Előadások, kiállítások, koncertek, szakrális séták és lelki programok – idén szeptember 14. és 22. között rendezik meg az Ars Sacra Fesztivált, melynek fő helyszíne Budapest, de országszerte, sőt, a határon túl is várják ingyenes programokkal az érdeklődőket. A közel 400 programot felsorakoztató fesztivál fővédnökei Nagy Zsuzsanna asszony, a köztársasági elnök felesége és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. A keresztény művészeti fesztivál immár 18 éve hirdeti, hogy a kultúra emberi életünk egyik fontos forrása, amely képes felmutatni a hit, a remény és a szeretet üzenetét minden korosztály számára. A fesztivál elindulásáról és a gazdag programkínálatról Kolek Ildikóval és Toroczkay Ilonával, az Ars Sacra Alapítvány kurátoraival beszélgettünk.
Az Ars Sacra Fesztivál idén lett nagykorú. Meséljenek, kérem, arról, hogyan indult el a kezdeményezés!
Toroczkay Ilona: Az Ars Sacra Fesztivál 2007-ben indult el, a budapesti Városmisszió részeként, akkor 37 programunk volt, nagyrészt kiállítások és egy-két koncert. Dragonits Mártával, aki a 2008-ban indult alapítványunk kuratóriumi elnöke, egy közösségbe jártam, melynek vezetője Blanckenstein Miklós atya volt. Az atya a Városmisszió hírnökeként felvetette, hogy jó lenne, ha mi is részt vállalnánk ebben. Az öt európai fővárost érintó Városmissziót egyébként még II. János Pál pápa álmodta meg azzal a céllal, hogy az emberek kicsit közelebb kerüljenek a hithez, visszatérjenek a templomokba, hiszen ő is látta, hogy a nagyvárosok egyre inkább szekularizálódnak. Mártával tetszett nekünk a gondolat, ugyanakkor nem éreztük magunkénak azt a műfajt, hogy az utcára kimenjünk, és ott hirdessük az evangéliumot. Mindketten az iparművészeti egyetemre jártunk, művészek vagyunk, és Márta nagy ötlete volt, hogy a művészetek segítségével “beszéljünk” Istenről, hitünk öröméről. A korábbi években sokszor hallgattunk előadásokat a szakrális művészetről, elképzeltük, hogy milyen jó lenne egy olyan programot létrehozni, amely sokakhoz elér és közben missziós célokat szolgálhat. Márta lángoló lélekkel, lendülettel indult nagy múzeumainkba, kiállításokra kérte fel azokat, én kicsit nehezebben álltam bele, de máris néhány koncertet, kiállítást szerveztem, a gyakorlatias Ildikóval pedig éppen akkor találtunk egymásra, akinek mi, a két álmodozó, külön örültünk. 2008-ban, sokak lelkes bíztatására nem hagytuk ezt abba, sőt, Alapítványt hoztunk létre. Így született meg az Ars Sacra Fesztivál.
Kolek Ildikó: Az alapítványunkkal – melynek tagja három önkéntes és egy fizetett munkatárs – azért dolgozunk egész évben, hogy a szükséges anyagi alapokat pályázatokból, támogatásokból megteremtsük, és összeszervezzük a programokat. Hála Istennek, már az első években átléptük az országhatárt is, és Délvidék, Felvidék, Erdély, sőt Ausztria és Németország magyarlakta vidékein is vannak programjaink. Vágyunk az, hogy Európa-szerte ismert legyen, és csatlakozókra találjon a fesztivál.
Milyen programokból áll össze az Ars Sacra Fesztivál?
K.I.: Vannak saját szervezésű programjaink, ezek a kiemelt programok általában, amiket zászlóshajónak tekintünk. De a kínálatunkban szereplő előadásokat nagyrészt nem mi szervezzük; sok múzeum, művész, templom csatlakozik a fesztiválhoz saját programjaikkal. Így mondhatjuk, hogy tulajdonképpen mindenki, aki hozzánk csatlakozik, az szervező.
Tizenegyféle művészeti ágban vannak események, de ezek mellett sok lelki programot is tudunk kínálni,
ilyen például a fesztivál első napján megvalósuló Nyitott Templomok Napja, amikor a templomok tárt kapukkal várják az útkeresőket és a megerősödésre vágyókat. Kiemelt szerepet kap idén Budapesten hat belvárosi templom, ahol előadások, beszélgetések keretében aktuális kérdésekre keresik a választ, például, hogy hol van Isten a háborúban, a gyermeknevelésben, a válásban, a betegségben, az egyenlőtlenségben? Minden templomnak más-más téma jut, melyeket hozzáértő szakemberek fognak megbeszélni. Szerettük volna élőbbé, naprakészebbé tenni a fesztivált, így született meg az előadás-sorozat ötlete. Jelenleg fut egy kiállításunk Magyar szentek, boldogok címmel, mely talán már többek számára ismerős. Kültéri kiállításról van szó, amely járja az országot, az Ars Sacra Fesztivál ideje alatt éppen Győrben lesz látható. A kiállításnak missziós célja van; az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik a gyerekek és felnőttek egyaránt. Már 28 szentről van anyagunk, és a kiállítás beltéri változatát is elkészítettük.
Fotó: Kolek Ildikó, Toroczkay Ilona és Dragonits Márta, az Alapítvány kurátorai (balra jobbra; Kolek Ildikó)
Ökumenikus fesztiválról van szó; hogyan jelenik ez meg a programban?
T.I.: A fesztiválnak régóta fontos része volt egy különleges program, amely mindig a Szent István Bazilikában valósult meg; közös kincsünkből, az ősi zsoltárokból énekeltek a négy történelmi egyház énekesei, történelmi sorrendben a zsidó, a katolikus, az evangélikus és a református. Az Eucharisztikus Kongresszus évében aztán a szervezőknek szüksége volt a Bazilikára, így ott már nem tudtuk megszervezni ezt a szokásos, nagy érdeklődésre szert tevő programot. Gondolkodtunk, hogy mit lehetne helyette szervezni, és
a város térképét nézegetve rájöttem, hogy Budapest belvárosában négy felekezet egy-egy jelentős temploma egy keresztet alkotva helyezkedik el;
a Deák téri evangélikus templom, a Kálvin téri református templom, a Március 15-e téri Belvárosi Nagyboldogasszony-templom, mely Budapest első temploma volt, valamint a Rózsák terén lévő Istenszülő oltalma görögkatolikus templom. Mind a négy templomba évek óta egy-egy ökumenikus koncertet szerveztünk olyan előadókkal, akik a saját felekezetükben, közösségükben ismertek, így idén fellép a Korossy-vonósnégyes, a Szent Atanáz Kórus, a Capella Esterházy kamaraegyüttes, illetve a Tutti Cantabile Énekegyüttes, mindegyikük nem a saját, hanem egy másik felekezet templomában.
Melyek még idén a további kiemelt programok, milyen előadók várhatók?
K.I.: Nagyon hálásak vagyunk azoknak a művészeknek, akik első perctől kezdve hűségesen jönnek és előadnak a fesztiválon. Ilyen művész például Bogányi Gergely, aki minden évben meglep minket kiváló zongorajátékával és saját tervezésű zongorájával. Az idei koncerten csatlakozik hozzá fagott művész Bence öccse, feleségével, az oboa művész Clarával a Gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplomban. Fellép idén is Szent Efrém Férfikar, akik egy egészen különleges misztériumjátékot fognak előadni. Berecz András Kossuth-díjas mesemondó, népmesegyűjtő már harmadik alkalommal mesél fesztiválunkon, idén a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban hallhatjuk.
Vendégünk lesz a fantasztikus Jazzation is; a fiatal énekesekből álló csapat az utóbbi időben rengeteg díjat hozott haza szerte Európából.
Decemberben két telt házas koncertet adtak a Zeneakadémián, úgyhogy bízunk benne, hogy a 600 fő befogadására alkalmas MOM Kulturális Központ elég nagy lesz. Először lép fel nálunk egy ifjú hárfaművész, Tallós Álmos, Váncsa Gábor színész pedig Szent Ágoston Vallomások című nagy művéből ad elő egy összeállítást. Ő mindig lélekemelő és különleges anyagot állít össze, kíváncsian várjuk az idei előadását is.
T.I.: A híres zongaroművész házaspár, Klukon Edit és Ránki Dezső is majdnem minden évben megtisztel minket, emelve a fesztivál színvonalát fellépésükkel. Maga a mű, amit előadnak, nem feltétlen vallási témájú, de a dallamvilága megnyugtató és az égbe emel. Petrás Máriát, Prima Primissima-díjas népdalénekest is szeretném kiemelni, aki az Alexandriai Szent Katalin templomban fog fellépni a Nyitott Templomok Napján. Szeptember 22-én, a zárókoncertet adja a nagyszerű Gemma énekegyüttes. Tagjai olyan műsort állítottak össze, melynek során az ember nem mindig tudja, hogy melyik kor műveit hallhatja, annyira harmonikusan összeillenek a régi és a kortárs zenei elemek, és mind-mind Istent dicsőítik. A számos képzőművészeti kiállítás közül megemlíteném Maria B. Raunio, egy Magyarországon élő finn festőművész különleges kiállítását, melyet az érdeklődők augusztus végétől szeptember végéig tekinthetnek meg. Külön öröm, hogy vannak olyan művészek, akik saját darabokkal lépnek fel az Ars Sacra Fesztiválon; ez azt mutatja számomra, hogy a szakralitás ma is él, újraszületik, és szükség van rá.
Fotó: A Szent Efrém Férfikar előadása az Ars Sacra Fesztiválon (Kolek Ildikó)
A fesztivál honlapján láttam, hogy szakrális sétákon is részt lehet venni; mit takar ez a program pontosan?
K.I.: A szakrális séta is a legnépszerűbb programjaink közé tartozik; szakértő vezetésével járhatjuk körbe a Budai Várat,, a Margitszigetet, illetve Budapest belvárosának bizonyos részeit. Gyakran csak elsétálunk egy-egy épület mellett, nem is sejtve, hogy az milyen kincseket rejt, vagy hogy korábban milyen szakrális épület állt ott. Sokszor nem nézünk fel, nem vesszük észre a minket körülvevő szépségeket,
egy vezetett szakrális séta során viszont rengeteg új információval gazdagodhatunk, és utána már egész más szemmel járjuk a várost.
A sétákat Takács Ágoston, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa, régész, muzeológus vezeti.
Említették, hogy az Ars Sacra Fesztivál vidéki helyszíneken is kínál programokat.
T.I.: Két vidéki helyszínt szeretnék kiemelni; Miskolcon idén már a második Ars Sacra Fesztivált szervezik meg a saját 46 programjukkal, rengeteg koncerttel, kiállítással, sétával, zarándoklattal, egyszóval: fantasztikus kínálattal. A másik helyszín pedig az erdélyi Nagyszeben. Itt a szervezők tavaly csatlakoztak először a fesztiválhoz, és Miskolchoz hasonlóan önálló fesztivált szerveznek, amely igazán sokszínű lesz az ott jelen lévő különböző nemzetek és felekezetek bevonásával. Tulajdonképpen az lenne az álmunk, hogy egy-egy város magáénak érezze a fesztivált és saját programokat is szervezzen – így kis őrtüzek gyúlnának, amelyek lángokká nőnének, és az egész országot átjárnák. Sok kistelepüléstől, ahol megvalósul egy-egy program, kapjuk azt a visszajelzést, hogy milyen jó, hogy van ez a fesztivál, mert közösségépítő erővel bír. Anno azt gondoltuk Mártával, hogy egy egyalkalmas kezdeményezésről lesz szó, de aztán láttuk, hogy mennyi érdeklődő érkezett a programokra, és tudtuk, hogy nem szabad ennek véget vetni, hanem folytatni kell. Minden évben azt mondogattuk magunknak, hogy rendben, akkor még jövőre megszervezzük. Aztán a programok száma évről évre növekedett, és mámorító volt megtapasztalni, hogy az emberek éhezik, szomjazzák a szakralitást. Ez nagyon lelkesített minket.
Vágyunk arra, hogy átadjuk az embereknek a jót, az igazat és a szépet.
Vannak olyan programok, amelyeket kifejezetten a fiatal felnőtt korosztálynak ajánlanának?
K.I.: Elsőre a Jazzaiton jut eszembe, amely formáció tagjai maguk is fiatalok, de ott van Berecz András is, aki abszolút kortalan. A Tutti Cantabile énekegyüttes szintén fiatalokból áll, nemrég még gimnazisták voltak, az iskolában ismerkedtek össze. Színes csapat, nem mindannyian hívők, ugyanakkor van köztük egy jezsuita atya is. Nagyon sok egyházi éneket énekelnek eredeti, egészen meglepő nyelveken, ez mindenképp kuriózum. A Háló Közösségi Kulturális Központban a Misztrál együttes egyik tagja, Heinczinger Mika lép fel egy görögkatolikus pappal karöltve, az előadásuk címe Hétszer álmodott világ, melynek során a teremtés hét különböző arcát villantják fel szóban és zenében. A fiatalokat talán különösen is érdekelheti a Budai Szent Imre templomban tartott előadás Hol van Isten a gyermeknevelésben? címmel, ahol az előadó Süveges Gergő lesz, az Apakulcs szerzője.
A kisgyermekes családok számára is készülünk programokkal. Fülep Márk fuvolaművész, a mű szerzője tanítványaival együtt adja elő a Vuk megzenésített változatát az FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárban, valamint a Terézvárosi Gyermekkönyvtárban. Izgalmas előadásnak hangzik! Lesz még bőrműves műhely és kifejezetten gyerekeknek szóló séta is a Fővám térről indulva. Fontos, hogy
a programjaink ingyenesek, de néhányhoz szükséges regisztrálni.
Ilyen a MOMkult, a Lóvasút, a BMC, a Jókai Szalon vagy egy-egy vidéki szalon, hiszen ezeken a helyeken a létszám korlátozott. Minden információ megtalálható a honlapunkon, ahol érdemes a részletes keresőprogramot is használni, így különféle szűrők beállításával válogathatunk a széles kínálatból.
Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
T.I.: Az idei évben a fesztivál szervezése kicsit nehezebben indult anyagi nehézségek miatt, ráadásul a Covid-járvány utóhatásai még most is érzékelhetők. Bár 2020-ban és 2021-ben is megtarthattuk a fesztivált korlátozásokkal, a programok és a résztvevők száma akkortól visszaesett. A nehézségek ellenére azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy
a Szentlélek az, aki élteti a fesztivált,
hiszen már az is teljesen lehetetlennek tűnik, hogy 400 programot felsorakoztassunk tíz nap alatt. A jövőben szeretnénk helyszíneket találni kiállításoknak, mert sok kiváló művész szeretné bemutatni műveit az Ars Sacra Fesztivál keretében, azonban a korábbi kiállítási lehetőségeink nagy része megszűnt.
K.I.: Ahogy említettük, négyfős csapatunkból hárman önkéntesen dolgozunk a fesztiválért. Amíg a Jóisten akarja és ad elég anyagi és humán erőforrást a szervezéshez, addig lesz Ars Sacra. Van egy molinónk, amelyen az a felirat szerepel, hogy fő támogatónk a Szentlélek. Ezt teljes mértékben tapasztaljuk, bár én azért azt is hozzá szoktam tenni, hogy mi a munkánk és fáradozásaink is szükségesek hozzá.
T.I.: Ahogy készülődünk a fesztiválra, rendszerint az év közepén azt kezdjük tapasztalni, hogy a problémák halmozódnak, és szinte el is megy a kedvünk a szervezéstől. Ilyenkor tudjuk, hogy imádkoznunk kell, és tudatosítanunk, hogy ez a fesztivál nem a mi ügyünk, hanem Isten ügye, aki mindig megadja a szükséges erőt és segítséget.
K.I.: Szeretnénk, ha gondosan szervezett programjainkat olyan szeretettel fogadnák, amilyen szeretettel mi szerveztük. Kránitz Mihály teológus szavaival fejezném be: „Legyenek az Ars Sacra Fesztivál programjai a belső, de a külső béke előmozdítói is hazánkban és határainkon túl egyaránt!”
Fekete Ágnes
Amennyiben teheted, támogasd az Ars Sacra Alapítványt, hogy a jövőben továbbra is megvalósulhasson a szakrális művészeteket felvonultató rendezvénysorozat!
hirdetés
