A hagyományos menyasszonyi fátyol az elkötelezettséget, a hűséget, a tisztaságot, valamint a menyasszony és a vőlegény egységét szimbolizálja. De mi az eredete és hogyan jelenik meg a Bibliában?
Celestina Agostino párizsi esküvőiruha-tervező szerint egyre többen térnek vissza a hagyományos menyasszonyi fátyolhoz. „Azt gondolom, hogy a fátyol biblikus öltözék. Azok az ügyfeleim, akik a templomban kötnek házasságot, egyre inkább visszatérnek a fátyol viselésének hagyományához. Egyesek számára ez feldobja az esküvői ruhát. Mások számára valódi jelentést hordoz” – mondja.
Ez az esküvői kiegészítő, amelyet a menyasszony az arca előtt hord, amikor apja karján belép a templomba, valóban gazdag szimbolikával bír. Ha megnézzük a történetét, eredetének korai nyomait Vergilius Aeneisében találjuk: ekkoriban a férfiak is fátylat viseltek a vallási odaadás jeleként.
Az ókorban minden menyasszony fátylat viselt. Valójában
a latin „nubere” szó, azaz „lefátyoloz”, egyet jelent a „házasodni” szóval.
A fátyol a feleség férje iránti elkötelezettségének szimbóluma volt. Másrészt akkoriban a házas vagy özvegy nők egyedülálló nőktől, rabszolgáktól és prostituáltaktól való megkülönböztetésére is használták . A fedetlen női haj a női csábítás egyik eszközének számított, ezért azt a férj számára kellett fenntartani az otthon intim szférájában.
A középkorban a házasság a menyasszony és a vőlegény szülei közötti elkötelezettség volt. Hagyományosan a leendő menyasszony által viselt fátyol nem volt átlátszó, hogy elrejtse a nő arcát. Miért? Hogy férje a nászéjszakájukon fedezhesse fel őt először.
A kereszténységben a menyasszonyi fátyol magyarázata megtalálható a Bibliában, ahol Szent Pál a korinthusiakhoz írt első levelében (1Kor 11,16) megemlíti, hogy
a férjes asszonyt Isten iránti odaadása jeleként le kell takarni.
Mivel a házasság hitbeli cselekedet volt, ugyanazon okból, mint ahogy a szövegben szerepel, a menyasszonynak fátylat kellett viselnie (ezért is hívták héberül a menyasszonyt „fátyolosnak”). A fátyol tehát a tisztaság és szüzesség erőteljes szimbóluma volt a Bibliában is.
Ami a fehér színt illeti, Viktória királynő 1840-ben indította el a fehér esküvő divatját. Királynőként a fiatal nőnek vöröset kellett volna viselnie. Ám a hagyományokkal dacolva és mindenki meglepetésére egy csipkével díszített fehér szaténruhát választott.
A fehérnek a menyasszonyi ruhákban való használata ugyanazt a szimbolikát vette fel, mint a menyasszonyi fátyol: a tisztaság és a szüzesség jelképévé vált, miután Szűz Mária megjelent Bernadette Soubirousnak Lourdes-ban. A fiatal lány leírta, hogy Mária teljesen fehérbe öltözve mutatkozott be neki.
Bár ma már nem kötelező a menyasszonyi fátyol viselése, még mindig bevett hagyomány, hogy a menyasszony fátylat visel, amíg az oltárhoz nem ér, vagy a férj le nem veszi az arcáról.
Fordította: Szilágyi Anna
Forrás: Aleteia.org
hirdetés
