Abortuszban több ember halt meg, mint az összes eddigi háborúban együttvéve – megdöbbentő tény. Az abortusz gyilkosság? Hogyan végzik el? Általában mit éreznek az abortuszon átesett nők? Hogy viszonyul Isten az abortuszon átesett nőkhöz, párokhoz? A PAX TV riportjában megszólal egy nőgyógyász, aki sosem végzett abortuszt, egy olyan orvos, aki már nem végez, valamint két életvédő és egy református lelkész is kifejti a véleményét. Megrázó, ám annál fontosabb téma.
Naponta 200 ezer abortuszt végeznek a világon. Percenként 138 magzat kisbaba veszti életét az abortusz során. Egyedül Magyarországon csak az 1950-es évek óta több mint ötmillió honfitársunknak ért véget az élete, mielőtt igazából elkezdődhetett volna.
Mit válaszolnak a járókelők, ha az abortuszról kérdezik őket?
„Sokszor ez a jobb megoldás, még a gyereknek is talán. Én nem ellenzem” – mondta egy középkorú nő.
Egy fiatal fiú így fogalmazott: „Én úgy gondolom, hogy az abortusz mindenképpen egy gyilkosság.”
Egy fiatal lány szerint: „Megterhelő lenne nekem lelkileg, de szerintem mindenkinek meg kell hagyni a választás jogát.”
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász soha nem végzett abortuszt, szerinte drámai beavatkozásról van szó. Mint mondta: „Olyan eszközzel kell bemenni a méhbe, amivel gyakorlatilag azonnal kikaparod – ennek hasonlít az alakja egy kanálra – vagy az is lehet, hogy egy vákuumszívóval megy be a kolléga, és gyakorlatilag egy szívás mellett eltávolítja a bent lévő, akkor inkább már csak szövettörmeléket, de benne a babát is.” Ez akár azt is jelentheti, hogy leszakítják az embrió kezeit és lábait az eljárás során. Itthon ez a magzat 12 hetes koráig végezhető el. A törvény ezt követően kizárólag a magzat bizonyos betegségei, vagy az édesanya életét veszélyeztető állapot esetén engedi meg az abortuszt.
Ma Magyarországon az abortuszok 97 százalékát azért végzik el, mert az anya súlyos válsághelyzetre hivatkozik. A terhességmegszakítások 97 százaléka során tehát azért ér véget egy élet, mert az anya krízisbe került, melyben sokszor egyedül is marad.
A doktor szerint
az apák szerepe, felelősségvállalása életmentő lehet, de ez sokszor hiányzik.
„Ha támogatólag lépnek fel, az valószínűleg segítség” – fogalmazott.
Bálint doktor sok nővel találkozott már, akik korábban abortuszon estek át, de olyan nővel még nem beszélt, aki jó érzéssel, büszkén mesélt volna a terhesség megszakításáról. A nőgyógyász hangsúlyozta: „az abortusz után a nő évtizedeken keresztül azt a nagy terhet hordozza a lelkében, hogy ő egyszer úgy döntött, hogy egy kis élet, aki ott volt őbenne, nem kellett neki.”
A doktor szomorúan mesélte, sokan úgy gondolkoznak, hogy majd a tervezett gyereket tartják meg, és közben elfelejtkeznek arról, akit elvetetni készülnek. Ő ugyanis nem ugyanaz a gyerek, nem ugyanaz a lélek, mint a következő, akit későbbre terveznek. Csak sajnos ezt sohasem mutathatja meg a világnak, ha nem kap esélyt a megszületésre. Bálint Balázs életében nagy áldás, hogy néhány pár a vele való beszélgetések miatt meggondolta magát. Ezekből a beszélgetésekből aztán élet születhetett. „Voltak olyanok, akik minden születésnapkor írtak két sort, hogy mennyire örülnek, hogy beszélgettünk, és végül ők így döntöttek.”
Egy másik nőgyógyász-szakorvos, Dr. Domokos Tamás korábban végzett abortuszt, ma viszont már nem végez ilyen műtéteket. Miután felhagyott ezzel, az orvos a békéjét keresve elzarándokolt Csíksomlyóba. A keresztút állomásai kövekkel voltak szegélyezve. „Minden kő mellé le tudtam rakni a teherből egy picit. És mire fölértünk, addigra megszűnt a nyomás” – mondta.
Domokos doktor sokszor látta már a megdöbbenést, amit az ultrahang vált ki azokban, akik először látják meg kisbabájukat. „Sokan el sem tudják képzelni, hogy hogy néz ki egy 6-8 hetes embrió.
Nem tudják, hogy dobog a szíve. Nem tudják, hogy van már keze-lába.
Ránéznek és mocorog, amikor ultrahangozzuk” – mesélte. A doktor meg van győződve róla, hogy aki abortuszon gondolkozik, abban óriási gyötrelmek játszódnak le. „Mindenki kínok között dönt erről. Borzalmasan sajnálom őket. Nagyon nehéz döntés. Tudom, hogy milyen lelki teher utána együtt élni ezzel a döntéssel, hogy milyen krízishelyzetekbe, milyen gyászreakciókba csúsznak bele ezek az anyák vagy apák.”
„A babádtól megszabadítanak, de a babád emlékétől nem fognak tudni”
– hangzott el a Váratlan élet című filmben ez a felkavaró mondat.
Az orvos igyekszik mindig finoman, megértően beszélgetni a krízisbe jutott pácienseivel. Mellettük áll, de az abortuszt nem végzi el. „A szülőknek millió lehetőségük van örökbeadni a babát. Mással felneveltetni, olyannal, akinek nem adott az ég saját gyereket. Van olyan a praxisomban, akiről tudom, hogy úgy fogadott örökbe, hogy várt arra, hogy sikerüljön és azóta boldog életet élnek. És azt gondolom, hogy az a kislány is, aki annak idején megszülte azt a gyereket, akit utána örökbe adott, egészségesebben tud visszagondolni az egész történetre, mintha elvetette volna. Azt hiszem, a lelke inkább egyenesben van, mint annak, aki nem így dönt” – mondta Domokos Tamás.
Nagy bátorság, Isten csodája az, amikor egy nőgyógyász nemet mond a művi terhességmegszakítás elvégzésére.
Téglásy Imre története is az isteni csoda kategóriájába esik. Imrének 12 gyermeke van, de őt magát majdnem abortálták. Imre szüleit a háború után kitelepítették, elüldözték. Anyja úgy gondolta, nincs szükség rá, így is éppen elég nehéz a család élete. Volt, hogy asztalról ugrált le, forró fürdőt vett, vagy éppen kinintablettával próbálkozott, de mindegyik próbálkozása sikertelen volt. Imre életét édesapjának is köszönheti, aki olyan harcosan követelte, hogy a fia szülessen meg, hogy az anyja végül felhagyott a próbálkozásokkal. Anyja később ugyan ellátta kötelességét, gondoskodott róla fizikailag, de a legfontosabbat képtelen volt megadni neki.
„Gyakorlatilag haláláig nem hallottam azt, hogy hát azért jó, hogy vagy, csak ennyit” – mondta a férfi, aki évek óta életvédőként harcol az abortuszok ellen. „Lehet meggyógyulni. Valahányszor a gyermekeimnek nézek, minden mosolyuk, minden feladat, ami velük kapcsolatos, minden érintés: mind gyógyulás. Meg kell bocsássak anyámnak, én se vagyok sokkal különb” – tette hozzá.
Azok után, hogy megszületésére is alig volt esély, Imre megnősült, 12 gyermeke van. Szervezetével, az Alfa Szövetséggel több mint 300 gyereket mentettek meg. „Szeretek élni, hálás vagyok az életemért, és köszönöm az Úristennek és mindazoknak, akik az életemben segítettek, és egyáltalán a világnak. Köszönöm a világot, amit megláthattam és amiben élhettem” – összegezte.
Egy életvédőt kérdeztek arról, hogy hogyan lehet megszólítani azokat a szülőket, akik nem látnak más megoldást helyzetükben. „Semmiféleképpen ne bagatellizáljuk el az ő érzéseit vagy problémáit, mert vannak” – fogalmazott Frivaldszky Edit életvédő. Ő is azon a véleményen van, hogy az anyát gyakran kényszeríteni próbálják az abortuszra, de az emiatt fokozódó bajban egyedül hagyják.
„Tény, hogy a műtőben egy emberi élet kioltása történik”
– szögezte le. Edit és csapata azon dolgozik, hogy a szülőkkel közösen olyan megoldást találjanak, ami az őket megkereső anyának vagy apának talán eszébe sem jutott.
Fotó: Dreamstime.com
„Hogyha megkeresnek minket, igyekszünk körbejárni a helyzetet és újabb perspektívát, újabb kaput nyitni, hogyha örökbe akarják adni, akkor megtarthassák a babát. De ez mindig egyéni, és mindig újra át kell beszélni minden tényezőt az életükben” – mondta el.
A hivatásának teljes szívvel élő szakembernek van ötlete azok számára is, akiket egy ismerősük keresett fel azzal, hogy abortuszra készül. „Vissza kell kérdezni, hogy miért szeretnéd? Mert ő azért mondta el, mert akar róla beszélni, és én meg kérdezem ezeket az alapkérdéseket, hogy mégis mi az, ami ebbe az irányba viszi őt?” – tanácsolta.
Fekete Ágnes református lelkészt kérdeztük, hogyan szólítja meg az Isten azokat a szülőket, akik már elvégeztették az abortuszt. „Meg akartak kövezni egy asszonyt, mert házasságtörő volt, és akkor Jézus lehajolt, és azt mondta, hogy az vesse rá az első követ, aki maga nem vétkezett. Az ember nagyon sokszor mérlegeli a bűneit. Vannak kis bűnök, nagy bűnök, de valójában ilyen nincsen” – mondta.
A lelkésznő szerint Isten szíve irgalmas, kegyelmes, és nem a mi megbüntetésünk hajtja. De ehhez nekünk Hozzá kellene fordulnunk. „Az Ószövetség nyelvén az irgalom magyarra fordítva azt is jelenti, hogy anyaméh. Ez egy annyira gyönyörű kép, hogy tulajdonképpen mindannyian az Isten anyaméhében vagyunk, tehát mi vagyunk a magzatok. Ha innen nézzük ezt az egészet, akkor mindannyian egy megbocsátott, egy nagyon átölelő létben vagyunk” – mutatott rá.
Ágnes úgy tapasztalta, hogy az abortusz előtt álló emberekre szinte kivétel nélkül jellemző egyfajta beszűkült tudat, ami nem tudja elképzelni, hogy egy életnek lehet értelme. Lehet jó kimenetele is. A magzaténak, az édesanyáénak, és akár az egész családénak is.
„Csak a szeretetért érdemes élni.
A szeretet pedig mindig az, hogy én hátralépek egyet, és valaki mást magam elé engedek, adott esetben egy magzatot.
Ki kell nyitni az ajtót a fényre, de ez nem csak az abortuszra igaz, hanem bármilyen más dologra, ami velünk történt.”
hirdetés
