2020. 12. 22.

Azért imádkozom Istenhez, hogy Karácsonyra új gardróbot adjon

Nagyon szeretek öltözni, és nagyon szeretem a szép ruhákat. Szeretek megállni a gardróbszekrényem előtt reggelente és azon gondolkozni, hogy milyen legyen az aznapi megjelenésem. 2020-ban a home office és a járványügyi korlátozások következtében sok ruhám pihent a szekrényben anélkül, hogy kivettem volna őket. A szép elegáns cipőket, ruhákat felváltotta az otthoni laza melegítő és a sportcipő.

Ahogy az öltözködési szokásom is megváltozott ebben az évben, úgy lelki értelemben is rá voltam kényszerülve arra, hogy régi jellembeli ruhatáramat lecseréljem valami másra. Isten nagyon sok olyan próbatétel elé vitt, amelyek arra kényszerítettek, hogy amiket lelki értelemben eddig öltöztettek, azokat elhagyjam. Az Isten előtt való lelki ruhatáramnak a leltározása sok fájdalommal és Istennel való küzdelemmel járt együtt. Hiszen vannak olyan lelki ruhák, amelyeket nagyon szeretünk, mert a szívünkhöz nőttek, még akkor is, ha tudjuk, az Isten előtt azok nem kedvesek. 

”…tűzbe vetem, és kiégetem, amint az ezüstöt is kiégetik; megtisztítom őket, amint az aranyat is megtisztítják. S majd segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom, és azt mondom: „Ez az én népem!” Ő meg azt mondja: „Az Úr az én Istenem!”

Zakariás könyve, 13:9

hirdetés

Nem tudom mit hoz a 2021-es év, de azt biztosan tudom, hogy karácsonyra semmit nem szeretnék kérni, csak azt, hogy Isten adjon nekem olyan öltözetet, amelyben a következő évben készen leszek mindazokra a dolgokra, amelyekre elhívott. Igen, és lehet, hogy a gyönyörű magassarkú helyett gumicsizmát kell húzzak, de akkor is helyt akarok állni az Istentől kapott elhívásra. 

„…de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

Filippi, 3:14

Neked hogy áll a lelki ruhásszekrényed 2021-re? 

Borítókép: Chernetskaya | Dreamstime.com
Blog
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 12. 22. 22:34

    “Istennel való küzdelemmel járt együtt” Húha,Istennel való küzdelem?? És hogyan képzeled e küzdelmet? Egyáltalán mért gondolod, hogy valamiért is küzdened kell Istennel??
    “tudjuk, az Isten előtt azok nem kedvesek” Mért gondolsz ilyeneket? Isten nem ítélkezik feletted és ha nem ítélkezik, nincs olyan ami nem kedves előtte, gondolom meglepetést okozok de “Isten nem is büntet.” (Csókai András 20.11.12) Amit felvázoltál az egy iskolás gyerek istenképe, mert ekkor már a szülők kiölték a gyerekből a tiszta és boldog istenképet. Egy gyermek (Jézus mondta, hogy legyetek olyanok) egy tiszta és boldog Istenképpel rendelkezik, majd ezt a felnőttek elrontják, nagy kár.
    „Az Úr az én Istenem!” Azt nem vesszük észre, hogy mint a zsidók mikor várakoztak Ábrahámra, mi is csinálunk magunknak egy Istent ( ők, bárányt készítettek) mert Istenkép nélkül nem tudunk létezni. Ezt a képet aztán felruházzuk tulajdonságokkal, olyannal amit gyerekkorunkból hozunk (jó tündér aki kívánságokat teljesít) és van amit (picit) idősebb korban képzelünk el ( aki büntet, aki előtt alázkodni kell, akit imádni kell). Ha kellő önismeretre (és mások ismeretére) tettél szert, akkor világosan látod ezt az Urat, akit te mint Istent képzelsz el.
    “de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé” Ez már majdnem jó, a hibája az, hogy semmit nem kell elfelejteni, mert attól vagy az, aki. A múlton NEM kell RÁGÓDNI, nem pedig elfelejteni, mert abból tanulsz (jóból s rosszból), ami ért téged, így fejlődsz.
    Újra ( a te nyelveden): Isten maga a szeretet, ne küzd vele. Isten előtt minden kedves,hisz minden tőle van. Vigyázz kit nevezel az Uradnak. Jó ,hogy Isten felé akarsz futni, de vajon felé futsz?