2022. 04. 07.

Ferenc pápa 13 tanácsa a jó házassághoz

Az Amoris Laetitia-ban,  A családban megélt szeretetről kezdetű apostoli buzdításban számos javaslatot kapunk arra vonatkozóan, hogyan maradjon a házasságunk boldog és viharálló az évek elteltével is. Íme néhány (nem csak) párkapcsolatra vonatkoztatható jótanács, egyenesen Ferenc pápától!

Korábban már megosztottuk veletek Ferenc pápa párkeresőknek adott tanácsait. Most a párkapcsolatban élőkhöz fordulunk elsősorban; a pápa Amoris Laetitia című írásában Szent Pálnak a Korintusiakhoz írt első leveléből vett szeretethimnuszát használta fel, hogy bemutassa, milyen az igaz szeretetre alapozott kapcsolat házastársak, családtagok között, ezzel utat mutatva, hogy mire törekedjünk. Javasolja, hogy mélyebben gondolkodjunk el ennek az igeszakasznak a jelentésén és jelentőségén, minden család a saját, konkrét helyzetére vonatkoztatva:

„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,

a szeretet nem féltékeny,

nem kérkedik, nem gőgösködik,

nem tapintatlan, nem keresi a magáét,

haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,

nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal.

mindent eltűr, mindent elhisz,

mindent remél, mindent elvisel.”

  1. A szeretet türelmes

Ferenc pápa szerint „a türelem nem azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy állandóan rosszul bánjanak velünk, vagy eltűrjük a fizikai erőszakot, vagy engedjük, hogy tárgyként kezeljenek.” Sokkal inkább a másik elfogadásról beszél, hiszen „a szeretet mindig mély együttérzést hoz magával, s elvezet a másiknak e világ részeként való elfogadásához, még akkor is, ha másként cselekszik, mint ahogyan én elvárnám.”

„A probléma akkor jelentkezik, amikor azt szeretnénk, hogy a kapcsolatok idilliek, vagy a személyek tökéletesek legyenek, vagy amikor önmagunkat helyezzük a középpontba, és csak azt várjuk, hogy a mi akaratunkat teljesítsék. Ilyenkor minden türelmetlenné tesz, minden azt váltja ki, hogy agresszivitással válaszolunk.

Ha nem ápoljuk magunkban a türelmet, akkor mindig lesz magyarázatunk arra, hogy miért válaszolunk haraggal” -figyelmeztet.

  1. A szeretet jóságos; mások szolgálatában áll

A pápa kiemelte, hogy „Szent Pál azt szeretné hangsúlyozni, hogy a szeretet nemcsak érzelem, hanem úgy kell érteni, ahogyan a ’szeretni’ igét a héberben használják, azaz ’tenni a jót’. Ahogy Loyolai Szent Ignác mondta: a szeretetet inkább tettekben, mint szavakban kell kifejezni. Így mutatja meg termékenységét, és lehetővé teszi számunkra, hogy megtapasztaljuk az adakozás boldogságát, (…) hogy fáradhatatlanul, viszonzás kérése nélkül, pusztán az adás és a szolgálat öröméért ajándékozzuk magunkat.”

  1. A szeretet nem féltékeny

„A szeretetben nincs helye a másik java miatti nemtetszésnek (vö. ApCsel 7,9; 17,5)” – hangsúlyozta a pápa, hozzátéve: „az irigység szomorúság mások java miatt, ami azt jelzi, hogy nem érdekel bennünket mások boldogsága, mert kizárólag a saját jólétünkre koncentrálunk. Miközben a szeretet kiléptet önmagunkból, az irigység arra visz, hogy önmagunkra koncentráljunk.”

„Az igaz szeretet értékeli mások sikereit, nem tekinti fenyegetésnek, és megszabadul az irigység keserűségétől. Elfogadja a tényt, hogy mindenkinek különböző adományai vannak, és különbözőek az életutak. Ezért úgy fedezi fel saját boldogulásának útját, hogy hagyja a többieknek is megtalálni a magukét.”

  1. A szeretet nem kérkedik

Ferenc pápa kiemeli: „aki szeret, nem csak azt kerüli, hogy túl sokat beszéljen önmagáról, hanem ezen túlmenően – mert másokra figyel – tud a saját helyén lenni anélkül, hogy a középpontban akarna állni. (…) Egyesek nagynak gondolják magukat amiatt, hogy többet tudnak másoknál, s megkívánják, hogy ellenőrzést gyakoroljanak fölöttük. Pedig a szeretet tesz valóban naggyá, amely megértő, törődik a gyengébbel és támogatja őt.”

  1. A szeretet nem tapintatlan

„Szeretni azt is jelenti, hogy szelídek és figyelmesek vagyunk” – mondta a pápa, és ezért „a szeretet nem gorombán, nem udvariatlanul cselekszik, nem nyers a magatartása. A stílusa, a szavai, a gesztusai kedvesek, és nem kemények vagy ridegek. Nem akar fájdalmat okozni másoknak.”

  1. A szeretet nagylelkű

A közkeletű mondással ellentétben, miszerint „ahhoz, hogy szeressük a másikat, először önmagunkat kell szeretnünk”, a pápa emlékeztet arra, hogy Szent Pál szeretethimnuszában azt mondja; a szeretet „nem a saját érdekeit szolgálja” és „nem keresi a maga javát”. „Nagylelkűen szolgálni másokat sokkal nemesebb, mint önmagunkat szeretni.”

  1. A szeretet nem gerjed haragra

Az Amoris Laetitia soraiban a pápa figyelmeztet bennünket a belső erőszakra, a meg nem nyilvánuló ingerültségre, amely „védekező pozíciót vesz fel másokkal szemben, mintha azok kerülendő ellenségek volnának. Az ilyen belső agresszivitás táplálása semmire sem jó; csak megbetegít, végül pedig elszigetel.

A méltatlankodás helyénvaló, amikor egy súlyos igazságtalanságra reagálunk, ám káros, ha teljesen át akarja hatni a mások iránti viselkedésünket.

Az evangélium inkább arra szólít, hogy vegyük észre a gerendát a saját szemünkben (vö. Mt 7,5)” – teszi hozzá. „Egy dolog megérezni a kitörő agresszivitás erejét, és más dolog beleegyezni; hagyni, hogy állandó magatartássá változzon.”

  1. A szeretet megbocsát

A pápa azt ajánlja, hogy ne hagyjunk teret annak, hogy a rosszindulat, a harag gyökeret verjen a szívünkben, hanem tegyünk a pozitív viszonyulásra alapozott megbocsátásért, amely „próbálja megérteni mások gyöngeségét, és Jézushoz hasonlóan mentséget keres számukra. (…) A családi közösséget sem megőrizni, sem tökéletesíteni nem lehet másként, csak az önmegtagadásra és az önátadásra irányuló komoly törekvéssel. E közösség ugyanis minden tagjától megbocsátásra, türelemre, elnézésre, egyetértésre és kiengesztelődésre nagylelkűen készséges és hajlandó akaratot követel. Minden család tudja, hogy a vak önszeretet, a széthúzás, a veszekedések és nézeteltérések mennyire kérdésessé teszik, s nemegyszer halálosan megsebzik a közösséget.”

  1. A szeretet együtt örül másokkal

„Amikor valaki szeret, képes jót tenni másnak, vagy amikor látja, hogy a másik dolgai jól mennek, örül neki és megdicsőíti Istent, mert „Isten a jókedvű adakozót szereti” (2Kor9,7)” – mondja a pápa. „A családnak mindig olyan helynek kell lennie, ahol, ha valaki valami jót tesz, tudja, hogy a többiek vele együtt fogják ezt megünnepelni.”

  1. A szeretet mindent eltűr

„Ez – magyarázza a pápa – magában foglalja az ítélkezés korlátozását, a kemény és engesztelhetetlen elítélésre való hajlandóság visszafogását. ’Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek’ (Lk 6, 3-7).”

„Az egymást szerető és összetartozó házastársak jót mondanak egymásról, és minden gyengesége, tévedése ellenére párjuk jó oldalát akarják megmutatni. Mindenképpen hallgatnak, hogy ne ártsanak a másikról alkotott képnek. Ez azonban nemcsak külső gesztus, hanem belső magatartásból is fakad. Nem is annak együgyűsége, aki nem akarja látni a nehézségeket és a másik gyenge pontjait, hanem annak széles körű látása, aki a gyengeségeket és a hibákat a helyükre teszi; tudja, hogy ezek a hibák nem a másik lényének egészét, hanem annak csak egy részét képezik.”

  1. A szeretet mindent elhisz

„Nemcsak arról van szó, hogy nem gyanakszunk arra, hogy a másik hazudik vagy csal” -magyarázza a pápa, hanem a bizalomról, hogy „nincs szükség a másik ellenőrzésére és minden lépésének követésére ahhoz, hogy ki ne csússzon a kezeink közül. A szeretet bízik, szabadon hagy, lemond a mindent ellenőrzésről, a birtoklásról, az uralkodásról.”

  1. A szeretet mindent remél

„Ez a szó – mondja a pápa – annak reményét jelenti, aki tudja, hogy a másik képes megváltozni. Mindig reméli, hogy lehetséges az érlelődés, a szépség meglepő kibontakozása, hogy létének legrejtettebb lehetőségei egy napon kicsíráznak. Ez nem azt jelenti, hogy minden megváltozik ebben az életben, de magában foglalja annak elfogadását, hogy bizonyos dolgok nem úgy történnek, ahogy akarjuk. Isten talán egyenesen ír ennek a személynek a görbéin, és kihoz valami jót azokból a rosszakból, amelyeket az illető nem tud legyőzni ebben az életben.”

  1. A szeretet mindent elvisel

A pápa rámutat arra, hogy ez a kitartás „nemcsak bizonyos kellemetlen dolgok elviselése, hanem ennél több: dinamikus és kitartó ellenállás, mely minden kihívás legyőzésére képes”.

“A szeretet nem engedi, hogy uralkodjék rajtunk a harag, mások megvetése, a megsebzés vagy a bosszúvágy. A keresztény eszmény – főként a családban – a mindenek ellenére való szeretet.”

Gondolkodj el azon, hogy a fentiek közül a szeretet mely aspektusában kéne erősödnöd! Válassz ki naponta egyet-egyet a szeretet arcai közül, amelyet aznap különösen is gyakorolsz!

Itt bővebben olvashatsz az igaz szeretetre épülő házastársi, családi magatartásról!

Forrás: aleteia.org

Fordította: Fekete Ági

Lelkiség Pontokba szedve

2 hozzászólás

  • Válasz F 2022. 04. 10. 08:31

    Csodálatos, teljesen PC. Ferenc pápa tökéletesen felmondta a leckét! Nem szabad ellenőrizni a másikat (mármint a férfinek a nőt, ez nincs leírva, de értelemszerűen ezt jelenti), és nem szabad irányítani, nem szabad birtokolni. Ez a lényeg.
    .
    Gyerekek? Ja, az nyilván nem fontos. Nem szabad megbántani ilyesmivel a liberálisok érzékenységét! Ezért a “gyerek” szó nem is szerepel a egész szövegben.
    .
    Javaslom Ferenc pápának, hogy olvassa el az Efezusiaknak írt levelet a Bibliában (5. fejezet, 22-24)
    “Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, ahogy Krisztus feje az Egyháznak: testének ő a megváltója. Amint tehát az Egyház alá van vetve Krisztusnak, az asszony is mindenben férjének.”

  • Válasz Zoltán 2022. 04. 12. 15:41

    Én nagyjából így éltem házasként, ahogy ezek a “jótanácsok” vázolják. Amikor a feleségem egyre furábban viselkedett és végül otthagyott, majd el is vált tőlem, akkor utána még azt is a fejemhez vágta, hogy én végül is eltűrtem amiket ő csinált velem, pedig férfiként korlátokat kellett volna szabnom neki, ezért összességében én tehetek róla, hogy így viselkedett.
    Szóval ennyit arról, hogy a szeretet mindent eltűr…