777 2023. 02. 27.

Hogyan vigyük közelebb Istenhez a családtagjainkat és barátainkat? – egy pap tanácsai az evangelizációhoz

Az evangelizáció sokunknak problémát okoz, de talán még nagyobb kihívást jelent akkor, ha a szeretteinkkel próbáljuk megismertetni Istent. Egy ferences szerzetes gondolatait osztjuk meg Veletek arról, hogy hogyan osszuk meg az Evangéliumot hozzátartozóinkkal.

Papként gyakran keresnek meg olyan szülők vagy idős emberek, akiknek a gyermekei, unokái távol kerültek Istentől, vagy soha nem gyakorolták igazán a hitüket. A hozzátartozóknak ilyenkor megszakad a szíve, és elkeseredetten kérdezik, hogy mit tehetnének? Csak nyaggatom és nyaggatom a fiam, mondom neki, hogy jöjjön el velem misére, de csak nem jön el” – mondják az aggódó szülők. Ilyenkor a következő tanácsokat szoktam adni:

Ne a szeretteidet nyaggasd, hanem Istent!

Jézus az evangelizálás kapcsán soha nem mondta azt, hogy nyaggassuk az embereket. De egy másik kontextusban olvashatunk a nyaggatásról, a szüntelen kérlelésről a Bibliában, mégpedig az özvegyasszony és az igazságtalan bíró esetében. Az özvegynek nincs más eszköze, minthogy nyaggassa a bírót, hogy igazságot szolgáltasson neki, és a bíró végül eleget tesz az asszony kérésének, mert fárasztja a folyamatos kérésével, mert annyira a terhére van. A Szentírásban aztán ezt olvashatjuk: „Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró? Hát az Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak?” Ha az igazságtalan bíró meghallgatta az özvegyasszony kérését, nem fog-e sokkal inkább így tenni Isten, aki igazságos?

Ez azt is jelenti, hogy nyaggathatjuk Istent. Ha van valaki az életedben, aki nem hisz Istenben, hagyd, hogy ez fájdalmat okozzon neked, hagyd, hogy Jézus együttérzését felébressze benned. Ha ugyanis fájdalmat okoz neked egy szeretted hitetlensége, akkor jó úton jársz, hiszen ha valaki nem ismeri Jézust, és úgy hal meg, hogy elutasítja Őt, akkor nem juthat a Mennybe. Ha elutasítod Jézust, akkor a poklot választod. Elmélkedj ezen, hogy felébreszd magadban az együttérzést azok iránt, akik nem hívők. Komoly dolog ez, mint ahogy az is, hogy valóban vágynunk kell arra, hogy embertársaink megismerjék Istent és befogadják az Ő végtelen szeretetét.

hirdetés

Az együttérzés felkeltése aztán elvezethet minket az igazi, szívből jövő imádsághoz, és Jézus meghív arra, hogy “nyaggasd” Őt a kéréseiddel.

Az imáink ne egy lista kipipálásáról szóljanak (imádkozok a családomért, a betegekért, a nem hívőkért…)! Igyekezzünk nem elkeseredettek lenni, hanem bizalom – és reményteljesek. Bizalom, hogy az Úr eleget tesz a kérésünknek. Remény, ami egyet jelent a Mennyország utáni várakozással és az Isten jóságán alapuló várakozással, hogy Ő megadja nekünk az örök életet és minden kegyelmet, amire szükségünk van ahhoz, hogy oda eljussunk. És nemcsak a saját magunk üdvösségében, a másik ember üdvösségében is bízhatunk, remélhetünk.

Az emberek szabadok

Ugyanakkor muszáj figyelembe venned azt a tényezőt, hogy bár imádkozhatsz úgy, mint Pio atya, attól a szeretteid nem fognak automatikusan igent mondani a kegyelemre. Az imáidnak olyan értelemben biztosan lesz hatása, hogy hozzátartozóid kapnak kegyelmeket, lehetőségeket a megtérésre, lehetőséget arra, hogy Istenhez közelebb kerüljenek, azonban a családtagjaid, a barátaid szabadok, és dönthetnek úgy, hogy nemet mondanak. De ez már rajtuk múlik, és nem rajtad.

A te dolgod az, hogy imádkozz értük, hogy a közbenjárásoddal minél szélesebbre tárd számukra a Mennyország kapuit.

Minél több kegyelmet kap valaki az imádságod által, annál könnyebben mond igent a hitre, igent Istenre. Szóval nyaggassatok, de nyaggassátok a megfelelő személyt, azaz Istent, ne a szeretteiteket vagy a barátaitokat, mert az gyakran pont ellentétes hatást vált ki, elzárja az utat a hithez.

Az érvek és viták általában nem működnek, de a személyes tanúságtétel igen

Nem tudsz valakit vitákkal és érvekkel Isten országába vinni, ez az én személyes tapasztalatom. Az azonban nagyon hatékony, ha filozófiai érvek nélkül elmondod, te miért hiszel Istenben. Sokkal valóságosabbá tudja tenni Jézus személyét a másik ember számára az, ha elmeséled, hogyan találkoztál Vele. És amikor próbálsz valakit Istenhez közelebb vinni, vizsgáld meg a motivációidat; valóban szeretetből cselekszel, vagy csak „nyerni akarsz”?

Fejezd ki az őszinte aggodalmad

„Hiszem azt, hogy hinnünk kell Jézusban ahhoz, hogy a Mennybe jussunk. És tudom, hogy te nem hiszel, vagy nincs személyes kapcsolatod Istennel, ezért aggódom érted” – ezt szeretetből, a megfelelő pillanatot megtalálva elmondhatod a szerettednek. Ne félj attól, hogy kihívás elé állítod! Azt is nyugodtan elmondhatod: „Kérd meg Jézust, hogy szóljon hozzád tisztán, kérd Tőle a hit ajándékát!” Erősítsd meg családtagodban, jóbarátodban, hogy bátran felkiálthat Istenhez: „Tudni akarom, hogy valóban létezel-e, ha igen, akkor mutasd meg magadat nekem!” Mondd el neki, hogy az Istenkapcsolattal nincs mit veszíteni, sőt; az örökkévalóságba lehet vele eljutni.

Rengeteg olyan emberrel találkozom, akik már készen állnak a hitre, az Istennel való találkozásra. Az érett gyümölcshöz hasonlítanám őket, amit csak megérintesz, és máris a kezedbe hullik. Ezek az emberek már készen állnak, mert az Atya vonzza őket, és az utolsó löket, amire szükségük van, hogy leszüreteljék őket. Arra kérlek, tekints magadra úgy, mint földműves, mint gyümölcsszüretelő.

Ismerd meg, hogy hol tartanak a hit útján a körülötted élők, és állj melléjük ezen az úton, ne lekezelő módon, hanem szeretettel.

A legértékesebb ajándék, amit másoknak adhatsz, ha meghívod őket az Istennel való kapcsolatra. Ha meghívod őket, hogy legyenek nyitottak, meghívod őket arra, hogy hívják be Jézust az életükbe, hogy kezdjenek el hallgatni Rá. Nagyon is megéri meghívni szeretteinket az Úrral való, gyönyörű kapcsolatra!