Ma van a házassági évfordulónk. Nemcsak azért fontos és különleges ez a nap, mert ilyenkor koccintunk az egészségünkre, hanem mert emlékezünk arra, hogy bármilyen akadály és nehézség jön: együtt, egységben a jó Istennel megoldjuk!
A mai napig a fülünkben csengenek Fekete Gábor kecskeméti diakónus szavai, aki az esküvőnkön ezekkel a szavakkal indított el minket a közös úton: Ferenc pápa Családi kongresszuson mondott gondolatát idézte:
„Mindig hangozzon el:
-Köszönöm! – Köszönöm, hogy vagy nekem!
-Kérlek! – Kérlek segíts!
-Bocsáss meg!
A megfelelő szót a megfelelő alkalommal használjuk, és akkor ott tud lenni közöttünk a szeretet.
Legyünk lélekben összeillőek!”
Hálás szívvel gondolok ezekre a szavakra, mert amikor „leharapnánk” egymás fejét, bizony eszünkbe jut. Hálás vagyok, hogy vagyunk egymásnak, hogy tudjuk támogatni egymást. Hálás vagyok, hogy akkor és ott biztos alapokra tettük a kapcsolatunkat.
És lehet, hogy nem hangzik túl romantikusan, de a házassághoz bizony kell tudatosság! Figyelni a másikat, figyelni a kapcsolatot. Mert tehetsz érte, mindig és mindenkor…
Ebben a kapcsolatban nem csak ketten vagyunk. Talán ez az a gondolat, amit a nem hívő barátaink a legnagyobb szkepticizmussal fogadnak a katolikus házassággal kapcsolatban. Lehet vitázni a papír fontosságáról, de nem lehet vitázni arról, hogy Isten jelenlétének mekkora ereje van egy házasságban. Mert ez nem egy papír, hanem sokkal több: SZENTSÉG!
A házasság szentsége – és ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek nehézségek. Ugyanúgy megkapjuk a pofonokat, az élet próbáit. De ezzel a tudattal megvívunk velük, akárcsak Dávid Góliáttal.
Élő Lilla
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás