2023. 05. 06.

Mit csináljak a tabernákulum előtt, Ferenc pápa!? – Kovács Zoltán atya írása

Kovács Zoltán atya lelkiségi írása Ferenc pápa egyik legfontosabb magyarországi mondatára reflektál!

“A válaszok az Úrtól és nem a világtól jönnek, a tabernákulumból, nem pedig az internetről” – Ferenc pápa

Ferenc pápa visszatért Rómába. Mi magyarok megkaptuk a küldetést. Nyomozás indul. Válaszokat várunk. Merthogy életünk során sok kérdéssel találjuk szembe magunkat, és ilyenkor a legjobb az Élet Mesteréhez fordulni. Méghozzá a tabernákulumból. Abból a szent szekrényből, amelyben a Krisztus misében átváltoztatott teste van megőrizve minden katolikus templomban. A szó az ószövetségi „szent sátort” jelenti, amelyet találkozás sátorának is neveztek, mert Mózes itt kapta a válaszokat Istentől (Kivonulás könyve 33). Az újszövetségben Mózes stílusa szerint bármikor odamehetünk egy katolikus templomba találkozni az Úrral ebben a formában.

Ha válaszokat keresünk, akkor mindenképp fontos, hogy olyan tabernákulumot találjunk, ami körül meg tudjuk teremteni a saját belső csendünket. Sokak számára nem jelent gondot, hogy a leghangosabb orgona vagy gitárzúgás mellett is belépjenek ebbe a lelki állapotba, másoknak viszont a csend rendszeres gyakorlása kell (telefonos időzítővel), hogy eljussanak a belső összeszedettségre és fegyelemre, amely képes felfogni a válaszokat. Sőt jó, ha tudatosítjuk, hogy amikor szentáldozásban vettünk részt, mi is tabernákulummá válunk. Van egy jó vendégünk. Best of időszak a kérdések feltételére. Ha az atya az áldozás után hagy csendet, akkor ott.

Ha nem, akkor az áldás után teremtsük meg magunknak ezt a csendes 5 percet!

Avilai Szent Teréz A belső várkastély című könyvében a saját lelkünkben élő Krisztusra irányítja a figyelmet. Ez persze nincs ellentétben a szentségimádással, hiszen Isten sokféle jelenléti formájának az egyike. Gondolatai segítenek bennünket az Isten előtt bármilyen módon töltött csendben.

Szerinte olyan a lelkünk, mint egy gyönyörű kastély, mint egy „lelki Airbnb”, amiben sok szoba vagy lakás van. Ez a szállás nem hétköznapi árkategória Szt. Teréz szerint. Minden fala gyémánt. Ezzel a hasonlattal fejezte ki Szent Teréz a lélek értékét. Benne a lakások az imádságnak egy-egy szintjét jelképezik, ezekből 7 darab van. A kastély közepén Jézus van, aki a lélekkel szeretne szeretetegységbe kerülni. Szent Teréz az imádságnak a negyedik lakását tartja izgalmasnak, meglátása szerint az első három lakásban az ember csak küzd, hogy valamilyen szinten állandó imaélete legyen és Istenhez húzó lelkülete. Ettől kezdve azonban izgalmassá válik a történet, hiszen a saját küzdelmünket felváltja az isteni kegyelem sodrása (az isteni flow), amely a 7. lakásig repít bennünket, ha hűségesen követjük.

Ezek a sodrások tulajdonképpen a válaszok. A negyedik lakástól kezdve ezek meg fognak találni minket. De mi még kezdők vagyunk. Mit tegyünk az első három lakásban? 

  1. Felismerés, hogy Istenben gyökerezve jobb lesz az életünk

Szent Teréz az első három lakásban különösen veszélyesnek tartja a bűnöket. (Hüllőkkel szimbolizálja őket, amik bemásznak mindenfele elcsúfítva a ház szépségét.) Az imádság első lakása számára önmagunk vezetése mélyebb megtérésünkben azzal, hogy szembenézünk bűneinkkel és megkötözöttséginkkel. Ezeket Isten fényénél és a gyónásban bocsánatot kérve győzi le az ember. A kezdeti imaidők során Szent Teréz arra hív, hogy azzal a kegyelemmel működjünk együtt, amit már megkaptunk az Egyháztól. Olvassuk az evangéliumot és az egyházi tanításokat, ismerjük fel önző, bűnös viselkedési formáinkat és imádságainkban ezekkel forduljunk szembe Jézus erejében bízva. Saját szavainkkal megvallva, beismerve és a gyónásban letéve. Isten már ezekbe is bekapcsolódik lendületet adva, hogy az Ő akarata szerint éljünk. A hiteles megtérés abból fakad, hogy Jézus példájával vetjük össze életünket. Ebben az időszakban Isten iránt való szeretetünk legnagyobb jele, ha hallgatunk az Ő szívére és hozzá igazodunk.

Modern szempontból fontos megjegyezni, hogy az imádság során lelkünk sokszor fel akar dolgozni olyan eseményeket, amelyekkel addig nem néztünk szembe. Megijeszthet bennünket a csend, az elmélkedés, mert feljöhetnek fájdalmak, régi emlékek vagy akár Istennel kapcsolatos negatív élményeink, amelyek gátolják a nyitottságot. Ez az első lakások része, melyet azért enged meg Isten, hogy tisztuljunk elfogadva az Ő feltétel nélküli szeretetét és gyógyítását. azokra a felmerülő területekre, amelyekben nem éreztük valaha Isten fényességét. Maga Szent Teréz is megjegyzi, hogy az első lakásokban az Isten jóságán való elmélkedés alapvető. Ezt katalizálja, ha hálát adunk a már meglévő jó dolgokért, valamint ha az Evangéliumot olvasva megbeszéljük Jézussal, hogy melyik jelenetben mi tetszett vele kapcsolatban a legjobban. A rácsodálkozás növelni fogja a szeretetünket iránta. A keresztény élet nem elsősorban a bűnökkel való küzdelem, hanem Isten kegyelmének befogadása, (ami úgy felerősít, hogy már nem tetszik a bűn.) Hallgassunk tehát olyan tanításokat, amelyben az evangéliumi istenkép tükröződik és ezeket építsük be lelkünkbe! (Ebben továbbá segíthetnek még a belső gyógyító lelki alkalmak.)

  1. Hűség a rendszeres imaidőhöz

Edzések, iskolai dolgok, munka, családi elfoglaltságok… Kiütéssel végezhetnek imaéletünkkel. Pedig ha kicsit komolyan megrázzuk életünk tarisznyáját, ki tudna belőle hullani legalább napi 30 perc összeszedett imádság, mintegy ajándékként. A jó imaélethez tényleg időt kell szakítani, ugyanis Szent Teréz szerint a kitartás hiánya visszavetheti utunkat Jézus felé. Jézus arra hív, hogy „szüntelenül imádkozzunk”. Ha elindulunk Isten felé, az imádság a kapu. Enélkül nem találunk rá. Ki ne tapasztalta volna, hogy amikor imádkozni kezdene, mindig közbe jön valami? Éppen ezért kell erősnek és kitartónak lenni. Amikor elkezded szervezni az imaidődet, számíts rá, hogy akadályokba fogsz ütközni! Rádborul a saját kedvtelenséged vagy egy halom fontosabbnak látszó körülmény. Milyen jó lesz, amikor aztán mégis sikerül! Teréznek látszólag könnyű volt, de az ő idejében meg a szerzetesrendekben sokat fecsegtek, ami elnyomta az imádságos lelkületet!

  1. Kitartani, akkor is, ha nem történik semmi

A harmadik lakás abban áll, hogy elfogadjuk bízva azt a pillanatot is, amikor nem történik semmi. Azt, amikor nem igazán érezzük az adott ima érzékelhető gyümölcseit. Lehet például, hogy rózsafüzért végzünk, de nem éltük át annyira. Lehet, hogy evangéliumot olvasunk és elmélkedünk, de semmi nem fog meg az adott pillanatban belőle. Lehet, hogy csendben vagyunk és várjuk Istent, de inkább küzdelem ez az idő. Szt. Teréz arra hív, hogy tartsunk ki az „érzékek” éjszakájában, mert ez felkészít a nem tőlünk jövő impulzusokra. (Gondoljunk csak bele, mennyire örülünk a napfelkeltének egy sötét éj után!) Fontos! Amíg az első lakásban a bűnök és a bűnös beállítottság miatt nem látjuk az Istent, itt már ezen túl vagyunk. Itt már hűséges ima-warriorok vagyunk, akik már tapasztaltak Isten formáló erejéből, amit az első lakásban befogadtak.

  1. A negyedik lakás megízlelése

Amikor a rendszeres elmélkedéseink és Istennel töltött időnk gyakorlattá válik, akkor már egész jól ismerjük lelkünk belső mozdulatait. Egy példával élve: lelkünk olyan, mint egy tó. Csak miután lecsendesedett lelkünk bennső háborgása, akkor vesszük észre a tó tükörsima tükrén azokat a vízcseppeket, amelyeket Isten hullat lelkünkbe. Ezeket hívja Szent Teréz természetfeletti összeszedettségnek és a csend (örömteli) imájának.

A természetfeletti összeszedettség egy olyan állapot, amikor érezzük, hogy Isten segítségével nagyon erősen tudunk figyelni és befogadni az imádságban.

Ilyenkor tudatában vagyunk, ha Isten gondolatokat küld, hogyha ő juttat eszünkbe valamit. Ebben már meg tudom különböztetni saját erőfeszítésem határait az isteni kegyelemtől. A csend imája pedig Isten jelenlétének csendes öröme, ami a vele való együttlétből fakad. Ilyenkor a lélek már érzi, hogy Isten jelen van, éppen ezért nem kételkedik.

Összességében, ha a negyedik lakásba eljutottunk és ott szükségszerűen szeretünk időzni, mert erre lett alkotva a lelkünk. Ott már az isteni szeretet olyan erejét tudjuk megtapasztalni, ami természetfeletti látásmódra és természetfeletti életre képesít. Ez a feltétel nélküli szeretet útja, a kereszt örömteli vállalásának útja. Egy olyan hit, amely radikális szeretettel éli mindazt, amit Jézus tanított. A tabernákulumból válaszok jönnek. A tabernákulum előtt hallgatva válasszá válunk a világ számára. Az emberi élet teljes minőségét kapjuk, ha hűségesen elindulunk ezen az úton. Önmagunk legjobb verziójává csak a tabernákulum előtt (azaz az Élő Jézussal) válhatunk.

ui.: Ha nem tudsz tabernákulum elé kerülni sűrűn, akkor is ugyanúgy fogj neki az első lépéseknek. Edzőterem nélkül is lehet sportolni. A tabernákulum előtti ima egy olyan erős segítség, amelyet a szentek és a misztikusok nagyra becsültek.

Kovács Zoltán atya

 

Borítókép: Pope Francis points up as he addresses the young people at Copacabana beach in Rio de Janeiro, Brazil during the World Youth Day on July 25, 2013. The first Latin American and Jesuit pontiff arrived in Brazil mainly for the huge five-day Catholic gathering World Youth Day. On the fourth day of his visit to Brazil and borne along by adoring crowds, Pope Francis waded into the country's ramshackle slums and onto the front line of its fierce national battle over poverty and corruption, before going to the much wealthier district of Copacabana for his welcome by the youth. AFP PHOTO / STEFANO RELLANDINI - POOL (Photo by Stefano RELLANDINI / POOL / AFP)
Lelkiség
hirdetés