Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa ezúttal a női nem misztériumáról ír!
„A nőket a feleségeden keresztül kezded megismerni, és lányaidon keresztül ismered meg teljesen.” Tolsztoj, Napló 271.
Nem igaz, hogy a „szerelem vakká tesz”, inkább a gyűlölet, az irigység tesz vakká. Az igazi szeretet éppen látóvá tesz. A szeretet láttatja meg az igazságot. Az emberi személy nem egy darab tárgy, akit szenvtelenül is meg lehet ismerni, inkább egy nagy kastély, aki csak annak nyitogatja ki titkos ablakait, aki szereti. Bartók Kékszakállú hercegének is ez a drámája: erőszakkal nem lehet egy ember lelkét kikémlelni, vizslatni, diagnosztizálni. Csak a szeretet bizalmas légköre tud olyan otthont adni, ahol feltárhatjuk lelkünk intim, gyöngéd vagy éppen sebzett vonásait.
Nem, nem lehet a nőt (ill. a férfit) megismerni szeretet, szerelem nélkül. S Tolsztoj folytatja: a női nem megismerése a lányainkban teljesedik be. Egészen máshogy megyünk haza a szülőszoba ajtaja elől mi, azon férfiak, akiknek lányuk született. Sokkal gyöngédebben és féltőbben kezdjük látni a lányok, nők helyzetét.
Az addig szerelmesen és szexuálisan meghódítandó és elbűvölő nő mellett látjuk az oltalmazandó, kis hercegnőt is.
Hallatlanul sokat érlel rajtunk, amikor elkezdünk felelősek lenni a női nem elindulásáért, egészséges kibontakozásáért, a veszélyektől való megoltalmazásáért. S aztán minden nőre kicsit tudunk így nézni. Ő is valakinek a lánya, felsége, anyja. Nem tárgyként, szexuális célként, idegenként, versenytársként. Milyen gyakran látjuk a gendert vagy éppen a merev tradicionalizmust hirdetőknél, hogy se szerelmes házasság, se felelős gyermekvállalás.
Persze itt nem csak a női nem titkainak, mélységeinek megismeréséről van szó, nem csak emberi síkon gondolkodunk. Paul Evdokimov, egy zseniális ortodox teológus, szinte áhítattal ír a női nem karizmáiról. Kifejezetten figyelmezteti a férfiakat (a túl patriarchális társadalmi, politikai, egyházi berendezkedésben): ha a férfi elveszíti azt a metafizikai és misztikus valóságot, amit a női nem tud elé tárni, akkor elveszíti a Szentlélekkel való mélyebb kapcsolatot is. Egyszerűen sérül az ember istenismeretének és vallásos életének a mélysége, ha sérült, fogyatékos, vagy éppen beteges a másik nem felé való viszonya. A férfi lét könnyen absztrakciókba, tárgyiasításba, számítgatásokba, és bizony erőszakba tud kisiklani, ha nem merít a női lét karizmáiból, másként való látásából, misztikájából. Jól látjuk akár a saját rokonságunkban, akár bizonyos kultúrákban: ahol a nőt elnyomják, fölényesen kezelik, ott bizony a férfilét könnyen kisiklik. Nemcsak a kultúránkhoz, hanem Evdokimov szerint az istenkapcsolat mélységéhez is nélkülözhetetlen a másik nem misztériuma.
S hogy ez miért van így? Amikor Jézus ajkunkra adja a Miatyánkot, egy kétirányú mozgást indít el bennünk. Egyrészt „le akarja hozni” a transzcendens Istent. Abbának, apukának hívja: Isten közeli, szeretetteljes, gondoskodó, áldozatot vállaló, irgalmas. Ugyanakkor a Miatyánkban nemcsak ezt a leszálló gondolatmozgást kell látni, hanem az ellenkezőjét is: egyszerre „fel is emeli” az isteni szférába az atyaság-anyaság, férfi-női létet. Férfinak-nőnek, apának-anyának lenni misztérium, sohasem kimeríthető.
Aki elveszíti az Isten iránti misztériumot, hát persze hogy könnyen elveszíti a férfi-női lét misztériuma iránti tiszteletet is.
Krisztus mintha ezt a kettős mozgást indítaná el bennünk mindig a Miatyánkban: valahányszor ezt imádkozzuk, emberközelivé válik az Isten, és istenközelivé válik a férfi-női, apai-anyai lét.
A drága Balázs Fecó énekelte egyik utolsó dalában: amikor elmúlsz, „veled is egy egész világ múlik el”. Amikor meghal egy szerettünk, valóban egy egész világ, az ő világa múlik el vele. A szerelmesek és a gyermeket nevelők a történet másik végén vannak: a kezdetnél. Akik elkezdik a házasságot és gyermekeket nevelnek, akkor kapják meg a másikban ezt „az egész világot”. Akkor kezd nekik kinyílni a másik személy, a másik nem, a másik világ misztériuma. Lám, Isten nem csak egyszer vezeti be az embert a paradicsomkertbe, hanem újra és újra bevezet egy csodálatos világba, amikor egymás lelki kertjébe beléphetünk.
Papp Miklós
Szíves figyelmetekbe ajánljuk Papp Miklós 777-nél megjelent könyveit, “A Papp válaszol”, és “A Papp újra válaszol” című köteteket.
hirdetés
