Teljesen énközpontú kultúrában élünk, amit mi sem mutat jobban, mint hogy egy év alatt 24 milliárd szelfit töltöttek fel a netre. De valójában kiről szól az életünk? Révész Szilvia író Az igazság szabaddá tesz című könyvének egyik fontos bejegyzését szemlézzük.
„Mutasd meg rajtam jóságod jelét…” (Zsolt. 86:17)
Huszonnégy milliárd szelfi: 2017-ben ennyit töltöttek fel a Google-ra. Ez a szám nem tartalmazza azokat a szelfiket, amelyeket nem töltött fel közösségi oldalra a készítőjük. Tömegek élnek abban a hitben, hogy ők állnak az élet, az életük középpontjában. Visszajelzést, bátorítást, megerősítést várva bármit megosztanak magukról, amivel figyelmet generálhatnak.
Kiről szól az élet?
Kiről szól az életem? Kire mutat? Kit mutat be?
„Mutasd meg rajtam jóságod jelét..” – kéri Dávid az Örökkévalót. Szeretem ezt az imát. Rendszeresen kérem ezt én is, csak épp a 90. zsoltár végén lévő szavakkal. Mert mi mást kérhetnénk? Az örökkévalósághoz képest pillanatnyi létben honnan is tudhatnám, hogy mi az, ami javamra lesz, javukra lesz azoknak, akik körülöttem élnek, mi az, ami áldás az adott pillanatban?
Valaha voltak részletes forgatókönyveim, hogy mit, mikor, hogyan tegyen az Isten.
Időről időre igyekeztem Isten elé tárni őket. Mára tudom, hogy Ő jobban tudja. Ha belesimulok abba, amit Ő gondolt, Ő tervezett, ha marad a szívemben arra is hely, hogy Ő mondja el, mikor, mit és hogyan szeretne, akkor az életem nem a saját magamról gyártott képet, hanem jóságának jelét mutatja majd. „Mutasd meg rajtam jóságod jelét” ma is!
Forrás: Révész Szilvia – Az igazság szabaddá tesz
hirdetés
