Nagy örömünkre a négy év utáni első 777 OFFLINE-on Fábry Kornél püspökkel beszélgethettünk. Hogyan érdemes imádkozni? Miképpen mélyíthetjük el az Istennel való kapcsolatunkat? Hogy tud választ adni az egyház az egyre többeket érintő magányra? Ezekre és más izgalmas kérdésekre is válaszolt az est során Kornél atya- ezek közül gyűgytöttünk össze most hetet.
1.„Azt mondják, hogy az az öreg, akinek több az emléke, mint a reménye. Tehát ha van előttünk cél, akkor van reményünk is, hogy azt elérjük. Lehet év elején konkrét dolgokat megfogadni, de lehet, hogy inkább alapvető hozzáállásban tudunk változni. Mondjuk azt mondom: idén próbálok másokért élni, minden nap próbálok valakivel valami jót tenni. Annyira individualista társadalomban élünk, hogy sokszor észre sem vesszük egymást – ezen is tudunk változtatni. Ami megerősít a hitemben, az istenkapcsolatomban, az emberekhez való viszonyulásomban, az mindig jó.”
2. „Esténként érdemes lelkiismeretvizsgálatot tartani, és megnézni, mennyi időt szántam magamra, Istenre és másokra. Minél több a második kettő, annál nyugodtabban fogok tudni aludni. Ettől függetlenül kell töltődés, helyes önszeretettel kell élnem az életet, úgy, hogy abból jusson másoknak is. Először a magunk lelki immunrendszerét kell erősíteni, utána tudunk segíteni másokon.”
3. „Az imádság olyan, mint a lélegzés. Ha nem imádkozom, akkor miből merítek erőt? Néha nem érzünk semmit az ima közben, de azzal, hogy az időnket Istennek adjuk, a hűségünket mutatjuk meg – míg máskor szárnyalunk az imában. Azt is érdemes megnézni, hogy milyen arányban van jelen az imámban a hálaadás, a dicsőítés, a kérés, a szemlélődés, a Szentírás olvasása vagy a szemlélődés. Ezt mindenki kialakíthatja a maga módján, aszerint, mi áll hozzá közelebb.”
hirdetés4. „Az imaéletünk akkor válik nagyon fajsúlyossá, amikor egy döntés előtt állunk. Meg kell vizsgálnunk, mire inspirál a Jóisten? Mire van vágy a szívemben? Mire vagyok képes? Lehetővé teszik a körülményeim, amit tervezek? Aztán azt is meg kell néznünk, a környezetünk visszaigazolja-e, hogy jó az irány. Az is fontos jelzőrendszer, hogy ha jó a döntésem, akkor békességet érzek. Mindehhez meg kell állnunk és csendben lenni, figyelni, merre vezet Isten.”
Fotó: Szabó Csaba
5. „Az egyház előtt nagy kihívás áll most: egy piaci rést kell betöltenie, amely nem más, mint a közösségek hiánya. A legnagyobb népbetegség manapság a magány – az egyházban pedig közösségre lehet találni. Nincs még egy olyan hely, ahol minden különbség el tud tűnni: együtt lehet szegény és gazdag, városi és vidéki, művelt és kevésbé művelt, bűnös és kevésbé bűnös.”
6. „Nem törölném el a cölibátust, mert a lehetőség mindenki előtt ott van, hogy válasszon. Mi, római katolikusok könnyebb helyzetben vagyunk a papi hivatás választásakor, mert tudjuk, hogy ez ezzel jár. Ez egy jézusi életmodell, én azt gondolom, hogy nekünk jó Őt követni, mindazzal együtt, hogy van létjogosultsága annak is, hogy házas embereket is pappá szenteljenek.”
7. „Jakab apostol leveléből tudjuk, hogyha a hitből nem származnak tetteink, az egy holt dolog. Ha azt hiszem, hogy a halállal minden végetér, akkor egészen másképp fogok élni, mintha tudom, hogy a legjava még utána jön. Ezzel a néhány évtizeddel vagyunk elfoglalva, ahelyett, hogy az örökkévalóságra koncentrálnánk. Talán a legnagyobb csalódás az lesz, amikor ott állunk Istennel, a végtelen szeretettel szemben, és azt kérdezzük magunktól: hogy lehettem ennyire önző? A mai nap van arra, hogy ezt jóvátegyem, a mai nap tudok úgy dönteni, hogy nem magamért élek, hanem másokért. A legfőbb kérdés az lesz, amikor Isten előtt állunk, hogy befogadtam-e az Ő szeretetét, és a jele voltam-e ebben a világban. A legjobb, ha azt mondhatjuk majd, igen, Uram, mindenkiben Téged tudtalak szeretni.”
hirdetés
