„Amikor az emberek megkérdezik, hogy mivel foglalkozom, és elmondom, hogy ördögűző pap vagyok, általában nem hisznek nekem. ‘Csak viccel, ugye? Az Egyház még mindig hisz ebben?’ Sokan szkeptikusak” – Vincent Lampert amerikai katolikus pap 2000 óta végez ördögűzést. Több interjúban is mesélt már az ördögűzés módjáról, a sátán tevékenységéről, nemrégiben pedig arról beszélt, hogy hogyan tudjuk elkerülni azt, hogy a gonosznak teret adjunk az életünkben. Célja nem az, hogy rettegjünk, hanem hogy az igazsággal tisztában léve Istenhez ragaszkodjunk.
“Az embereknek tudniuk kell, hogy az ördög és a gonosz valóság” – kezdte Vincent atya. “Ma sokan azt mondják, hogy a gonoszság nem más, minthogy az emberek könyörtelenül bánnak egymással, és erről mi magunk tehetünk. De az Egyház történelme során következetesen beszélt arról, hogy a gonosz az általunk ördögnek és a többi bukott angyalnak, démonoknak nevezett személyben testesül meg.” Sokan nem hisznek a természetfelettiben Istenen kívül, vagy nem veszik komolyan az ördög és a démonok erejét. „Az ördögre nem lehet azt mondani, hogy semmi, mert veszélyes. Isten mellett valóban semmi, egy vesztes, de ránk veszélyes lehet, és bizonyos tiszteletet érdemel. Miért? Mert árthat az embereknek, és nem viselkedhetünk könnyelműen vele szemben. Ha mégis, akkor arra reagálni fog a sátán, és hogy úgy fogalmazzak, Isten megengedi neki, hogy megmutassa az erejét, hogy felismerjük a saját kicsinységünket.”
Vincent atya elmondta azt is, hogy a démonok támadásának két szintje van; az egyik a hétköznapi, amivel mindannyian szembesülünk, ez a kísértés, a megtévesztés, a szétszórás (viszálykeltés), az elbátortalanítás. A támadások másik szintje viszont rendkívüli; ez lehet a gonosz jelenléte egy helyen vagy egy tárgyhoz kötődően, lehet fizikai vagy mentális támadás, zaklatás, és a legmélyebb szintje a megszállottság. Fontos, hogy ördögűzést csak az ezzel a feladattal megbízott katolikus papok végezhetnek, laikusok nem.
“Egy jó szentgyónás jobb, mint az ördögűzés.
Amikor szentgyónást végzünk, Isten kezébe adjuk a hibázásainkat, és a sátán, aki vádol bennünket, már nem fogja tudni a bűneinket felhasználni ellenünk.
Nem arról van szó, hogy mindenhol az ördögöt és a rosszat kell látnunk, hanem arról, hogy fontos Isten szeretetére és irgalmára koncentrálnunk. A megtagadott, be nem ismert dolgok képesek irányítani bennünket, és így az ördög megvetheti a lábát az életünkben. Amíg nem azon vagyunk, hogy a bűnösségünket igazoljuk, hanem képesek vagyunk beismerni a hibáinkat és bűnbánatot gyakorolni, jut tér Istennek az életünkben.”
Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen módokon nyithatunk ajtót a gonosznak, hogy elkerüljek ezeket. Vincent atya több mint két évtizedes tapasztalatából merítve nyolc dolgot gyűjtött össze, de mindenekelőtt kiemelte: ha katolikusként
megéljük a hitünket, imádkozunk, templomba járunk, részesülünk a szentségekben, akkor az ördög már menekül, és nincs miért aggódnunk.
Azonban, ha nem éljük meg a hitünket, a gonosz különböző módokon megpróbálhat belépni az életünkbe.
1. Okkultizmus
Az okkultizmus a paranormális dolgok ismeretére összpontosít. Idetartozik a tenyérjóslás, a médiumhoz, látnokhoz járás, az Ouija-táblával való játék, tarotkártyák használata, a jóga gyakorlása, a reiki, kristályok, vagy bármilyen mágia használata, a boszorkányság. Minden mágia eredendően gonosz, és itt nem az illúziókról, mint például a kártyatrükkökről van szó, hanem a szó valódi értelmében vett mágiáról. Lehet ez például a horoszkóp olvasása is. Bár szórakoztatónak is tűnhetnek, ez nem azt jelenti, hogy az ördög nem használja fel ezeket arra, hogy megvesse a lábát az életünkben. A babonákban való hit szintén idetartozik. Ismerjük a lekopogás babonáját. Ez a babona valójában egy druida hagyomány, amely szerint a szellemek a fákban élnek; amikor tehát kopogtatunk a fán, a fában lakó szellemet kérjük, hogy jöjjön segítségünkre és teljesítse a kérésünket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ha valaha csináltál ilyet, “lekopogtál” valamit, akkor megszállott vagy – mondja Vincent atya -, csak példaként hozom fel, hogy az okkultizmussal kapcsolatos dolgok hogyan válhatnak annyira általánossá, hogy el sem gondolkodunk azon, mit jelentenek, vagy hogy mit is csinálunk tulajdonképpen. Mindezek a gyakorlatok elítélendők, mert a bálványimádás formái, amelyek sértik az első parancsolatot, melyben Isten azt mondja ki, hogy Én vagyok az Úr, a te Istened, ne legyenek idegen isteneid. Amikor az emberek az okkultizmushoz fordulnak, akkor Isten helyett keresnek valami mást. A látóknak, médiumoknak valójában nincs hatalmuk; vagy tudják, hogy a gonosz hatalma munkálkodik rajtuk keresztül, vagy a rajtuk keresztül munkálkodó gonosz csapta be őket, és hitette el velük, hogy a hatalom bennük lakozik. Senki sem ismeri a jövőt, csak maga Isten. Az ördög okos, ki tudja következtetni, hogy mit gondolhatunk, vagy hogyan cselekedhetünk, de ez csak feltételezés. Csak és kizárólag Isten ismeri a jövőt. Fel kell ismernünk, hogy az ördögöt és a démoni praktikákat nem használhatják a saját “javunkra”.
2. Szórakoztatóipar
Itt két dologról van szó; az egyik, hogy a filmek, tévéműsorok, számítógépes játékok és informatikai kütyük által könnyen elszigetelődhetünk egymástól, így az életünket a képernyő előtt éljük, nem közösségben, hanem elszigeteltségben. Jézus eljött közénk, és nekünk adta az Egyházat, ami a közösséget jelenti. Az ördög célja az, hogy elszigeteljen minket egymástól, hogy pusztán egyének gyűjteménye legyünk, akik a saját kis világukban ragadtak, és e három vezérelv szerint élnek: azt tehetsz, amit csak akarsz; senkinek nincs joga parancsolni neked; te vagy önmagad Istene. Másrészről pedig a szórakoztatóipar termékei között (ideértve a könyveket is) bőven találunk olyanokat, amelyek a gonoszságot jó dologként, az ördögöt pedig ártalmatlannak, nem gonoszként mutatják be. Vagy, hogy boszorkánynak vagy varázslónak lenni hatalmi pozíciót jelent, az átkok, varázslatok, az alkímia, a halottidézés pedig jó dolog. Ezek a tartalmak olyan üzenetet próbálnak átadni, amely nincs összhangban Istennel, a keresztény hittel.
3. Átok
Az átok az áldás ellentéte. Ha valami áldott, azt Istennek ajánlják. Ha valami átkozott, akkor azt az ördögnek vagy valamilyen gonosz szellemnek ajánlják. Tehát valakit megátkozni azt jelenti, hogy az ördög vagy valamelyik démonának segítségével próbálunk ártani egy embernek. Az átkok csak akkor hatásosak, ha gyenge a hited. Nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy mit tesznek más emberek, lehet, hogy rosszat kívánnak nekünk. Nem tudjuk irányítani őket, de meggyőződhetünk arról, hogy lelkileg erősek vagyunk. Gondoljunk a 91. zsoltárra: nem kell félned az éji kísértettől, sem a nappal repülő nyilaktól. Miért? Mert Isten kegyelme által védve vagyunk. Tehát még egyszer: az átkok csak akkor hatásosak, ha gyengék vagyunk a hitünkben. Ha úgy gondoljuk, hogy megátkoztak minket, akkor a megoldás az, hogy növekedjünk a Krisztussal való kapcsolatunkban.
4. A gonosznak szenteltség
Egyszer találkoztam egy fiatal hölggyel, aki megosztotta a történetet; amikor megszületett, az édesanyja a sátánnak szentelte őt, mert nem akarta, hogy megszülessen. Megpróbálta elvetetni, de az abortusz nem járt sikerrel. Az édesanyja Istent hibáztatta, amiért olyan gyermeket adott neki, akit nem akart, és azt mondta, hogy bosszút áll Istenen azáltal, hogy a lányát a sátánnak szenteli. Így élete első 12 évében mindenféle ördögi rituálékon és bántalmazásokon ment keresztül. Amikor 12 éves volt, elszökött otthonról, Róma utcáin kötött ki, ahol 18 éves korában megismerkedett egy pappal, aki ördögűzést kezdett rajta végezni. A jó hír ezzel a fiatal hölggyel kapcsolatban, hogy teljesen megszabadult, életét Istennek szentelte, és most már szerzetesnővér, aki az utcagyerekek gyógyításának szentelte az életét. Nagyszerű és erőteljes történet ez, mert arra emlékeztet bennünket, hogy
Isten irgalma és kegyelme soha senki számára nem veszhet el. Ha akarjuk, Isten meg fog találni minket.
Mindannyiunknak szabad akarata van, és ez a fiatal hölgy akarta, hogy megtalálják, ennek eredményeként pedig megtapasztalta a szabadságot.
5. Visszaélés, erőszak
A visszaélés, az erőszak átélése mély érzelmi sebeket okoz, és ez arra késztetheti a szenvedő embert, hogy rossz helyen keressen segítséget, rossz forrásból próbáljon gyógyulni.
6. Megszokott bűnös élet
A mai világunkban elvesztettük a bűntudatot. Sok-sok függőséget okozó viselkedéssel találkozunk, az emberek próbálják igazolni a gonosz, bűnös cselekedeteiket. Isten azt akarja, hogy tökéletesek legyünk, de tudja, hogy vétkezni fogunk. Mit tudunk tenni? Rendszeresen szentgyónáshoz járulni, hiszen, amikor megvalljuk a bűneinket, akkor átadjuk azokat Istennek. És ha egyszer átadjuk azokat a Mindenhatónak, az ördög nem tudja többé felhasználni ellenünk.
7. Meghívni a gonoszt az életünkbe
Egy másik belépési pont lehet, ha meghívjuk a gonoszt az életünkbe. Őrült elképzelésnek tűnik, de találkoztam már ilyen esettel, ahol ördögűzést kellett végeznem, mert egy nő meghívta a gonoszt az életébe, és 12 évig szenvedett a megszállottságtól – mesélte előadásában Vincent atya.
8. Megtört kapcsolatok
Mindannyian találkozunk a megtörtséggel az életünkben, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük ezt. Jézus azt kérdezi az Evangéliumban; hányszor kell megbocsátani valakinek, aki megbántott? Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer, magyarán: ne számold. Nézzük meg Márk evangéliumának ötödik fejezetét, a garadai megszállott történetét. Van egy megszállott ember, aki a sírboltokban lakott, még a bilincsek sem fogják le, emberfeletti erővel bír. Mikor Jézus odaér, a démonok tudják, ki Ő. “Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia?” Jézus megparancsolja a démonoknak, hogy hallgassanak, akik azt kérték Tőle, hadd menjenek a sertésekbe, amik a közelben voltak. Hány sertés volt ott? Egy kétezres csorda. Jézus megengedte; a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, megszállták a sertéseket, az állatok pedig a tóba rohantak és megfulladtak.
A legtöbb ember abbahagyja itt a történet olvasását, de ami ezután történik, nagyon mélyreható. Az ember, aki ettől a rengeteg démontól megszabadult, követni akarja Jézust, de Jézus azt mondja neki: nem. Hányszor mondja Jézus azt valakinek, hogy ne kövesse őt? Az Úr így folytatja: menj haza a családodhoz! Az embert, aki a holtak között élt, Jézus vissza akarja helyezni az élők közé. A családon belüli összetörtség volt az, ami végül a démoni megszállást okozta. Tehát ismétlem, mindannyian küzdünk a megtörtséggel, de
ahelyett, hogy átadnánk magunkat a keserűségnek, a gyűlöletnek, a haragnak, a bosszúnak és minden ilyen csúfságnak, mindig a megbocsátást kell keresnünk.
Ez nem jelenti azt, hogy az könnyű lesz vagy azonnali, de erre az útra kell ráállnunk újból és újból.
Tehát, ha valakit megszálltak, van-e kiút? Abszolút. A démonoknak van hatalmuk, és csak erővel, hatalommal lehet őket legyőzni. Az erő, amely legyőzi őket, Isten ereje, és az ördögűzés szolgálatán keresztül Isten erejét hívjuk segítségül.
Az ördögűzésben pedig, ne feledjük, hogy Jézus nem szemlélődő, hanem a főszereplő.
Ha bővebben érdekel a téma, figyelmedbe ajánljuk ezt a Vincent atyával készült interjút is!
Fordította: Fekete Ágnes
