefonódott a Kárpát-medencei imanappal és szlovákiai magyar honfitársaink is ott ültek közöttünk a templompadokban. A díjazottak eszményképek lehetnek a fiatalabb lányok számára is, a laudációkat hallgatva gazdag, szorgos életutak sejlettek fel előttünk. Már maga a díj névadója, Zsindelyné Tüdős Klára sorsának ránk hagyományozott története is egy
istenfélő, szolgáló, bátor életre sarkall.
A Magyarországi Református Nőszövetség azoknak a nőszövetségi tagoknak adományozhatja a díjat, „akik munkájukkal jelentősen segítették a Református Nőszövetség céljainak elérését, a keresztyén hit és életvitel, az egyházi munka, a diakónia, a missziói munka, az evangéliumi szellemű közösség építése terén, akik legalább 10 éve tagjai a Református Nőszövetségnek.”
Íme pár női, asszonyi sors dióhéjban, akik életüket Istennek, a szolgálatnak, és a Református Egyháznak szentelték.
Zsindelyné Tüdős Klára
Mélyen hívő kálvinista családba született, első házasságában egy kislány fogant, ám hamar elvált, Budapestre költözött. Magát tartotta el, az Opera jelmeztárában dolgozott, kisvártatva Bajor Gizi, Turay Ida ruháiért is felelt. Ő volt az első magyar filmrendezőnő, még Dajka Margitot is instruálta. Összeházasodott a politikus Zsindely Ferenccel, hű támaszai lettek egymásnak, így viszont fel kellett adnia az állását az Operában. Helyette diavatszalont nyitott, beemelve Budapestet a divattörténelembe, Párizs, London és Milánó divatházai epedve versenyeztek a Tüdős-modellekért. Intuitív ötletével a magyar népi motívumokat adaptálta a kor ízléséhez, ezzel a magyaros öltözködés nagyasszonya lett.
Megszervezte az Országos Református Nőszövetséget és férjével, a II. világháború borzalmait látva, megnyitották otthonukat az üldözött zsidó emberek előtt. „Sem Zsindely Ferenc, sem a felesége nem kérdezte, ki mit gondol a világról, csak az számított, hogy bajban van. Kint iszonyatok történtek, bent a Szentírást olvasták, népdalokat énekeltek, és Mikulás-ünnepséget tartottak a gyerekeknek.” Ezzel azonban vállalták azt az áldozatot is, hogy a háború után megfosztották őket vagyonuktól, kitelepítették őket.
Klára alázattal tűrte sorsát, fáradhatatlan, határozott jelleme és a Jóisten segítette céljai elérésében.
Díjazottak
Tóth Edit
A Dunántúli Református Egyházkerület terjesztette fel a díjra, a győri gyülekezet oszlopos tagja. Laudációjában így szóltak róla: „Testvérünk hitben, szolgálatban példamutató személyiség, valódi imádságos lélek. (…) A szolgálatban és az imádságban fáradhatatlan és áldozatkész, valódi krisztusi személyiség. (…) Tudja a nagy titkot, hogy attól igazán övé az egyház, a gyülekezet, a nőszövetség, ha minél többet ad bele, és nemcsak kivenni akar belőle. (…) A Jézushoz való hűség elkísérte egész életében, melyet református egyházunkban élt meg.”
Ábrám Klára
A Tiszáninneni Református Egyházkerület terjesztette fel az 1937-ben, Kolozsváron született Ábrám Klárát. Önéletrajzában így vall életéről: „Tíz éves voltam, amikor az édesanyám meghalt (…). De a „drága társ”, az Úr Jézus Krisztus mindig velem volt, és szerető szíveket rendelt mellém. Váradon konfirmáltam, és a tiltás ellenére is igyekeztem istentiszteletre járni. Teológiára készültem felvételizni érettségi után, (…) egy hónappal a felvételi előtt az akkori püspök megtiltotta a lány hallgatók felvételét teológiára.” Klára, lelkész férjét követve szolgálta az egyházat, hitoktatóként is tevékenykedett. Megöregedve legfontosabb szolgálatának az imát tartja.
Erdei Istvánné Csőke Mária
Méltatásából színes, alázatos életút rajzolódik ki előttünk. A nyugalmazott református lelkésznőt értékes nőszövetségi szolgálata elismeréseként a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nőszövetség elnöksége jó szívvel jelölte a Zsindelyné Tüdős Klára-díjra. Szintén lelkész férjével minden területen hűséggel vállalnak és végeznek szolgálatot.
Dr. Mezey Jánosné Zsednai Julianna
A országos elnökség jelöltje, élete urának Jézus Krisztust tartja, és igyekszik mindennapjaiban a Szentírás segítségével Őt követni. Így szolgált munkahelyein, s így szolgál szűkebb- és tágabb családjában, a Budapest-Kálvin Téri Egyházközségben is. Élethivatásául az egészségügyi pályát választotta. Példát mutat nekünk a megélt szeretetszolgálatból.
Dr. Svébisné Juhász Márta
A nőszövetség korábbi elnöke, jelenlegi elnökhelyettese, így vall magáról: „Vezetett ember vagyok, ugyanakkor vezető is. Imádkozó, bibliaolvasó, templomba járó, úrvacsorával élő, adakozó, folyamatosan szolgáló, közösségi ember. Hálás szívű vagyok az ajándékokért: szeretteimért, javaimért, erőmért. Igyekszem önvizsgálatot tartani és szeretnék alázatos és hiteles példája lenni gyermekeimnek, és kompetencia határaimat betartva pedig támogató, háttérszolgálatot biztosító „nagymama.” Feladatának azt tartja, hogy szemlélődő gyermekből szemléltető nagymama legyen.
Gál Petra Júlia
A nyitóképen Mezey Jánosné Zsednai Julianna látható.
hirdetés
