Márciusban volt tíz éve, hogy Ferenc pápát megválasztották, ez idő alatt már számos reformot hajtott végre. A tegnapi napon kórházba szállított szentatyának 86 éves korában még mindig vannak kitűzött céljai, befejezésre váró tervei, megújulási kezdeményezései. Bízunk benne, hogy Isten segítségével ezeket lesz ereje és ideje végrehajtani. Most a kilenc legfontosabb egyházi reformját, tervét soroljuk fel.
1. Szinodalitás
A szinodalitás és annak megvalósítása Ferenc pápa legfontosabb kezdeményezése, amivel az utókor valószínűleg a leginkább azonosítani fogja reformer pápánkat. Sok ajtó megnyílt már, de a munka még folyamatban van. 2023 októberében elérünk a szinódus egyetemes szakaszához, ekkor fognak először a világ minden tájáról érkezett püspökök Rómában összegyűlni, majd egy év múlva ismét, hogy a felmerülő kérdéseket megvitassák, valamint az új irányokat a Szentlélek vezetésével meghatározzák. Ezek a gyűlések fontos lépések lesznek a II. vatikáni zsinat hatékonyabb megvalósításában, továbbá a papság és a laikusok közötti együttműködés dinamikusabb, élőbb kultúrájának kialakításában. Ezt követően Ferenc pápa nagy valószínűséggel apostoli buzdítást ad ki, amely meghatározza az egyházi hatalomszervezés új módját.
2. Utazások
Ferenc pápa mintegy 40 utazást tudhat maga mögött, de vannak még további tervei. Következő utazása hazánkba, Magyarországra vezet, de idén ellátogat még Portugáliába az Ifjúsági Világtalálkozó keretében, ősszel pedig Franciaországba és Mongóliába is. A pápa azt is elmondta, hogy 2024-ben Indiába, 2025-ben pedig Törökországba szeretne ellátogatni az első niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából. Horvátország és Montenegró meghívására is pozitívan reagált. A római püspök emellett szeretne Ukrajnába és Oroszországba, valamint Észak-Koreába is elutazni, de ezek megvalósítása nehézségekbe ütközik.
hirdetés3. A Római Kúria reformja
A Római Kúria a Római Katolikus Egyház azon hivatali apparátusát jelöli, melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézi. A Római Kúria szervezetéről szóló Praedicate Evangelium apostoli konstitúció konkrét megvalósítása továbbra is Ferenc pápa, de minden valószínűség szerint utódja egyik fő feladata marad. A szabályzatok és a szervezeti felépítés reformja még több hónapot, ha nem éveket vehet igénybe, és az új munkakultúra némi feszültséget okozhat, különösen az alkalmazottak határozott idejű szerződéseit illetően. A laikusok nagyobb felelősségvállalása egy női osztályvezető kinevezésében testesülne meg, erre két titkárságvezető-helyettesnek, Gabriella Gambinonak vagy Linda Ghisoninak meg is van az esélye. A kinevezésre valószínűleg a lisszaboni világtalálkozó után kerül sor.
4. Az Oroszországgal ápolt kapcsolat
Még ha bosszúságot és fájdalmat is jelent az ukrán népnek, Ferenc pápa a háború ellenére is igyekszik fenntartani nyitott kommunikációs csatornákat Oroszországgal, hiszen Róma soha nem kezdeményezte diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A párbeszéd másik, talán még összetettebb tengelye a moszkvai pátriárkával folytatott ökumenikus párbeszéd. Kirill pátriárkának a Kremlhez való közeledése sértette e párbeszéd vatikáni előmozdítóit, de a hidakat nem égették fel. A pápa magyarországi útja lehetőséget adhat az orosz ortodoxiával való diszkrét kapcsolatfelvételre: Hilarion metropolita, aki korábban a moszkvai patriarchátus külkapcsolataiért felelt, jelenleg a magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzója.
5. A londoni ingatlanügy
2014-ben egy olasz bíboros, Angelo Becciu jelentős összeget fektetett be egy Londonban található luxusingatlanba, amit aztán tovább akart adni, a tranzakció egy részét ráadásul a június 29-én tartott szentmiséken gyűjtött péterfillérek egy részéből finanszírozta. A pápát nagyon érzékenyen érintette a botrány, 2021 júliusában eljárást indítottak a bíboros ellen. Ez az ügy kétségtelenül a legnagyobb próbatétel, amellyel a pápának szembe kell néznie a Szentszék gazdaságának helyreállítására irányuló küldetése során. A botrány lehetővé tette a pápának, hogy fokozatosan megvalósítsa reformtervét, amely magában foglalja a különböző gazdasági funkciók szétválasztását és a kúriai struktúrák, különösen a Pápai államtitkárság pénzügyi autonómiájának minimalizálását. Megszüntette továbbá az „egyház fejedelmeinek” számos kiváltságát. A bíboros ellen indított eljárás azonban akadályokba ütközhet; a vatikáni igazságszolgáltatás eszköztelensége felveti a per nem kielégítő lezárásának kockázatát, bármi is legyen az eredmény.
6. A Kínával ápolt kapcsolat
Ez az egyik legvitatottabb kérdés a Vatikánban. 2018-ban a Szentszék titkos megállapodást kötött a kínai kormánnyal a püspökök kinevezéséről, ami széles körben kritikát váltott ki Rómában és a kínai katolikus közösségben egyaránt. Kínában a hivatalosan elismert „nemzeti” katolikus egyház mellett létezik egy Rómához hű földalatti katolikus egyház is; sokak számára a megállapodás ez utóbbi csoport elárulását jelenti. 2018 óta mindössze hat püspöki kinevezés valósult meg. A nézeteltérések tavaly novemberben törtek ki nyilvánosan, amikor a Szentszék először fejezte ki megdöbbenését egy Róma által el nem ismert püspök beiktatását követően. A pápa személyes vágya, hogy a kapcsolat fennmaradjon, párbeszéd alakuljon ki, de már maga a Vatikán is elismeri a nehézségeket.
7. A női diakonátus tanulmányozása
A női diakonátust vizsgáló tanulmányi bizottság 2020 áprilisában kezdte meg munkáját. A 10 tagból, köztük öt nőből álló bizottságot a pápa állította fel, miután egy korrában, 2016-ban felállított bizottság munkája kudarcba fulladt. Az eredmény „nem rendkívüli” – nyilatkozta a pápa még 2019-ben, megjegyezve, hogy a csoport tagjai között nem volt egyetértés. Egy, az ügyhöz közel álló forrás szerint Ferenc pápa már birtokában van a második bizottság által összeállított tanulmánynak. Azt azonban még nem tudni, hogy milyen lépéseket tesz ennek fejében.
8. A római helynökség reformja
XVI. Benedek temetése után egy nappal, január 6-án előzetes bejelentés nélkül megjelent a római egyházmegye új alkotmánya. Ebben a pápa mélyrehatóan megreformálja az egyházmegye szervezetét, melynek pontos célja van: „az evangelizáló és zsinati lendület” visszaállítása. Megerősíti a püspöki tanács szerepét, és a pápa, mint Róma püspöke jobban jelen lesz a római egyházmegye minden fontos lelkipásztori, adminisztratív és gazdasági döntésében (a kinevezésektől a rendelkezésekig és a lelkipásztori programokig). Létrehoztak egy pénzügyekkel és egy visszaélésekkel foglalkozó felügyeleti szervet is. Egyes megfigyelők szerint a pápa ezzel a konstitúcióval Rómát mintaegyházmegyévé kívánja tenni más püspökök számára. De akárcsak a Kúriát megreformáló alkotmányának, ennek a reformnak is időbe telhet, míg beérik.
9. Felkészülés a 2025-ös szentévre
Két év múlva nagy eseményt fog ünnepelni az Egyház; a 2025-ös jubileumot, melynek Ferenc pápa a „Remény zarándokai” mottót választotta. Rómában várhatóan katolikusok milliói fognak a világ minden tájáról a Szent Péter-bazilikába áramlani a szent kapun keresztül a rendkívüli bűnbocsánatért. A különleges év előkészületei már megkezdődtek, amelyeket az Evangelizációs Dikasztérium koordinál. Ez lenne Ferenc pápaságának második jubileum, a 2016-os irgalmasság éve után, amelyet a világ összes egyházmegyéjére kiterjesztettek.
Forrás: Aleteia
Fordította: Fekete Ági
hirdetés
