,,Nem mehet tovább úgy az életünk, mint a pandémia előtt” – Ürge-Vorsatz Diána

A tudomány és a hit, valamint a pandémia is téma volt az EWTN Vasárnap című műsorában, amelynek két vendége Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató és Csókay András idegsebész volt. A beszélgetés legérdekesebb gondolatait szemlézzük.

Állandó és örök vitatéma a tudomány és a hit kapcsolata: vajon előbbi milyen hatással van az utóbbira? Kizárja-e egymást a tudomány és a hit, vagy pont fordítva? Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató szerint a tudomány segíthet rádöbbenni arra a csodára, amely mögött Isten áll:

,,Nagyon sok fizikus évfolyamtársammal együtt pont a tanulmányaink során tértünk meg igazán. Van, aki kifejezetten a tudomány révén tér meg, hiszen amikor az ember természettudományokat tanul, akkor rácsodálkozik a teremtésre, annak a törvényszerűségére. Minél jobban belemélyed az ember és kezdi megérteni a csodát, annál egyértelműbb, hogy ez nem lehet véletlenül. Valaminek kell lennie emögött, és sokan akkor térnek meg, amikor a teremtett világ csodájának sokkja megérinti őket, ilyen volt például Einstein is.”

hirdetés

Csókay András az utóbbi években számtalan alkalommal tett tanúságot a hitéről – a 777 gondozásában megjelent interjúkötetben például minden korábbinál részletesebben beszél életéről. A Vasárnap című műsorban kifejtette, hogy tudományos ötleteit sokkal nehezebben tudja nemzetközi szinten elfogadtatni, ha leírásában megvallja, hogy ezeket az innovációkat imáiban kapta. A sziámi ikrek bravúros szétválasztásának tudományos megoldásait például nehezen publikálják nemzetközi tudományos folyóiratok:

,,A sziámi ikrek kapcsán öt olyan innovációm volt, amelyek szakmailag nagyon erősek és jók voltak – mert Jézustól kaptam őket. Egy éve gigászi küzdelmet vívok, hogy az innovációk ismertek legyenek, de mivel a tudományos cikkbe beleírom, hogy az ötlet a Jézus-imában jött, ezért nem járok sikerrel. Végül úgy ,,loptam bele”, hogy Sajgó Szabolcs atya nevét beleírtam a megjegyzés rovatba, megköszönve a segítségét. Ő volt a lelkivezetőm, ő tanított meg a Jézus-imára. Ide tudtam elrejteni, mert itt már nem tudnak belekötni. Úgy érzem, hogy ki kell tartani, mert a tudományban is tetten érhető Jézus megváltó ereje. Ezt nem hallgathatjuk el, mert akkor szembeköpjük magunkat.” 

Szembenézni a halállal és megerősödni a hitben – Csókay András tanúságtétele

A beszélgetésben – amelynek apropója a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt – a klímakutató Ürge-Vorsatz Diána kijelentette, hogy az emberiség legnagyobb problémái megoldódnának, ha mindenki megtérne:

,,A világ egy hatalmas krízis közepén van: láttuk a nyáron, hogy tüzek lobogtak körülöttünk, égett a fél világ, felforrtunk, ötven fokban voltunk. Először csak Kanadában, aztán Spanyolországban, majd Szicíliában és így tovább… Ezt követően megjelent az ENSZ klímavédelmi testületének a jelentése, amely megmutatta, hogy milyen nagy bajban vagyunk. Milyen jó volt ezután betérni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra és közösen gondolkodni. Mert nagyon nagy bajban vagyunk, de igazából ezt a bajt csak Jézus tudja megoldani, ha végre megtér az emberiség és az Ő tanait komolyan követjük. Nemcsak a szavak szintjén, nemcsak egymás között, hanem ha kimegyünk a templomból és bemegyünk a munkahelyünkre vagy elvisszük a gyereket az iskolába. Ha Jézus tanait követjük, nem lesz éghajlatváltozás, ökológiai krízis. 

Azt gondolom, hogy nem véletlenül kaptuk a pandémiát. Az emberiség – és különösen a nyugati gazdag demokráciák – nagyon rossz irányba fejlődik, messze kerül a jézusi értékektől. Egy önző, anyagias és pénzcentrikus, fogyasztásorientált világba kezdünk menni, kezdjük elhagyni az igazi értékeket. A pandémiát talán azért kaptuk, hogy megálljunk és elgondolkozzunk, hogy vajon biztos erre akarunk-e menni. Tényleg akkor voltunk boldogabbak, amikor naponta ötször mentem vásárolni és az egész napomat a plázában töltöttem? Nem lehet, hogy más fontosabb? Mi van, ha én is mindjárt meghalok? Az ember elgondolkozik az élet értelmén. Ugyanebben az évben kaptunk még iszonyatos figyelmeztetéseket, például az éghajlatváltozást, az iszonyatos földrengéseket. Most együtt leültünk Jézus asztalához, együtt ünnepeltünk és talán sikerült megértenünk, hogy nem mehetünk vissza ugyanabba a ,,régi normálisba”. Én remélem, hogy mindenki úgy ment haza, hogy muszáj egy új, normális életet építenünk. Nem mehet tovább úgy az életünk, mint a pandémia előtt. 

A fiatalok nagy része nagyon kétségbe van esve, a pandémia még rásegítette arra, hogy sok a bizonytalanság, a kétségbeesés és az útkeresés. De ez egy nagyon jó időszak arra, hogy adjunk nagy lökést a jó irányba. Pontosan ezeknek az útkeresőknek, a félőknek kell üzennünk, hogy ,,Ne féljetek!”. De ehhez nekik is lépniük kell, nem kell sokat csinálni, csak bízniuk abban, hogy ha ezt az utat követik és elengedik azt a sok világi cuccot, amihez ragaszkodnak, akkor jól járnak. Mert nem akkor voltak utoljára boldogok, amikor megkapták az új telefont, hanem amikor valaki kedves volt velük és rájuk nézett” – hívta fel a figyelmet a jelenségre az ismert fizikus.

A teljes beszélgetés:

hirdetés