2022. 09. 13.

“Tegyük valódi keresztény itallá” – kis kávétörténelem keresztény szemszögből

A kávéról elsőként inkább az arabok és a törökök jutnak először eszünkbe, de a keresztényeknek is jut szerep a kávé történetében. A cappuccino születése például egy ferences szerzeteshez köthető.

 A kávé eredetéről

A Szentírás kifejezetten nem tesz említést a kávéról, természetesen az összes növény között a kávécserjére is vonatkozik Isten helyeslése: „látta Isten, hogy jó” (Ter 1,12). Egy XVII. századi német evangélikus teológus, Georg Pasch egyik művében arról ír, hogy a Sámuel első könyvében található történetben (1 Sám 25,18) Abigél kávéval ajándékozza meg Dávidot. A héber eredeti csupán valamilyen „pörkölt” dologról, vélhetően búzáról beszél.

A kávé felfedezése a legenda egyik változata szerint szintén a kereszténységhez kapcsolódik. A IV. században élt egy Kaldi nevű etióp kecskepásztor, aki furcsállta, hogy kecskéi szokatlanul megélénkültek, szinte táncra keltek, miután vörös bogyókat ettek egy cserjéről. Miután maga is evett a kávécseresznyékből, felfedezte, hogy nagy erőre kapott. A bogyókat elvitte egy közeli kopt kolostor apátjához, aki miután megvizsgálta a termést, tűzre vetette, mondván, „ezek az ördög babjai”. Ekkor a tűzön elkezdett pörkölődni a kávé, melynek illata odavonzotta a kolostor többi szerzetesét is. Az apát kivette a tűzből a kávészemeket, majd egy edényben vízzel hűtötte le őket. Amikor megitta ezt a főzetet, gondolatainak szokatlan élénkségére és rendezettségére lett figyelmes, a többi szerzetessel pedig azt tapasztalták, hogy a kávé elősegíti az éberebb imádságot.

Etiópiából később muszlim közvetítéssel került el a kávé a VI. és IX. század között Jemenbe, ahonnan elindult térhódítása előbb még csak az arab, később pedig a török világban. Jemen egyik kikötője, Mokha – innen ered a mokka szó – volt a kávékereskedelem központja.

A kávé és a kereszténység találkozása

Miután a török hódításokkal együtt megérkezett Európába a kávé is, a hitetlen törökök itala kiváltotta az Egyház ellenszenvét. A papság azt tartotta, hogy aki iszik belőle, olyan fekete lesz, mint maga az ördög, ezért „az ördög italának” hívták. Egyesek még a pápával is el akarták ítéltetni a kávé fogyasztását, aki akkoriban VIII. Kelemen volt. Ám amikor a pápa maga is kipróbálta a kávét, azt mondta:

„Az ördög itala olyan finom, hogy kár lenne, ha csak a hitetlenek innának belőle. Tréfáljuk meg az ördögöt azzal, hogy megkereszteljük, és valódi keresztény itallá tesszük!”

Talán közismertebb, hogy a cappuccino eredete egy magyar vonatkozásokkal is rendelkező ferences szerzetes, Boldog Avianói Márk kapucinus atya nevéhez fűződik, akit méltán tarthatunk ezért a kávézás, a kávézók patrónusának. Márk atya volt a XVII. század végi törökellenes küzdelem Kapisztránja. 1683-ban ott volt Bécs török ostrománál, majd 1686-ban Budavár felszabadításánál is. Szeptember 2-án, a végső győzelem után hálaadó körmenetet tartott a budavári Nagyboldogasszony-templom körül, de ő volt az is, aki a harcok után elsőként misézett a Mátyás-templomban. A cappuccino még Bécs ostroma után született, amikor Márk atya betért a lengyel katona Franciszek Jerzy Kulczycki akkor nyíló kávézójába, a Kék Flaskába (Zur blauen Flasche), ahol a török módon készített kávét túl keserűnek találta és valamivel édessé akarta tenni, ezért tejet és mézet adott hozzá. Így született meg a cappuccino, melyet Avianói Márk rendje után neveztek el, mivel az újfajta kávé színe olyan volt, mint a kapucinus barátok ruhájáé.

Az első kávéfőző kifejlesztése 1800 körül egy francia főpap, Jean-Baptiste de Belloy, bíboros, párizsi érsek nevéhez fűződik. Az ún. De Belloy kanna, amely a mai filteres kávéfőzők elődje volt, két részből áll, középen egy szűrővel, ahová az őrölt kávét töltötték. Majd forró vizet töltöttek a felső részbe, ahonnan az őrleményen keresztül lecsöpögve jutott a kávé a kanna alsó részébe. A módszer annyira elterjedt, hogy Magyarországon még a 20. század első felében forgalmazott kávéfőzők többségénél is ezt alkalmazták.

Kávézó szentek

Boldog Avianói Márk mellett híres rendtársáról, Pietrelcinai Szent Pio atyáról is feljegyezték, hogy orvosi utasításra reggelire kávét kellett innia, méghozzá egy kis konyakkal. A XX. század szentéletű pápáiról is tudjuk, hogy reggelire többnyire fogyasztottak kávét. Szent XXIII. János a puliszka mellett a kávé kedvelője is volt,

Fotó: EPU FILES / AFP

Szent VI. Pál reggelire croissant-nal és gyümölccsel fogyasztotta a kávét, a nemrégiben boldoggá avatott I. János Pál is szokása szerint kávéval indította a reggelt, de ő gyengén szerette. Szent II. János Pál is reggel kecsketejet vagy kávét fogyasztott. A kávé egyébként remekül illett kedvenc süteményéhez is, a krémeshez. II. János Pál amikor 1999-es lengyel útján ellátogatott szülővárosába, Wadowicébe, akkor mesélt arról, hogy az érettségi után fogadtak, hogy ki tud több krémest megenni.  

A leendő pápának ugyan 18 krémes is lecsúszott, de mégsem ő nyerte a versenyt.

Ha már a pápáknál tartunk, megemlítjük, hogy a ma élő pápák, XVI. Benedek pápa és Ferenc pápa is kávéznak. XVI. Benedek emeritus pápa reggelire általában tejes kávét iszik, hozzá kenyeret eszik lekvárral és vajjal. Ferenc pápa kávét vagy narancslét iszik reggelente, de a szintén koffeintartalmú maté nagy kedvelője is.

Ha ezek után már te is úgy gondolod, hogy a kereszténység nem áll távol a kávétól, akkor érdemes felderíteni a keresztény kávézókat, amelyből itt gyűjtöttünk össze egy csokorral!

Korponai Gábor

Blog Korponai Gábor
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás