2023. 06. 08.

Amióta Jézus követője lettem…

Mit jelent Jézus követőjének lenni? Milyen változást hoz az életünkbe, amikor megtérünk? Mi lesz könnyebb, és mi nehezebb? Erről írt zseniális blogot Szabados Ádám teológus, Divinity nevű blogján.

Valaki arra kért, írjak egy cikket arról, mi változott bennem azután, hogy Jézus követője lettem. Megpróbálok eleget tenni a kérésnek. Kezdem a reménnyel. Könnyen azonosulni tudok az egzisztencialisták világlátásával, melyben a halál mindent abszurddá tesz. De amióta Jézus követője lettem, van reménységem. Olyan nekem Krisztus feltámadása, mint egy jövőbe nyíló ablak. A reménység alternatívája az ablaktalanság, a világba való bedobottság heideggeri élménye, Beckett értelmetlen, abszurd világa, ahol az emberi élet nem bír több jelentéssel, mint bármelyik galaxis bármely szegletében található porszem. Ha sikerül jelentést adni neki, jó, ha nem, akár be is lehet fejezni; nincs itt semmi látnivaló. Jézus feltámadása viszont ablakot nyit, és beárad rajta a fény. Jézussal van reménységem.

Amióta Jézus követője lettem, van számomra feloldozás. A hibáimra, mulasztásaimra, bűneimre Jézussal van bocsánat. Krisztus keresztje olyan számomra, mint Bunyan zarándokának volt: az a hely, ahol a hátamon cipelt batyut letehetem. Ahol végre letérdelhetek, és nem kell igazolnom magam, mert a büntetést valaki más megkapta.

Ha nem lenne a kereszt, szerintem megkeményedett, büszke ember lennék, gennyes, sebes lélekkel, elviselhetetlen, összeférhetetlen jellemmel.

Most is van miből változnom, de tudom, van egy hely, ahol le lehet térdelni, ahol leoldódik a bűnnel teli batyum, és ahol feloldódik a bűneim miatt érzett bűntudatom. Jézus miatt van számomra feloldozás.

hirdetés

Amióta Jézus követője lettem, szeretek a valóságban élni. Ez volt megtérésem legmeglepőbb következménye. Előtte elvágytam a valóságból, menekültem, lázadtam, fiktív, alternatív valóságokkal szedáltam magam. Amikor a feltámadt Jézussal találkoztam a Szentlélek által, mindez váratlanul megváltozott. Utána nem akartam a valóságból menekülni, éppen ellenkezőleg, Isten világa kellős közepén akartam lenni, és azt sem bántam, hogy az időnként nehéz és gyötrelmes. Felébredtem az álomból, és nem akartam többé visszaaludni.

Amióta Jézus követője lettem, békességem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem a stresszt, ne fogna el harag, indulat, szorongás, idegesség. Valami legbelül változott meg, ott lenn a mélyben, amiből a stressz, szorongás, idegesség közben is tudok békességet meríteni. Lent, a lelkem legmélyén jött rendbe valami. Megbékéltem az Alkotómmal, és benne megtaláltam valódi önmagamat is, akit nem kell megvalósítanom. Krisztus közelében azóta is békességem van, és ezt semmiért nem cserélném el. Indiai keresztény ismerőseim is erről számolnak be: Krisztus az igazi shanti.

Amióta Jézus követője lettem, tapasztalom a valóságát. Ha megdöbbentett, hogy Jézussal találkozva megszerettem a valóságot, az még nagyobb döbbenet volt számomra, hogy Jézus mennyire valóságos. Amikor meghajtottam a térdeimet Isten előtt, az első dolog, amit átéltem az volt, hogy Jézus tényleg él. Olyan valóságosan tapasztaltam ezt, mint ahogy más emberek jelenlétét, leszámítva a fizikai dimenziót. Csak Jézus valósága a lelkem legmélyéig átjárt, közelebbről, mint bárki más valósága. Azóta tudom, milyen eltávolodni Jézustól, de azt is, milyen visszatérni hozzá.

Ő teljes mértékben valóság a számomra.

Amióta Jézus követője lettem, egy csomó konfliktus került az életembe. Sokan értetlenül állnak a döntéseim, véleményeim, megnyilvánulásaim, cselekedeteim előtt, és én nem tudom igazán megértetni magam velük. Időnként azok értenek félre, akik a legközelebb állnak hozzám. Máskor Jézusnak engedelmeskedve én magam lépek bele helyzetekbe, melyekről tudom, hogy konfliktusokat fognak gerjeszteni. És olyan is van, hogy a konfliktust azzal okozom, hogy nem követem teljes szívvel Jézust, mégis az ő nevét viselem magamon.

Amióta Jézus követője lettem, a Biblia lett a kedvenc könyvem. Érdekes dolog ez. Megtérésem pillanatától azt tapasztalom, hogy a Biblia lelkileg táplál engem. Évente több tucat könyvet olvasok, talán ezernél is többet olvastam már, de egyik sem volt olyan hatással rám, mint a Biblia. Nem szoktam ebből levezetni érvet a Biblia isteni eredete mellett, de ettől ez még fontos tapasztalatom. A Biblián keresztül Istennel találkozom, és ezek a találkozások mindazt megerősítik bennem, amiket az előzőekben elmondtam. Amióta Jézus követője lettem, a Biblia számomra valóságosan Isten igéje.

Amióta Jézus követője lettem, szinte minden más.

Máshogy látom a világot, más dolgok lettek fontosak nekem, más dolgok érdekelnek, más életcélom van, más döntéseket hozok, más emberekhez kapcsolódom, más zaklat fel, más megoldásokat találok, más problémákkal találkozom, máshogy változom, máshogy növekedek, máshogy sebzek embereket, máshogy gyógyítok sebeket, máshogy töltöm az időmet, másba fektetek energiát, más köt le, más untat, mástól félek, mástól nem félek, szinte minden más. De semmi másra nem cserélném ezt el.

Forrás: Divinity

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás