„Mindig mindenkinek igyekszel megfelelni, mégsem tudsz sosem annyi elismerést kapni, amennyivel azt éreznéd, elég jó vagy. Tényleg csupán ennyi lenne az élet? Törekvés arra hogy mások kedvében járj? Hogy olyan légy, mint mindenki más? Vagy lehet ennél több is?” Vendégszerzőnk, Nagy Vanda írása.
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket, és gondold végig őszintén, milyen választ adnál rájuk: Milyennek látod magad? Kinek a véleményére adsz? Gyakran érzed magad túlhajszolva, mégis elégedetlen vagy a teljesítményeddel? Mi indít arra, hogy kedves légy másokkal? Éreztél már irigységet sikeres emberek láttán?
Talán azért érdekel annyira mások rólad alkotott véleménye, mert jólesik az emberek elismerése. Vagy annak érdekében jársz mások kedvében, hogy jó benyomást kelts bennük. Talán mert elvárják tőled. Vagy lehet, hogy bele sem gondolsz, mit miért teszel, csak sodródsz az árral oda, ahova mások visznek téged.
A tömeget követni nem kerül nagy erőfeszítésbe. Csak azt csinálod, amit mindenki más. Nem gondolkodsz, hagyod, hogy mások gondolkodjanak helyetted. Nem kerülsz konfliktusba. Mindig mindenkinek igyekszel megfelelni, mégsem tudsz sosem annyi elismerést kapni, amennyivel azt éreznéd, elég jó vagy.
Tényleg csupán ennyi lenne az élet? Törekvés arra hogy mások kedvében járj? Hogy olyan légy, mint mindenki más? Vagy lehet ennél több is?
hirdetésÉn mindig küzdöttem azzal, hogy másoknak megfeleljek. Életem egy pontján elhatároztam, hogy nem akarok többé oda sodródni, ahova visz az ár. Rájöttem, hogy az egyetlen ember, aki eldöntheti, ki irányítja az életem, én magam vagyok. Dönthetek úgy, hogy én határozom meg, vagy úgy is, hogy másnak adom át a kormányt.
De hogyan tudom elérni, hogy ne mások céljait valósítsam meg? Hogyan ne fussak az emberek elismerése után?
Úgy, hogy célokat állítok fel magam elé. Mindenki céllal születik erre a világra. Amikor Isten megtervezett és megalkotott minket, ránk bízott egy feladatot. Minden egyes embert elhívott valamire. Pont olyan tulajdonságokat, jellemvonásokat, tehetséget adott nekünk, amilyenek ahhoz kellenek, hogy betöltsük ezt a hivatást.
De mégis hogyan döntsem el, hogy melyik a jó irány? Honnan tudjam, mi az a cél, amiért az életemet kaptam? Íme három tanulság, amit ezzel kapcsolatban felismertem:
Hogyan fedezd fel a céljaidat?
Ennek a kérdésnek a megválaszolása rengetegszer gyomorgörcsöt okozott nekem. Pedig a válasz sokkal egyszerűbb, mint először gondolnánk. Hol tudod felfedezni a céljaidat? A csöndjeidben. Amikor megállsz pár percre, és végiggondolod, merre is tart az életed. Én ezekben a csöndekben sokkal könnyebben meghallom Isten hangját. Tedd fel Neki a kérdéseidet! Őszintén, formaságok nélkül. És Ő válaszolni fog. A Biblián, embereken, szituációkon vagy akár épp a hallgatásán keresztül. Minél több mindent megosztasz Istennel, minél bensőségesebb kapcsolatban vagy Vele, annál könnyebben fel fogod ismerni, merre akar vezetni, és milyen célt szánt neked. Lehet, hogy nem zúdítja rád egyből az egész életedre vonatkozó tervét, hanem lépésről lépésre vezet. Épp mindig csak addig a pontig, ahol újra Hozzá kell fordulnod útmutatásért. Az emberi kapcsolatokban is csak úgy tudod felfedezni, hogy a másik mit szeretne tőled, ha odafigyelsz rá. Így van ez Istennel is. Fel fogod fedezni életed célját, csak annyit kell tenned, hogy kérdezel, aztán pedig figyelsz. Ha minőségi időt töltesz Istennel, hallani és érteni fogod Őt. És ha Ő van az első helyen az életedben, minden más is a helyére kerül.
Honnan tudod, hogy ezek azok a célok, amelyek felé Isten vezetni akar?
Úgy, hogy békességed van benne. Ez nem valamiféle misztikus extázist jelent, sem pedig azt, hogy nem fogsz többé feszültséget érezni. Azt jelenti, hogy úgy érzed, a helyeden vagy. Akkor is, ha nehézségek érnek. Ezt pedig szintén akkor tudod érzékelni, ha közeli kapcsolatban maradsz Istennel. Ez azt jelenti, hogy nem heti egyszer beszélgetsz Vele, majd a döntéshelyzet előtt kapálózol, hogy ,,Istenem, most merre tovább?”. Sajnos én is elkövettem már jópárszor ezt a hibát. De időt szánni a csöndjeinkre nem felesleges időpocsékolás, hanem befektetés abba, hogy ne céltalanul múljon el az életünk.
Hogyan valósítsd meg a céljaidat?
Eddigi életem során azok az élethelyzetek fejlesztették leginkább a személyiségem, amelyekben kockázatot kellett vállalnom, és ki kellett lépnem a komfortzónámból. Amíg csak olyan helyzetekben próbáljuk ki magunkat, amelyeket ismerünk, addig sosem fog fejlődni a személyiségünk. Így csak saját magunkat zárjuk börtönbe. Egyszer, mikor be voltam zárkózva, egy barátnőm mondata szíven talált: ,,Éld meg a pillanatokat, próbálj ki új dolgokat! Legyél nyitottabb, szakadj ki a komfortzónádból, és élj egy kicsit végre!” Hogyan lépj ki a komfortzónádból? Ez minden nap egy döntés. Minden egyes nap újra és újra
nem azt választom, ami számomra kényelmes, hanem azt, ami előrevisz.
Ez egy hosszú folyamat, évek kemény munkája, ami alatt fokozatosan, lépésről lépésre nyílsz ki. Szóval vegyél egy jó nagy adag bátorságot Istentől, és tedd meg az első lépést! Azután haladj lépcsőfokról lépcsőfokra! Először csak minden héten tégy valamit, amivel átléped a falaidat! Ha extrovertált vagy, tölts egy órát egyedül önmagaddal! Először talán szorongani fogsz, de ha odahívod Istent, máris nem leszel egyedül. Így egyre mélyebben megismerheted Őt és a saját személyiséged. Nem is sejted, milyen különleges dolgokat akar megmutatni neked! Ha zárkózott vagy, kezdeményezz valakivel egy beszélgetést! Tégy fel egy kérdést! Ez az élet egyik legnehezebb feladata! De ha belevágsz, olyan új kapcsolatokkal, tapasztalatokkal, lehetőségekkel fogsz gazdagodni, amelyek soha nem térnek vissza. Lehet pont a következő ilyen ember lesz az, akit Isten azért küldött az életedbe, hogy segítsen megvalósítani az álmaid. Talán más miatt kell találkoznod vele. De sosem fogod megtudni, amíg meg sem próbálsz nyitni.
Ha életed végén visszatekintesz, mit fogsz látni magad mögött? Azt, hogy egész életedben csak a tömeget követted? Hagytad, hogy mások elvárásai szerint élj, és átvegyék feletted az irányítást? Vagy volt egy célod, amit elértél, egy küldetés, amit betöltöttél?
Kinek a véleménye határozza meg, hogy mit gondolsz magadról? Istené vagy az embereké?
Nem fogod tudni megadni azt a kincset a világnak, aki te vagy, ha állandóan másokhoz hasonlítgatod magad, és őket próbálod követni!
Mennyivel jobb lenne úgy élni az életed, amilyennek visszatekintve szeretnéd látni! Légy te a rendezője életed filmjének! Rajtad áll, milyen sztorikkal, tartalommal töltöd meg.
Nagy Vanda
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás